Vasárnapi Ujság – 1877
1877-04-29 / 17. szám - Román népdalok. 266. oldal / Költemények - Itt a háboru! 266. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
helyére. Rómert azonban a fővárosi tudományos körök nem fogják elveszteni, mert a hely, melyre kinevezik, „stallum litteraliae," se javadalom, melynek tudományos czélja van, nem kötelezi az ott lakásra. A IX. nemzetközi statistikai kongresszus határozatai hivatalos kiadásban megjelentek az Athenaeumnál e czim alatt „Neuvième session du congrés international de statistique á Budapest." A negyedrét alakban kiadott kötet Keleti Károly előszavával az összes előadói jelentéseket, indítványokat s határozatokat, József főherczeg megnyitó s Trefort miniszter bezáró beszédét tartalmazza s ezenkívül függelék gyanánt országok szerint osztályozva a résztvett tagokat s végül egy táblázat, melyben a nemzetközi statistikai kongresszusok tagjainak száma hasonlittatik egybe. Budapesten jelen volt a kongresszuson 267 magyar s 175 idegen; az idegenek száma ekkor volt a legnagyobb, mig a belföldiek száma az előbbi kongresszusokhoz képest csekély volt, legtöbb (666) belföldi jelent meg a florenczi ülésen. Rainer főherczeg és neje jelenleg a spanyol udvar vendégei Madridban, s mint ilyenek a mult napokban egy bikaviadalon is jelen voltak, mely a legbátrabb matadorra nézve halállal végződött. A honvédelmi minisztérium hivatalos helyiségei számára palotát építenek a várbeli Szent Györgytéren. A palota terveinek elkészítését egy külföldi fiatal építészre bízták, pedig e tekintetben kiváló erőkkel rendelkezünk itthon is. A régészettel buzgón foglalkozó Torma Zsófia úrhölgy a berlini múzeum választmányától köszönő levelet kapott, amiért dr. Volt régészeti buvárlatait Hunyad megyében buzgón támogatni szíveskedett. Tahir bejről egy dalt énekelnek most mindenfelé, melyet a bécsi küldöttség egyik tagja csinált. A dal egyik szakasza így hangzik: Rajta pajtás, ürítsük a poharat, Fojtsuk belé a keserű gondokat, Ne busuljunk lesz még idő, mikor hej ! Eljő hozzánk jó barátunk Tahir bej. Változatos időjárás. Akármily igazi áprilisi szeszélyt követ is most az időjárás, még ebben is kuriózum az a három nap, melyről Hátszegről értesítenek. A múlt héten ugyanis egy napon erős villámlás és dörgéssel járó égiháború volt ott, másnap egész nap napsugaras meleg tavaszi idő, harmadnap oly erős havazás, hogy mezőkön és házakon féllábnyira volt a hólepel. Száz éves hajadon. A fővárosban Radvánszky Johanna nevű száz éves lány él, ki e napokban a soroksári úton elgyengülés következtében összerogyott, s kórházba kellett szállítani. Nagy gyalogverseny volt a londoni Agricultural Hallban fogadásból O'Leary és Weston híres gyaloglók közt. Apr. 2-án hajnalban indultak meg, hogy 520 angol mértföldnyi utat tegyenek meg a csarnokban, és O'Leary ápr.7-én este 10 percz híján 11 órakor végezte be az 520 angol mértföldnyi gyaloglást, 10 mértfölddel előzve meg társát. O'Leary a hat nap alatt összesen 28 órát (legtöbbet a negyedik, s legkevesebbet az első napon) míg a vesztes fél öt órával kevesebbet pihent. O'Leary néhány hónappal ezelőtt Chicagóban már megverte Westont vagy 50 miiddel, 500 mildet 143 óra alatt járva meg. O'Leary könnyű angol sétaruhában járt, egyenesen, karjait rendszeresen lógatta, 6 mindegyik kezében kis fasulyt tartott, a mozgás elősegítésére. Westonnak legkisebb baja sincs, de O'Learynek a két talpa néhány napi orvoslást igényel. Egy Crossland nevű ember, a leghíresebb angol gyalogoló, hat napi versenyre butta ki O'Learyt 1000—1000 fontra. O'Leary elfogadja a kihívást, ha a verseny pünkösdig megtartható. Borzalmas családi dráma tartja izgatottságban Somogy megyét, s meg is döbbenthet mindenkit e szörnyű eset, mert a társadalmi kötelékek szakadozását látni benne. A tekintélyes és előkelő Méreycsaládban örökösödési viszály volt, s Mérey Ignácz nyűg. kapitány és Mérey Kristóf eltökélték, hogy fegyverrel állnak buszut, s oda vetik a boszúállásért saját életüket is. Elhatározták, hogy megölik Gyula nevü öcscsüket, ki Bárdibükkön lakott és sógorukat b. Majthényit, ki Nagy-Atádon járásbiró volt, valamint ennek nejét is, azután pedig öngyilkosok lesznek. E hó 26-án Mérey Ignácz elment Nagy-Atádra, Kristóf pedig Bárdibükkbe. (N.