Vasárnapi Ujság – 1877
1877-07-29 / 30. szám - Ilyés Bálint. Vidd vidd oda szellő 466. oldal / Költemények
466 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 28. SZÁM. 1877. xxiv. ÉVFOLYAM. rül-e reánk a sor, és pedig gyorsabb közvetlenséggel, mint a vérmesebbek vagy szenvtelenebbek gondolják ? A nagy, átalános földrengés pillanatában tehát, mely a négy százados államszerkezetet örökre eltemetheti, e föltevés búskomoly érzetével pillantunk még egyszer e karcsú minaretes városokra, s a fájó gondolat, hogy e pillantás netalán utolsó lehet, emeli a látomány érdekességét, s az általa keltett hangulat elégiai költőiségét. Két ilyen város képét mutatjuk be ezúttal olvasóinknak. Az egyik — Nikápoly — fölött már összecsaptak az örök elnyeléssel fenyegető hullámok, a másikat pedig legközvetlenebbül fenyegetik. Az eshetőségek ugyan hasonlatosak az egyes ember fuldoklásához, az ár még többször is fölvetheti, és még meg is menekülhet, de ha kivált mentő kéz sehonnan sem közeleg feléje, bizony végkép el is merülhet. — És fájdalom, mentő karok közeledtét sehonnan sem jelezhetjük! S ezzel térjünk e veszélyezett, részint már elveszett pontok érdekes részleteinek előadására. * Míg a Duna jobb partján Bolgárországban emelkedő várak és apróbb erősségek a törökök kezei közt lesznek, addig az orosz csapatok, bármily vakmerőséggel nyomultak is előre, alig érezhetik magukat teljes biztonságban. Ez ideig csak Nikápolyt sikerült elfoglalniok; a többi várak őrségei sértetlenül megvannak, nem is említve a török hadsereg zömét, mely a híres várnégyszög (Buszcsuk, Szilisztria, Sumla és Várna) hatalmas védelme alatt bármelyik kedvező perczben csatakészen állhat. A várnégyszögtől távolabb nyugat felé emelkedő dunai várak közt legfontosabb szerep jutott Viddinnek. Oláhországtól csupán a Duna, Szerbiától pedig keskeny földterület választván el, az ottani török határ fölött mindkét oldalon sikerrel őrködhetik, s ami legfontosabb feladata, gátat kellene, illetőleg kellett volna vetnie az oroszok abbeli szándékának, hogy a Balkán-hegységet nyugat felől megkerülve, Nisen és Szófián keresztül oldalba támadják meg a Filippopolt, Drinápolyt, s esetleg Konstantinápolyt védelmező török hadserget. Fájdalom, ebbeli föladatának nem volt képes megfelelni, s eddigelő csak annyit mondhat el, hogy — él török, áll Viddin még. És voltakép arról, hogy egy merész lovas csapat átlépte a Balkánt, ő nem is tehet, mert erről tennie inkább a várnégyszögben álló főhadseregnek kellett vagy lehetett volna, s úgy lehet, hogy vissza is fordítja őket még. Viddinnek az a legnagyobb hátránya, hogy a Duna túlsó partján emelkedő kisszerű oláh erősség, Kalafát, magasabban fekszik és igy ágyúi meglehetősen uralkodnak fölötte. A törökök menthetetlen mulasztást követtek el azáltal, hogy Kalafátot mindjárt a háború elején, mikor még bátran tehették volna, el nem foglalták. Az egész Dunapart hosszában, Orsovától, illetőleg a Vaskaputól kezdve a folyam torkolatáig. Kalafát az a pont, mely a mindenütt magasabb túlsó partnál kissé emelkedettebb. Így aztán Viddin keleti homlokzata fölött a kalafáti dombok, tehát ellenséges pontok uralkodnak, míg nyugati és északnyugati oldalán a Balkán végső hegyei állnak őrt, melyeket a törökök tartanak megszállva. Az újkor messzehordó ágyúi előtt Viddin egykori ellentállási képességét elvesztette ugyan, de maga is efféle új rendszerű ágyukkal lévén ellátva, tisztes távolban