Vasárnapi Ujság – 1876
1876-09-03 / 36. szám - A nemzetközi őstörténelmi és embertani kongresszus 570. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - A nemzetközi statisztikai kongresszus 570. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
570 VASÁRNAPI ÚJSÁG mellett az orosz kalandorokat s álczázott tiszteket, kik kardjukat a szerb ügynek mennek fölajánlani. Ők az egyedüliek vendégeink között, kiket a rendőrségen kivül, senkinek sem jutott volna eszébe körünkben marasztalni akár csak órák tartamára is. „Grattez les russes et vous trouverez l'Asie" — vakarjátok meg az oroszokat s Ázsiára fogtok akadni — mondá egykor I. Napoleon metsző gunnyal a moszkovitákról. Anélkül, hogy kétségbe akarnók vonni a nagy világhóditó szavainak igazságát, meg kell vallanunk, hogy bizony azon orosz „betegápolókon", kik élesre köszörült kardokkal s töltött fegyverekkel vonulnak át fővárosunkon Szerbiába, vakarás nélkül is igen könnyen fölfedezhetni az Urálon túl fekvő világrészt. Csak egy csekély töredék arcz vonásai mutattak némi értelmiségre. Ha ezen urak valóban azok, kiknek útleveleikben mondatnak, azaz „földbirtokosok", „nemes emberek" és „orvosnövendékek", akkor nem képzelhetjük el, hogyan néznek ki az orosz parasztok és közkatonák. Theophile Gautier, a szellemes franczia tárczaíró, kit Demidoff Anatol herczeg a hatvanas évek közepén magával vitt oroszországi uradalmaira, a párisi előkelő világ egyik ünnepelt hölgyének azon kérdésére, minőknek találta az oroszokat, ekkép felelt: „Asszonyom, egytőlegyik bagaria-szagunk." E szavak önkénytelenül eszünkbe jutottak, hogy alkalmunk volt látni és szagolni fővárosba internált, de most már Belgrádban a büszkélkedő orosz jövevényeket. Mindezen urak rengeteg bagaria-csizmákban tapodták végig aszfaltunkat, oly szagot terjesztve maguk körül, mint egy féltucat nyereggyártó műhelyei. Egyátalán , hogy a czár birodalmának e kevéssé előnyös külsejü alattvalói meleg időjárásunk daczára menkő nagy csizmákban, fekete kappikben és bokáig érő, csuklyás kaucsuk-köpenyekben sétálgattak utczáinkon, és annyi színpadias hetvenkedésre, mint tüntetési viszketegre mutat. Még föltünőbbek voltak köztük azok, kik piros garibaldi inget s fekete bőrövet viseltek. Ugy látszik, örömük telt benne, megmutatni Magyarország fővárosában kirívó külsőségek által is, hogy ők azok a vállalkozó legények, kik szaporitani fogják Csernojelf tábornok hadseregét. .. De ez csak egy gyorsan tovasiklott kép azon változatos képcsoportokat föltüntető kaleidoszkópban, melyet most fővárosunk mozgalmas utczai élete eléd tár. Az oroszok elutaztak a csütörtöki hajóval, az utánuk érkezőknek pedig aligha lesz kedvük megállapodni Budapesten. Érdekeltségünk a statisztikai kongresszus jobbadára ünnepelt nevű tagjai körül összpontosul. Hármasával-négyesével járják és kocsizzák be a fővárost, gyönyörködnek a „Hungária"kávéház ernyőtetőzete alatt ülve — a budai part háztömegei, bástyafalai és hegyei által nyújtott pompás tájképben, vagy fölkeresik muzeumunkat , hol Pulszky Ferenczben ép oly nagy tudományu, mint szellemes ciceronéra akadnak. Elsőrendű fogadóink közül most mindegyik más-más nemzet tudományos táborkarának képezi főhadiszállását. A Hungária-szállodában a francziák és belgák, az „Európá"-ban az oroszok, király"-ban s a ,,Vadászkürt"-ben az a „Magyar osztrákok, az „Angol királynő"-ben az angolok, az „István főherczeg"-ben a dánok, svédek és svájcziak, a Budapest-fogadóban az olaszok, a „nemzeti szállodában" s a „Froliner"-ben a németek s hollandok, a ,,Tigris"-ben végül a görögök, szerbek és románok vannak elszállásolva. Őszintén óhajtjuk, hogy noha az orosz tudósok az „Europá""-ban nyertek szállást, Európa soha se legyen az oroszoké. Melegen kívánjuk, hogy a „Hungária"-ban lakást bérelt francziák erős rokonszenvet vigyenek magukkal haza Hungária iránt, melynek a franczia sajtóban most nem sok barátja van. Szeretjük remélni, hogy a „Magyar Király"-ba szállt osztrákok mindig meg fogják különböztetni a magyar királyt az osztrák