Vasárnapi Ujság – 1878
1878-08-18 / 33. szám - Angol touristák (képpel) 526. oldal / Általános nép- és országisme - Az uj madárház a budapesti állatkertben (képpel). –y. 526. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
526 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 33. DZÍM. 1878. A XV. ÉVFÖLÍRJ«. Azóta viselt dolgai s legújabb győzelme Angliában eléggé ismeretesek. Mire soraink napvilágot látnak — és akkor talán egy ujabb győzelmét vivja ki — a franczia tengerparton, a deauvillei gyepen, hol a Grandprix de Deauville 15,000 frankjáért 30 vetélytársa akadt. Kincsem egy nagyra termett és hosszúra nyúlt 16 marok 1 hüvelyk magas sötétsárga kancza, erős marjjal, jól festett nyakkal, tágas mellkassal és jól előre nyúló vállapokkal; bordázata kissé vékonyan néz ki, ellenben hátsó része, csípőjétől le egész csánkjáig roppant mérettel bír; úgy van alkotva, mint az agár, s bár látszólag gyenge hátúnak és vékonyban gyengén kötöttnek látszik, mégis a legnagyobb teher alatt is játszi könnyűséggel vágtat; annál csodálatosb ez, mert csontozata igen finom. Általában az egész ló csak csont és izomból áll; kevés rajta has, és igy könnyű; semmi holtsúly nem terheli; azonkívül mellső felkarjai és hátsó combjaival csodálatosan ki tud nyúlni; székelése mint az agáré, s oly roppant, hogy egyre-másra 20—24 láb közt váltakozik, a szerint a mint lassabban vagy sebesebben vágtat.... Czingár termetét látva, senki sem nézné ki belőle, más teltebb lovak mellett, azt az erőt; de ugy kell lenni, hogy aczél csontokkal, drót izmokkal és kaucsuk tüdővel bir. Nagy előnyére van phlegmatikus természete, s jó étvágya. Oly roppant versenyek után — midőn más lovak egész constitutiója megrázkódik azon iszonyú rohamban, mely a gőzmozdonyét fölülmúlja, e kancza ugy látszik meg sem erőteti magát, s pár óra múlva olyan jó étvágygyal eszik, iszik, alszik mint valaha. Egy szóval e kancza egy csodálatos phoenomen s tulajdonosának, ki a több izben megajánlott 100,000 frtért sem tud tőle megválni, — legfőbb óhaja, hogy ivadékokat nevelhessen utána. Még nincs elhatározva, hogy mikor részesül Kincsem fáradsága jutalmaként anyai örömökben, ámbár négy éves már... Eddigi pályafutásáról jobban, mondva pályafutásairól, s az ezekkel megejtett nyereményekről immár egész statistikai táblázatot lehet összeállítani, mely bizonnyal érdekelni fogja nem csak a szakszerű statistika, és nem csak a telivér sport embereit, hanem a nagy közönséget is. 1876-ban mint 2 éves futott 10-szer, és pedig magyar-osztrák versenypályán 4-szer, Németországban 6-szor. Mindig első volt. Nyert 22,962 forintot. 1877-ben mint 3 éves futott 17-szer, és pedig magyar-osztrák versenypályákon 13-szor, Németországban 4-szer. Mindig első volt. Nyert 1 tiszteletdíjat és 79,322 frtot. 1878-ban futott eddig 10-szer, és mindig első volt, és nyert: Bécsben a megnyitóversenyben 1160 frtot, a Prater-dijban 1025 frtot; Pozsonyban az államdijban 1462 Va frtot; Budapesten a II. oszt. államdijban 2737 Va frtot, a kisbéri dijban 3487 Va frtot, az I. oszt. államdijban 4550 frtot; Bécsben a II. oszt. államdijban 3250 frtot, a Trialstakesben 2475 frtot; az I. oszt. államdijban 5450 frt.; Angliában a Goodwood cupban 480 ft. sterlinget vagyis körülbelül 5000 frtot. Összesen 30,597 Va frtot. Összes futamai és nyereményei eddig: 1876-ban futott 10-szer, nyert 22,962 frtot. 1877-ben futott 17-szer, nyert 79,322 frtot. 1878-ban futott 10-szer, nyert 30,597 Wartot. Összesen futott 37-szer, nyert 132,881 Wartot. Sas. Az uj madárház a budapesti állatkertben. Épen tizenkét éve, hogy Európa nagyobb városainak példájára, hazánk fővárosában is létesült állatkert. Örömmel üdvözölte a vállalatot mindenki, az is, aki benne csak újabb látnivalókat vélt találni, de még inkább az, ki át tudta érezni, hogy az ily intézet nemcsak látnivalóval szaporítja a fővárost, hanem a művelődésnek egy nálunk még parlagon fekvő útját egyengetni van hivatva. Az állatkertek ma nem puszta látnivalók többé, hanem a kultur-intézetek, melyek az állatok élete, szokásai, tulajdonai tanulmányozására nyújtván alkalmat, a tudománynak szolgálnak; másrészt a keresztezések, a hasznos fajok kiválasztása és meghonosítása által a földművelésnek és iparnak tesznek hasznos szolgálatot. Így gondolkoztak valószínűleg azok az áldozatkész részvényesek is, kik állatkertünket megalapították, és ezek az eszmék vezérelték őket, midőn részvényeiket megsemmisítve, „állat-növényhonositó társaságra" alakultak át, remélve, hogy a kormány és a közönség, mely a „részvénytársulatot" mint nevéből következtethető nyerészkedő társulatot nem pártolta kellőleg, — a nemes czéljait czimében is kitüntető társulatot és törekvéseit fel fogja karolni. Fájdalom, várakozásában ekkor is