tarthatja magától az ellenség ütegeit. Ma például az oláh parti ütegekben lévő ágyuk jóval túlhordanak a viddini váron, míg a kalafáti hegyekről egyenesen a városba lehet lőni. Ámde a vár, valamint a külerődítmények is, a hadtudomány legújabb elvei szerint vannak építve, s csupán az a kár, hogy a külső erődöket csak egyszerű, négy láb magas és 14 láb széles árkokkal szegélyezett földhányások kötik össze a várral, s így a védők az ellenség oldaltámadásainak ki vannak téve. A vár belsejében bombamentes lőpor- és golyótorony, s néhány kazamata van. A három-négy havi ostromra elegendő élelmiszerek nagy kőépületben vannak elhelyezve, minthogy azonban e kőépületnek a fedele fából van, szintén ki van téve az ellenfél bombáinak. Viddin 200 ágyúval van fölszerelve. Két nagy erődjét, Komakaput és a déli erődöt csak közelebbről javították ki. Mindkettő teljesen megfelel az uj hadtudomány igényeinek. E két erődben vagy husz 15 és 23 centiméteres Kruppféle ágyú van felállítva. Várfalai és sánczai a lehető legjobb karban vannak. Képünk Viddinnek a Duna felé eső oldalát tünteti föl. Ha egyszer a vár rendszeres ostromára kerül a dolog, a derék őrségnek nagyon kemény dolga lesz, minthogy a vár a vízi oldalról, mint említettük, a fölötte uralkodó Kalafátnak lőtávolába esik, a szárazföldi oldal mocsáros lapályain pedig a nyári hőség veszélyes miazmákat fog fejleszteni, melyek az őrségben több kárt tehetnek, mint az ostromlók fegyverei. Magáról a városról nem sokat mondhatunk. 25—30,000 lakója van s egy pasának és egy görög püspöknek székhelye. Több mecset, egy nagy bazár, több katonai laktanya s utczáin sok igen szép kút van, melyek építésével a törökök Allahnak tetsző dolgot véltek cselekedni. A város gabonával, borral és kősóval jelentékeny kereskedést űz. Bazárja tele van a kelet és nyugat legcsinosabb ipartermékeivel. Viddin hazánk történetében gyakran szerepel. Nagy Lajos magyar király 1365-ben elfoglalta, 1444-ben október 9-én I. Ulászló magyar király és Hunyady János vezérlete alatt a magyar sereg újból megszállotta. Ez idő óta hol a magyar korona területéhez, hol a török birodalomhoz tartozott. 1810 október 21-én az oroszok is elfoglalták. Nemzetünk szabadságharczaival szintén összeköttetésben áll Viddin. 1738. január 28-án Rákóczy József, II. Rákóczy Ferencz fia, innen intézett szózatot a magyarországi és erdélyi rendekhez. 1849. aug. 27-én Bem magyar tábornok és kísérete ide érkezett. Ugyanez évben szeptember 18-án a magyar menekültek Andrássy Gyula gróftól, ki akkor a független magyar kormány konstantinápolyi ügynöke volt, arról értesültek, hogy az osztrákoknak leendő kiadásukat csak úgy előzhetik meg, ha áttérnek a mozlim vallásra. Egy török mollah szeptember 25-én csakugyan fölszólította őket itt az áttérésre. Október 12-én Hauslab cs. kir. tábornok ide érkezett, hogy a menekülteket visszatérésre birja; október 21-én egy részük Hauslabbal csakugyan megindult, hogy visszatérjen, mig az ott maradottak első karavánja október 30-án indult el Sumla felé s azután a többiek is elhagyták Viddint és Sumlába utaztak. * Viddintől 105, Ruscsuktól 52 angol mérföldnyire a Duna bolgárországi partján fekszik Nikápoly városa és vára, mely ma már az oroszok kezében van. Elvesztése érzékeny csapás a törökökre nézve, minthogy az oroszok Nikápolyban egy másik teljesen biztos hídfőre, összeköttetési pontra és hadműködési alapra tettek szert a Duna bolgár partján. A