császártól. Bizton hisszük, hogy a „nemzeti szállodában" lakó németek a magyar nemzeti egységet ép oly szükséges tényezőnek tekintendik az európai politikában, mint németet, s végül óhajtjuk, hogy a „Tigris"-be a szállt szerbek és románok honfitársai megszűnjenek világrészünk békéjét fenyegető tigrisek lenni. Ugy legyen ! ... Az akadémia palotája körül,hol a kongresszus üléseit tartja, rajzanak vendégeink, kik közül sokan most látják egymást viszont azóta, hogy a kongresszus 1872-ben Szent-Pétervárott ülésezett. Akkor Magyarországon kivül Svájcz s az észak-amerikai egyesült államok is meghívták a statisztikusokat körükbe. A kongresszus azonban hazánkat választá jelenlegi, — kilenczedik — nagygyűlésének székhelyéül. E megtiszteltetés jelentőségét éreznie kell minden művelt magyarnak. Nyomunk már valamit a latban a világ előtt szaktudomány dolgában is, ami a statisztika terén mindenek előtt azon buzgó férfiaink érdeme, kik törekvéseik, kutatásaik és működésük komolysága által figyelmet tudtak ébreszteni Magyarország iránt a statisztika európai hírű komplineusainak körében is. Csak kötelességet teljesítünk s a közvélemény elismerésének adunk kifejezést, midőn egyszerűen ideírjuk e férfiak neveit: Keleti Károly, Hunfalvy János, Kőnek és Körösi József. „Zahlen zeigen, wie die Welt regiert wird" — mondá már Goethe, kinek sokoldalú lángelméje fölfogta a statisztika horderejét akkor, midőn e tudomány ugyszólva még gyermekéveit élte. De mióta Quetelets követőinek szeretetteljes és hivatott gondozása alatt a statisztika csecsemőjéből izmos s életerős férfiú lett, vagy — hogy ne szóljunk képlegesen — mióta e tudomány elérte jelenlegi magas színvonalát: a számok nem csak azt mutatják, hogyan kormányoztatik a világ. A statisztika ma többet mutat. Csalhatlan tükre a nemzetek haladásának vagy hátramaradásának, próbaköve azon szellemi s anyagi értéknek, mellyel az egyes népek a mivelődés birodalmában bíznak. A statisztika azon világító fáklya, melynek fénye biztos tájékozást nyújt az államférfiúnak, a közgazdának, a kereskedőnek, a tanügy előharczosának s a „par excellence" reformernek, hogy tisztába jöhessenek legsürgősebb teendőik iránt. S bizonyára: az a nép birja legszilárdabb biztosítékait a jólétnek s hatalomnak, mely legtöbb hasznot képes vonni a „számok logikájából." Együtt vannak majdnem mindannyian fővárosunkban, kik már az előző kongresszusoknak is díszét képezték. Levasseur és Block, Francziaország e két egyaránt nagyérdemű statisztikusa; Gneist és Stein Lőrincz, kikről a berlini s a bécsi egyetemek ifjúsága joggal mondhatná el a horacziusi szavakat: „oh et pra*idium et dulce decus meum!" Farr és Engel, amaz Anglia, ez Németország leghíresebb statisztikusa; Correnti, a köztiszteletben álló olasz tudós és államférfiú, s... De megálljunk ! Nem egy-két, hanem legalább is negyven-ötven nevet kellene elősorolnunk, hogy megemlítsük a kongresszus tagjai közül azokat, kik nemzetközi elismerésre tettek szert részint kizárólag statisztikai, részint szélesebb körű tudományos működésük által. S e körülmény tanúsítja legélénkebben, mily nagy tőkéjét a szellemnek és tudománynak foglalja magában a statisztikai kongresszus. Legyenek üdvözölve tagjai a nemzetközivé vált magyar fővárosban! Őszintén óhajtjuk, hogy egyikük se vigye magával haza tüdővész csiráját a váczi utczából, melyben bontanak-rontanak, hogy csak ugy fehérlik minden a csákány által ledöntött régi falak törmelékének kavargó mészporától. Nemkülönben melegen kivánjuk, hogy közintézeteink meglátogatása alkalmával rájuk ne szakadjon valamely terem mennyezete, ami nálunk napirenden van. Hisszük, hogy nagyérdemű vendégeink szerencsés csillagzat alatt születtek. Hiszen meg nem sültek s agyon nem unták magukat azon „sol-disant" ismerkedési estély alkalmával, melyet a főváros rendezett számukra csütörtökön este a redoute termében. . .. . Vivant, tíoreant, crescant! Borostyám Nándor. A nemzetközi őstörténelmi és embertani kongresszus. Szeptember 3-án kezdődik meg a nemzetközi őstörténelmi