-Atádhoz közel fekvő helység,) hogy a borzasztó szándékot végrehajtsák. Ignácz lelőtte b. Majthényit, ki meghalt, aztán nővérére (Majthényi műveit nemes lelkű neje) lőtt, ki azonban nem halt meg. Ekkor magát lőtte agyon, s halva maradt ott. Mérey Kristóf ezalatt Gyula öccsét rohanta meg, de a golyó csak karját találta. A pisztoly másik csövét maga ellen fordította, s e lövés halált hozott rá. A társadalom gyászos eseményei közt kevés van, mely vadságban hasonló lenne e boszúálláshoz. Öngyilkosság. Hatvanban ápr. 24-ikén reggel 8 órakor Juhász, köztiszteletben állott ügyvéd agyonlőtte magát. Juhász fiatal özvegyet hagyott hátra. Más hír szerint a fegyver tisztogatás közben véletlenül sült el. Egy 13 éves öngyilkos. A bécsi konzervatórium egy magyar növendéke, Balogh György Bécsben felakasztotta magát. Egyike volt az intézet legtehetségesebb növendékeinek. Elhatározásának oka az volt, hogy több havi koszt és szálláspénzét elköltötte, s félt anyja szemrehányásaitól, kit más napra várt. Házaló poéta. Egy eperjesi jogász, ki üres óráiban — s ugy látszik, ezek igen számosak — versfaragással foglalkozik, nyakába vette az országot és házról házra járt előfizetőt fogni „Kebelhangok" czimü versgyűjteményére. A sámsoni jegyző nem vette tréfára a dolgot s eltolonczoztatta a költői házalól, Debreczenbe, hol aztán szabadon bocsátották. Levél a királyhoz. Világos János a következő homályos, de rövid folyamodást intézte ő felségéhez : „Világi János tinöi Alazatos solanga igén elvgyok s szegi kedve lölköm Apám ha vala mire megsiteni jel esne. Ivöltingen Aprilt nemtem hányodikán, s mert kalandariomon nits. 1877 Évben Világi János magánkeze." Kivül: „Adasik Ferencz József f ő fölséginek Aszriai Házában 1877 Évben Bécsben." Hány újság van a világon ? Az „Ulustrirte Zeitung" szerint az öt világrészben körülbelül 24,000 hirlap létezik, mintegy 50,000 hírlapíróval és 2.500,000 előfizetővel — ez pedig a legkisebb mérték szerint van számítva. Az európai államok következőképen oszlanak meg e tekintetben: Németországban van 3750 lap, Angliában 2500, Francziaországban 2000, Ausztria-Magyarországban 1500, Olaszországban 1200, Helvétiában ugyanennyi, Spanyolországban 350, Svédországban s Belgiumban egyenként 300, Dánia, Hollandia s Portugáliában egyenként 250, Török- és Görögországban egyenként 100, Amerika 9000, Ázsia, Afrika, Asztrália egyenként 100 hírlappal rendelkeznek. E mennyiségnek több mint felét a politikai újságok töltik be. Aránylag legkevesebb vidéki lap van Angliában s Francziaországban, hanem e két országban van a legtöbb világlap. A chinin ára legközelebb roppant felszökött. Míg ezelőtt kilogrammját 80 frton lehetett megkapni, most 305 — 325 frtot kérnek érte. E hallatlan áremelkedésnek az az oka, hogy Kolumbiából a chinin kivitelét a háború gátolja. A czár távirata. Sándor czár saját leányának, az edinburgi henének így távirta meg a harczüzenetet: „Atyád a háborút nem kerülheti el. Sándor." A bukaresti postaigazgatóság tudatja, hogy Romániában a Duna mentében a pénz- és áruszállítás meg van szüntetve. A vasutak csakis hadi szolgálatot teljesítenek, ami sok aggodalmat okozott, mert a raktárakban sok gabna van összehalmozva és most könnyen az orosz csapatok prédája lehet. Orosz- és Törökország közt a távirdai összeköttetés is meg van szakítva. A „Bukaresti Hiradó" kivándorol. Vándory Lajos, a „B. H." szerkesztője, az oroszoknak Romániába való benyomulásának ideje alatt lapjának fennállását Bukarestben veszélyeztetve vélvén, Ruscsukba ment, lépéseket tenni az iránt, hogy lapját a háború tartama alatt e városban adhassa ki. Az első csata Kis-Ázsiában, Edrehennél történt az első csata török és orosz seregek közt ápr. 25-én. Erről Hassán pasa, a bartumi hadosztály parancsnok következő jelentést küldött ápr. 26-ikáról Konstantinápolyba : A határról két órányira előnyomult orosz csapatokat 25-dikén a törökök föltartóztatták; a kifejlődött ütközésben az oroszok 800 embert vesztettek. A harczot ma folytatják. A török flotta ágyúzza Sefketilt. 