Vasárnapi Ujság – 1877

1877-07-29 / 30. szám - Ilyés Bálint. Vidd vidd oda szellő 466. oldal / Költemények

466 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 28. SZÁM. 1877. xxiv. ÉVFOLYAM. rül-e reánk a sor, és pedig gyorsabb közvetlen­séggel, mint a vérmesebbek vagy szenvteleneb­bek gondolják ? A nagy, átalános földrengés pillanatában tehát, mely a négy százados államszerkezetet örökre eltemetheti, e föltevés búskomoly érze­tével pillantunk még egyszer e karcsú minaretes városokra, s a fájó gondolat, hogy e pillantás netalán utolsó lehet, emeli a látomány érdekessé­gét, s az általa keltett hangulat elégiai költői­ségét. Két ilyen város képét mutatjuk be ezúttal olvasóinknak. Az egyik — Nikápoly — fölött már összecsaptak az örök elnyeléssel fenyegető hullámok, a másikat pedig legközvetlenebbül fenyegetik. Az eshetőségek ugyan hasonlatosak az egyes ember fuldoklásához, az ár még több­ször is fölvetheti, és még meg is menekülhet, de ha kivált mentő kéz sehonnan sem közeleg­­ feléje, bizony végkép el is merülhet. — És fáj­dalom, mentő karok közeledtét sehonnan sem jelezhetjük! S ezzel térjünk e veszélyezett, részint már­­ elveszett pontok érdekes­ részleteinek elő­adására. * Míg a Duna jobb partján Bolgárországban emelkedő várak és apróbb erősségek a törökök kezei közt lesznek, addig az orosz csapatok, bármily vakmerőséggel nyomultak is előre, alig érezhetik magukat teljes biztonságban. Ez ideig csak Nikápolyt sikerült elfoglalniok; a többi várak őrségei sértetlenül megvannak, nem is említve a török hadsereg zömét, mely a híres várnégyszög (Buszcsuk, Szilisztria, Sumla és Várna) hatalmas védelme alatt bármelyik ked­vező perczben csatakészen állhat. A várnégyszögtől távolabb nyugat felé emelkedő dunai várak közt legfontosabb szerep jutott Viddinnek. Oláhországtól csupán a Duna, Szerbiától pedig keskeny földterület választván el, az ottani török határ fölött mindkét oldalon sikerrel őrködhetik, s a­mi legfontosabb fel­adata, gátat kellene, illetőleg­­ kellett volna vetnie az oroszok abbeli szándékának, hogy a Balkán-hegységet nyugat felől megkerülve, Ni­sen és Szófián keresztül oldalba támadják meg a Filippopolt, Drinápolyt, s esetleg Konstanti­nápolyt védelmező török hadserget. Fájdalom, ebbeli föladatának nem volt képes megfelelni, s eddigelő csak annyit mondhat el, hogy — él török, áll Viddin még. És voltakép arról, hogy egy merész lovas csapat átlépte a Balkánt, ő nem is tehet, mert erről tennie inkább a várnégy­szögben álló főhadseregnek kellett vagy lehetett volna, s úgy lehet, hogy vissza is fordítja őket még. Viddinnek az a legnagyobb hátránya, hogy a Duna túlsó partján emelkedő kisszerű oláh erősség, Kalafát, magasabban fekszik és igy ágyúi meglehetősen uralkodnak fölötte. A törö­kök menthetetlen mulasztást követtek el azáltal, hogy Kalafátot mindjárt a háború elején, mikor még bátran tehették volna, el nem foglalták. Az egész Dunapart hosszában, Orsovától, ille­tőleg a Vaskaputól kezdve a folyam torkolatáig. Kalafát az a pont, mely a mindenütt magasabb túlsó partnál kissé emelkedettebb. Így aztán Viddin keleti homlokzata fölött a kalafáti dom­bok, tehát ellenséges pontok uralkodnak, míg nyugati és északnyugati oldalán a Balkán végső hegyei állnak őrt, melyeket a törökök tartanak megszállva. Az újkor messzehordó ágyúi előtt Viddin egykori ellentállási képességét elvesz­tette ugyan, de maga is efféle új rendszerű ágyukkal lévén ellátva, tisztes távolban