kongresszus tanácskozása is, melyre külföldről számos szakférfiút várnak. Üléseit a nemzeti múzeum nagy termében tartja, ahol a főrendház is ülésezni szokott. A kiállítás pedig a múzeum folyosóin van. Kilencz kérdést tűztek ki értekezési tárggul, leginkább hazánk és keleti Európa ősviszonyaira vonatkozókat. Az elsőhöz, „melyek az embernek legrégibb nyomai", szólni fognak dr Jaquimot franczia régész, Capellini bolognai tanár, Thompson Berlinből, Reboux Párisból, Tardy és gr. Zavista Varsóból. A másodikhoz : „mikép jellemeztetik a csiszolt kőkorszak a keleti tartományokban", szólnak Lipp Vilmos szombathelyi tanár, Kovács János debreczeni tanár, dr. Grewingh Dorpatból s Laemans Konrád leideni muzeumi igazgató. A francziaországi bronzkorszakot Chantre ismerteti Lyonból, a magyarországit pedig Pulszky Ferencz. A vaskorszakról Henszlmann Imre és gróf Zavista szólnak. A temető-halmokról dr. Szabó József, Mierzinszky varsói tanár, Da Sylva lissaboni kir. épitész s a liptói pogányvárakról Majláth Béla alispán. A borostyánkőről dr.Wibergen svédtanár, Ladovsky Sírakóból s Franks Ágost, a British múzeumtól. A nyolczadik kérdésre: „a hazánkban emlékeken talált diszitmények jellemzése", még nincs bejelentve értekezés. Embertani és néprajzi kérdések fejtegetésére Hunfalvy Pál, Koperniczky varsói tanár, dr. Lenhossék, Proca Pál párisi tudós, dr. Scheiber székesfehérvári orvos jelentkeztek. Ez utóbbi a magyarországi ember középmagasságáról értekezik. Délutáni szabad ülésekre is jelentettek be többen közléseket, köztük Ujfalvy Jenő párisi tanár hazánkfia. Az eddigi bejelentések szerint részt vesznek a kongresszuson Németországból 11 tag, Belgiumból 10, Dániából 9, Francziaországból 33, Angliából 9, Olaszországból 2, Portugálból 1, Oroszországból 7, Svédhonból 11. Ezek közt több elsőrendű kapaczitás van. Lesznek hölgyvendégek is, úgymint Meldorf kisasszony, a kieli múzeum konzervatora, Dannemand grófné és Baben belső tanácsosné Dániából s Beausacy grófné Francziaországból. Itt lesznek az Evans család Angliából, Meester de Ravenstein hollandi miniszter, Quatrefages hires franczia tudós, dr. Dudik morva történész, dr. Kollmann antropológiai lapszerkesztő, Rancken finnországi igazgató sat. Kiküldöttek (Délégues) által tisztelték meg a pesti kongresszust a következő külföldi rokon tudományos intézetek, úgymint: 1. Németországból a königsbergi természettani és gazdászati egyesületnek régészeti osztálya titkárát Tischler Ottó urat. — 2. Az észak-amerikai földrajzi társulatot dr. Thompson fogja képviselni. — 3. Ausztriából egyedül a lengyelek küldenek képviselőt és pedig a jagelláni egyetem Krakóból Dr. Lepkowski József urat, kir. tudományos akadémiát is képviseli. A krakói régészeti társulatot képviselik Ladowsky J. N. és gróf Soltan Mihály: .ugyanonnan az anthropologiai bizottság küldöttje Dr. Kopernicki. — A lembergi archaeologiai társulatot pedig Krzyzanowszky Szaniszló lovag és Schneider úr képviselik. 4 A belga kormány Dr. Dognée Jenőt küldte ki. 5. Dániából pedig Worsaae, volt miniszter, minden régészeti intézetet fog képviselni. — 6. A franczia kormány részéről Dr. L. Magitot veend részt tanácskozásainkban. 7. Az olasz kormány Pigorini Lajost, 8. Svédország pedig Hildebrandt muzeumi osztályfőnököt bizta meg képviseletével. — Hazánkból a debreczeni collegiumot Kovács János és Nagy Elek tanár urak képviselik; a felső magyarországi múzeum-egyesület részéről Bárczay Jenő elnök, Dr. Horváth Géza, és Dr. Óváry Pál vannak bejelentve. Kirándulások lesznek Hatvanba, hol a városi és megyei vendéglátó bizottság élén visontai Kovách László áll; Érdre, hol a Sina-féle tiszteken kivül a fehérmegyei főispán több előkelővel együtt fogja üdvözölni a vendégeket; az utosó kirándulás pedig — már kisebb számú társasággal — a nagyvárad-bényi lesz. A nemzetközi statisztikai kongresszus. Aug. 29-én érkeztek meg a külföld képviselői a nemzetközi statisztikai kongresszusra. Egy részük megjött nap közben a vasúton, alegnagyobb rész azonban az „Ariadné" gőzsia-