269 „Háboru-krónika." Ily czim alatt egy, képekkel ellátott uj vállalat indul meg a Franklin-társulat kiadásában május elejétől kezdve. E vállalat czélja a most kitört keleti háború alkalmából a Franklin-Társulat hetilapjainak előfizető közönsége részére tájékoztató közlönyül, s egyúttal kiegészítőjéül szolgálni a hírlapok elszórva megjelent közleményeinek. Tartalma ehhez képest a következő lesz: A háború keletkeztének rövid története. — A harczoló és a háborúban közvetlenül érdekelt államok hadi erejének ismertetése. — A szereplő hadvezérek és államférfiak élet- és jellemrajzai. — A harcztérek leírása: ama pontok, területek és vidékek ismertetése, melyekben a hadi műveletek történnek. — A háború egyes eseményeinek, csatáknak, ostromoknak stb. leírása. — A harczoló népek ismertetése. — Érdekesebb epizódok, történetek a csatatéri és tábori életből, stb. stb. A „Háború-krónika" közleményei könnyen érthető, népszerű modorban lesznek irva, s képekkel illusztrálva. A „Háboru-krónika" hetenként egyszer fog megjelenni egy oly nagyságú íven, mint a „Képes Néplap."— Ezen lapra csupán a „Vasárnapi Újság," a „Politikai Újdonságok" és a „Képes Néplap" előfizetői fizethetnek elő s ezek részére a „Háboru-krónika" együtt fog szétküldetni a nevezett lapokkal a következő külön előfizetési árak mellett: a kiknek előfizetése az említett lapoknál junius végével lejár, tehát két hónapra kiknek előfizetése szeptember— ft. 40 kr. ben jár le, tehát öt hóra . . . kiknek előfizetése deczember . — „ 90 „ végével jár le, tehát nyolcz hónapra 1 „ 40 „ Minthogy az előfizetés csak a nevezett lapok előfizetőitől fogadtatik el, ennek igazolásául a kik a „Háboru-króniká"-t megrendelik, fölkéretnek, szíveskedjenek a czimszalagból, mely alatt lapjaikat kapják, egyet a megrendelő postautalvány szélére ragasztva kiadóhivatalunkhoz beküldeni. A megrendelések a Franklin-Társulat kiadóhivatalához Budapest (egyetem-utca 4 sz.) intézendők. Új előfizetés május elsejétől. A „Vasárnapi Újság" és „Politikai Újdonságok" két hóra (május—junius) 2 frt, — a „Háboru-króniká"-val együtt 2 frt 40 kr. A „Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok" öt hóra (május—szeptember) 5 frt, — „Háboru-króniká"-val együtt 5 frt 90 kr. Csupán a „Politikai Újdonságok" két hóra (május—junius) 1 frt, — a „Háboru-króniká"-val együtt 1 frt 40 kr. Csupán a „Politikai Újdonságok" öt hóra (május—szeptember) 2 frt 50 kr, — a „Háborukrónika"-val együtt 3 frt 40 kr. A „Képes Néplap és Politikai Hiradó" nyolcz hóra (május—deczember) 1 frt 40 kr.,— a „Háboru-króniká"-val együtt 2 frt 80 kr. S&2* A „Vasárnapi Ujság"-ból január elsejétől kezdve teljes számú példányok még folyvást kaphatók, évnegyedenként 2 ftjával, egyes havi füzetek 70 krjával. A Franklin-Társulat hirlapkiadó-hivatala Budapest egyetem-utca 4. sz. Halálozások. Elhunytak a közelebbi napokban: KUNHEGYI KAMIL, Budaváros alkapitánya, a m. kir. államvasutak elnöki titkára. — KANDÓ JÓZSEF, birtokos Domonyban, 66 éves korában. — CSOMA MIHÁLY, sárospataki nyug. tanár, 70 éves korában. — ROCHEL JÁNOS (b. Simonyi Lajos volt miniszter mostoha apja) igen művelt öreg ur, 74 éves korában Aradon. — LABANCZ SÁNDOR, a munkács-egyházmegyei gör. kath. káptalan kanonokja, 74 éves korában. — PLOSSZER FERENCZ veszprémi apát-kanonok 60 éves korában Veszprémben. — Id. FARKAS FERENCZ, az esztergomi primási uradalmak nyug. tiszttartója 74 éves korában. — FEHÉR ISTVÁN, sződi kath. lelkész. — LÓCSKAY IMRE, nagyváradi papnövendék, Gyulán.— SZABÓ GYULA, 3 ad éves joghallgató, 23 éves korában Pécsen. — özv. GHYCZY MÁTYÁSNÉ