tart­hatja magától az ellenség ütegeit. Ma például az oláh parti ütegekben lévő ágyuk jóval túlhor­danak a viddini váron, míg a kalafáti hegyekről egyenesen a városba lehet lőni. Ámde a vár, valamint a külerődítmények is, a hadtudomány legújabb elvei szerint vannak építve, s csupán az a kár, hogy a külső erődöket csak egyszerű, négy láb magas és 14 láb széles árkokkal sze­gélyezett földhányások kötik össze a várral, s így a védők az ellenség oldaltámadásainak ki vannak téve. A vár belsejében bombamentes lőpor- és golyótorony, s néhány kazamata van. A három-négy havi ostromra elegendő élelmi­szerek nagy kőépületben vannak elhelyezve, minthogy azonban e kőépületnek a fedele fából van, szintén ki van téve az ellenfél bombáinak. Viddin 200 ágyúval van fölszerelve. Két nagy erődjét, Komakaput és a déli erődöt csak közelebbről javították ki. Mindkettő teljesen megfelel az uj hadtudomány igényeinek. E két erődben vagy husz 15 és 23 centiméteres Krupp­féle ágyú van felállítva. Várfalai és sánczai a lehető legjobb karban vannak. Képünk Viddin­nek a Duna felé eső oldalát tünteti föl. Ha egy­szer a vár rendszeres ostromára kerül a dolog, a derék őrségnek nagyon kemény dolga lesz, minthogy a vár a vízi oldalról, mint említettük, a fölötte uralkodó Kalafátnak lőtávolába esik, a szárazföldi oldal mocsáros lapályain pedig a nyári hőség veszélyes miazmákat fog fejleszteni, melyek az őrségben több kárt tehetnek, mint az ostromlók fegyverei. Magáról a városról nem sokat mondhatunk. 25—30,000 lakója van s egy pasának és egy görög püspöknek székhelye. Több mecset, egy nagy bazár, több katonai laktanya s utczáin sok igen szép kút van, melyek építésével a törökök Allahnak tetsző dolgot véltek csele­kedni. A város gabonával, borral és kősóval jelentékeny kereskedést űz. Bazárja tele van a kelet és nyugat legcsinosabb ipartermékeivel. Viddin hazánk történetében gyakran sze­repel. Nagy Lajos magyar király 1365-ben elfog­lalta, 1444-ben október 9-én I. Ulászló magyar király és Hunyady János vezérlete alatt a magyar sereg újból megszállotta. Ez idő óta hol a magyar korona területéhez, hol a török birodalomhoz tartozott. 1810 október 21-én az oroszok is elfoglalták. Nemzetünk szabadság­harczaival szintén összeköttetésben áll Viddin. 1738. január 28-án Rákóczy József, II. Rákóczy Ferencz fia, innen intézett szózatot a magyar­országi és erdélyi rendekhez. 1849. aug. 27-én Bem magyar tábornok és kísérete ide érkezett. Ugyanez évben szeptember 18-án a magyar menekültek Andrássy Gyula gróftól, ki akkor a független magyar kormány konstantinápolyi ügynöke volt, arról értesültek, hogy az osztrá­koknak leendő kiadásukat csak úgy előzhetik meg, ha áttérnek a mozlim vallásra. Egy török mollah szeptember 25-én csakugyan fölszólí­totta őket itt az áttérésre. Október 12-én Haus­lab cs. kir. tábornok ide érkezett, hogy a mene­külteket visszatérésre birj­a; október 21-én egy részük Hauslabbal csakugyan megindult, hogy visszatérjen, mig az ott maradottak első kara­vánja október 30-án indult el Sumla felé s azután a többiek is elhagyták Viddint és Sum­lába utaztak. * Viddintől 105, Ruscsuktól 52 angol mér­földnyire a Duna bolgárországi partján fekszik Nikápoly városa és vára, mely ma már az oro­szok kezében van. Elvesztése érzékeny csapás a törökökre nézve, minthogy az oroszok Niká­polyban egy másik teljesen biztos hídfőre, ös­­szeköttetési pontra és hadműködési alapra tet­tek szert a Duna bolgár partján. A