csalódott. Abban az időben, midőn az állatkert megnyílt, a „Vasárnapi Újság" sorba közölte az „állatkerti képeket" az épületek rajzaival s a napilapok is üdvözölve említették a vállalatot, a mint megérdemelte. Azóta a „Vasárnapi Újság" nem hozott „ujabb állatkerti képeket", azóta — az oroszlánház kivételével — nem épült ott semmi uj; a napilapok legfeljebb elitélő megjegyzésekkel kisérve regisztrálták emez vagy amaz állat kimúlását s a társulat anyagi vesztesége mellett még morális ütlegeket is szenvedett. A közönség meghidegült s ha az állatkertet mégis látogatta, legfeljebb szánakozott a szegény, jobb sorsra érdemes állatok felett. Szóval, az állatkert mostoha gyermeke lett a közönségnek, vagyona nem gyarapodott, újabb építkezéseket és befektetéseket tenni nem volt képes. Nem csekély öröm foghatja el azért az ily intézetek kedvelőit, midőn 12 hosszú év után ismét közölhetünk valami újat az állatkertből, midőn haladást jelezhetünk. Igaz, hogy ez a haladás sem az állatkert pénztárának gőzerejével történt. Nem. Egy magánember áldozatkészsége hozta ezt létre, kinek neve a művelődés és a tudományok előmozdítói között ismeretes e hazában. E férfiú Semsey Andor ur, Semsey Andor ur felfogva az állatkertek jelentőségét a közművelődésre, a mult 1877-ik év deczember havában a társulat választmányának azt a nemes ajánlatot tette, hogy hajlandó az állatkertben saját költségen egy nagyobb madárházat építtetni és első benépesítésének költségeit fedezni. A választmány a nagylelkű ajánlatot, mely állatkertünk életében oly nagy ritkaság, hálás köszönettel fogadta és a madárház tervrajzának elkészítésével egy bizottság felügyelete alatt, Gerster Kálmán műépítészt, a Deák-mauzoleum pályanyertes tervezőjét bízta meg, ki feladatát sikerrel is oldja meg. A madárház most készen áll s számos csicsergő, csevegő, daloló és fütyölő lakásával hirdeti az ajándékozó nevét. A madárház a bejárattól balra, a vendéglőtől nem messze esik. Homlokzata, melyet rajtunk mutat, a tó felé néz. Az épület egész hossza 25.60 méter, szélessége 8 méter, magassága 7 méter. Az épület két főrészből áll: a vasoszlopok és dróthálóból készült nyári- és a téglából épült téli helyiségből. A téli helyiség középen foglal helyet. A két végén két csinos, czink lemezekkel fedett 5 méter magas s 7,88 • méter területen álló pavillon emelkedik. A pavillonokat egy-egy 4 • méter területű folyosó köti össze a középső épülettel. A homlokzattal szemközt, a túlsó oldalon egy kisebb 390 • méter területű pavillon van. Az egész épületnek ezek szerint öt osztálya van (I—V az alaprajzon). Ez öt nyári osztálynak megfelel öt téli helyiség, melyek egyenként 2 700 méternyi területen feküsznek. A téli helyiség belseje, honnan a madarak télen is szemlélhetők lesznek, 19-36 méter. Középen egy kis Meidinger-kályha van hivatva, a kellő hőmérséket fenntartani és a légcserét, a szellőztetést előmozdítani. A téli helyiség tíz ablaktól nyeri világítását felülről. A téli helyiségek a nyáriakkal könnyen kezelhető felhúzó ajtókkal közlekednek s nyáron éji szállásul is használhatók. A tisztítás czélszerűen alkalmazott ajtókon könnyen eszközölhető. Az öt osztályban öt különböző csoport, egymással rokon madár van. I. Diszes papagájok és kaczérkodó kakaduk. II. Hazánk kisebb dalosai, pintyek, pacsirták, stb. III. A szövés mesterségében kitűnő szövő madarak, melyek fészke bámulatra ragad. IV. Különböző külföldi kisebb éneklők, pintyek, kardinálisok, stb. melyek ugy alkotók, mint tarka tollazatuk által tűnnek ki. V. Nagyobb külföldi és hazai éneklők, rigók, seregélyek, mátyások, stb. Az egész házban mintegy ötven faj madár van, több mint 150 példányban. Alig van valami megragadóbb, mint e vidor fürge népség örökké mozgó, repkedő faja; alig lehet valami a mi kellemesebben szórakoztatna, mint e gondtalanul csevegő, daloló madarak. Ha még oly búskomor kedéllyel lépünk is ezek közé, mihamar önfeledtek leszünk, a redők észrevétlenül simulnak el homlokunkról s együtt örülünk, mulatunk a vidor sereggel. A főváros valóban érdekes látnivalót nyert e diszes madárházban, mely valószínűleg ki fogja vivni a közönség érdeklődését és növelni fogja a pénztár sovány bevételeit. — A madárház alaprajza. Az uj madárház a budapesti állatkertben. Angol touristák. (Képpel.) A megtelt pohár kicsordul, — ezt tartja a szólásmondás. S mivelhogy physikai igazságot tartalmaz, könnyen alkalmazható Angliára is, melynek népe gyarmatokba kénytelen vándorolni, miután szigethazája már nem elég nagy annyi embernek. De még aki elfér is benne, a nagybirtoka gazdag örökös, mihelyt vagyonához jutott: első feladatának tekinti kissé körültekinteni a nagyvilágban. Sőt korosabb emberek, családapák is összeszedik felnőtt kisasszony lányaikat, átkelnek a