város maga hosszú sziklavölgyben fekszik, mely a Duna felé kiszélesedik. A dunai városrész török faházakból, kávésbódékból, halászkunyhókból áll, s természetesen a legveszélyesebb tűzfészket képezi. A gabona és nyersanyagok kiviteli kereskedése főleg spanyol zsidók kezében van. A zsidó városrész, a romlásnak indult katholikus templom közelében, az egész város legcsinosabb épületeit foglalja magában. Nikápoly 20,000-nyi lakosságának legnagyobb része, a török épen ugy mint a bolgár, a halászat és földmivelés mellett némi csekély üzérkedést is folytat. A városban pár csinos és gazdag fölszerelésü bolt van. Nikápoly lakosságának túlnyomó többsége török, 900 ozmán és 25 zsidó, de csak 30 bolgár háza van. Mind a mellett a kis keresztyén hitközségnek csinos temploma és meglehetősen jó iskolája van itt. Nikápoly erőditési művei nagyon gyarlók valának és az oroszok már azért is könnyen hatalmukba keríthették a várat, mert a várost és a citadellát előbb teljesen rommá bombázták. Fekvésénél fogva jelentékeny pont Nikápoly, mert Viddin és Ruscsuk közt egyetlen számbavehető erősség. Arcser, Lom és Rahova kezdetleges földművei a vár nevet alig érdemlik, a szisztovai erősség pedig már korább elveszett a törökökre nézve. A vár a fellegvárból és a „Tuna-Kaleh"-ból áll. Ez utóbbi földmüvekkel, fallal és árokkal körülvett erőd, melyben az őrség számára néhány épület s öt ágyú számára bevágások vannak, s keleti homlokzatánál a várossal egy kapu és felvonó hid köti össsze. A fellegvár, miként a fennsík, melyre épitve van, hosszúkás háromszög alaku, s keleti, rövidebb oldalának szegleteit egy-egy, nyugot felé fordított szögletét szintén egy, félkör alakulag kiszögellő bástya, mig észak és dél felé eső hosszabb oldalait két-két bástya s igy az egész fellegvárt összesen hét bástya védelmezi. Nikápolyhoz szintén fűződik néhány nevezetesebb történeti esemény. Itt nyerte meg Bajazet szultán azt a nevezetes csatát, mely dunai Bolgárország sorsa fölött határozott. A fiatal, életerős ozmán hatalom, mely Gallipolinál lépett először Európa földére, hódításainak körét mind nagyobb távolságokra terjeszté ki. 1388-ban Murád szultán elárasztotta Bolgárországot győzelemhez szokott seregével és Szizman czár családjával együtt Nikápoly eleste után kénytelen volt kegyelemre adni meg magát a törököknek. Azután Bolgárország és Szerbia nem sokára meghódolt a szultánnak, ki a Rigó mezején az említett országok seregeit 1389-ben tönkre verte. Mircsa oláh fejedelem 1391-ben hódolt meg. Csakhamar ezután hazánkra került a sor, mert a török hadak már a következő évben Magyarország határát is átlépték. Vidd, vidd oda szellő . . . Vidd, vidd oda szellő, hol pálma virágzik Lelkemnek imáját, hol küzdenek ők... S Alláh, kit imádnak, Isten, kit imádunk, Szálljon le reájok győzelmi esőd !... Önvérök esőjén nőtt ott a virágos Halmon s völgyi mezőn minden kicsi szál; — S vad csorda merészen, ah összetiporni, Mint dögkeselyű a hullára — leszáll... S ti szívtelen önző népek, ti csak álltok ! Nem ver le a szégyen, nem ver le a vád! Hogy karmai közt el, — vesztére hagyatok, Széttépni pogányul, mint áldozatát... Ne, oh ne segélje a harczi szerencse, Ne védje se isten, se ember-erő, Ki más örökére, éltére sóvárog És mint fenevad tör, rombolva elő ! .. Alláh te hatalmas zászlódat emeld fel, S vezesd diadalra hivő sereged! — ,,Jog" szent neve az, mi felírva reája, S ebben mi is áldunk, hódolva neked! —