város maga hosszú sziklavölgyben fek­szik, mely a Duna felé kiszélesedik. A dunai városrész török faházakból, kávésbódékból, halászkunyhókból áll, s természetesen a legve­szélyesebb tűzfészket képezi. A gabona és nyers­anyagok kiviteli kereskedése főleg spanyol zsi­dók kezében van. A zsidó városrész, a romlás­nak indult katholikus templom közelében, az egész város legcsinosabb épületeit foglalja magá­ban. Nikápoly 20,000-nyi lakosságának legna­gyobb része, a török épen ugy mint a bolgár, a halászat és földmivelés mellett némi csekély üzérkedést is folytat. A városban pár csinos és gazdag fölszerelésü bolt van. Nikápoly lakos­ságának túlnyomó többsége török, 900 ozmán és 25 zsidó, de csak 30 bolgár háza van. Mind a mellett a kis keresztyén hitközségnek csinos temploma és meglehetősen jó iskolája van itt. Nikápoly erőditési művei nagyon gyarlók valának és az oroszok már azért is könnyen hatalmukba keríthették a várat, mert a várost és a c­itadellát előbb teljesen rommá bombáz­ták. Fekvésénél fogva jelentékeny pont Niká­poly, mert Viddin és Ruscsuk közt egyetlen számbavehető erősség. Arcser, Lom és Rahova kezdetleges földművei a vár nevet alig érdem­lik, a szisztovai erősség pedig már korább elve­szett a törökökre nézve. A vár a fellegvárból és a „Tuna-Kaleh"-ból áll. Ez utóbbi földmüvek­kel, fallal és árokkal körülvett erőd, melyben az őrség számára néhány épület s öt ágyú szá­mára bevágások vannak, s keleti homlokzatánál a várossal egy kapu és felvonó hid köti össsze. A fellegvár, miként a fennsík, melyre épitve van, hosszúkás háromszög­ alaku, s keleti, rövi­debb oldalának szegleteit egy-egy, nyugot felé fordított szögletét szintén egy, félkör­ alakulag kiszögellő bástya, mig észak és dél felé eső hosszabb oldalait két-két bástya s igy az egész fellegvárt összesen hét bástya védelmezi. Nikápolyhoz szintén fűződik néhány neve­zetesebb történeti esemény. Itt nyerte meg Bajazet szultán azt a nevezetes csatát, mely dunai Bolgárország sorsa fölött határozott. A fiatal, életerős ozmán hatalom, mely Gallipoli­nál lépett először Európa földére, hódításainak körét mind nagyobb távolságokra terjeszté ki. 1388-ban Murád szultán elárasztotta Bolgáror­szágot győzelemhez szokott seregével és Sziz­man czár családjával együtt Nikápoly eleste után kénytelen volt kegyelemre adni meg magát a törököknek. Azután Bolgárország és Szerbia nem sokára meghódolt a szultánnak, ki a Rigó mezején az említett országok seregeit 1389-ben tönkre verte. Mircsa oláh fejedelem 1391-ben hódolt meg. Csakhamar ezután hazánkra került a sor, mert a török hadak már a következő évben Magyarország határát is átlépték. Vidd, vidd oda szellő . . . Vidd, vidd oda szellő, hol pálma virágzik Lelkemnek imáját, hol küzdenek ők... S Alláh­, kit imádnak, Isten, kit imádunk, Szálljon le reájok győzelmi esőd !... Önvérök esőjén nőtt ott a virágos Halmon s völgyi mezőn minden kicsi szál; — S vad csorda merészen, ah összetiporni, Mint dögkeselyű a hullára — leszáll... S ti szívtelen önző népek, ti csak álltok ! Nem ver le a szégyen, nem ver le a vád! Hogy karmai közt el, — vesztére hagyatok, Széttépni pogányul, mint áldozatát... Ne, oh ne segélje a harczi szerencse, Ne védje se isten, se ember-erő, Ki más örökére, éltére sóvárog És mint fenevad tör, rombolva elő ! .. Alláh te hatalmas­­ zászlódat emeld fel, S vezesd diadalra hivő sereged! — ,,Jog" szent neve az, mi felírva reája, S ebben mi is áldunk, hódolva neked! —

Next