Vasárnapi Ujság – 1879

1879-05-11 / 19. szám - Villamos világitás 307. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon

308 Az öreg Kovács husz év előtt valamely pénzintézet ügyeibe bonyolódott, mely megbukván, őt elitélték. Büntetését kiállva, Amerikába költözött s most vis­szatért, felnőtt fiával, kit azonban a társaság, neve miatt, elfogadni vonakodik. Végül, az ő akaratán meglehetősen kivül eső körülmények közbejötte után mégis elfogadják nemcsak őt, de atyját is, kiről kide­rül, hogy mások bűnéért szenvedett. A mese kissé re­gényszerű, kuszált, a jellemzés határozatlan, de a mű invenczióra mutat s néhány hatásos jelenetével zajos tapsokra, ragadta a közönséget. A szereplők között leginkább Halmi és Csillag Teréz, a színház e tehet­séges új tagja, tetszettek leginkább. Vasárnap ismé­telték a darabot. Közintézetek, egyletek. A magyar tudományos akadémia május 5-iki ülésének érdekes felolvasója volt: tienetz Arcul finn­­ tanár, ki nejével együtt másfél éve időzik Buda­pesten, s úgy megtanulta a magyar nyelvet, hogy azon szabatosan ír, s mint a felolvasásból kiderült, tiszta kiejtéssel beszéli. Genetz, mint vendég,a jeges tenger partjain, ne­vezetesen orosz Lapplandban 1876-ban tett utazásáról értekezett, érdekesen ismertetve a lapp népet, építke­zéseiket, szokásaikat, vallásukat s vallásos szertartá­saikat. A lappok bár keresztények, keresztény vallá­sukba és szertartásaikba a pogánykori szokások marad­ványai vannak bekeverve. Nagyon babonások, 16 istent hisznek. Minden háznak egy-egy házi szelleme van, melytől a lapp annyira fél, hogy a világért sem hálna egyedül a házban. E mellett vannak vízi szellemeik, s mesékben oly lények is fordulnak elő, melyek ugyan nem szellemek, de a közönséges embertől nagyon különböznek. Isten és emberek közötti dol­gaikat a varázslók közvetítik, kiket az isten termé­szetfölötti hatalommal ajándékozott meg , jövendöl­nek, és sajátságos szertartás mellett gyógyítanak. Az isteneknek újabb időben ismét irámszarvast áldoz­nak, még­pedig leginkább tíz-tizenkettőt. Az áldozat alkalmával a hust megeszik, s a megmaradt bőr­vázat kitömik, h­ogy élő szarvashoz hasonlítson s igy állítják föl az erdőben, hogy az istenek élő áldo­zat gyanánt fogadják el. Az áldozathoz uj bundában kell megjelenni. Az asszony innen ki van zárva, mert az asszony, a lapp szerint, tisztátalan lény. A felolvasást élénken megéljenezték az akadé­mikusok ugy, mint a közönség. Utána dr. Barna L/náci mutatványokat olvasott föl Virgil „Aeneis"­ének fordításából, mely gondos és gördülékeny. Az országos segélyző nő-egylet, mely a vörös ke­reszt jelvénye alatt működik, máris jelentékeny si­kert és eredményeket tud felmutatni. Tudvalevőleg a boszniai hadjárat alatt szervezkedett, a tartaléko­sok családjainak s a sebesülteknek segélyezésére, aztán pedig a királyné védnöksége alatt folytatja te­vékeny működését, melynek a szegedi szerencsétlenek­­ is sokat köszönhetnek. Új-Szegeden felállított nép­konyhájában naponkint 1700 embert lát el ebéddel, a népkertben készült gyermekkertje 300 gyermek és óvodája 80 csecsemő részére néhány nap alatt fel lesz állítva és berendezve, a nők részére berende­zendő varróműhelyben a házi ipar meghonosítását is foganatba veendi s ekkép nyit keresetet a szűkölkö­dőknek. A magyar irók segélyegylete alapitói közé lépett ujabban Bay Ilona úrhölgy Debreczenből. A kétszáz forint alapítványi összeget azonnal be is fizette az egylet pénztárába. A magyarországi Kárpát-egylet közgyűlésén, má­jus 2-án dr. Barkány L. hazánkfia tartott fölolvasást azon módról, melylyel hazánkat a külföldiek előtt ismeretessé, látogatottabbá lehetne tenni. Fölolvasó úr igen optimistikus szempontokkal bír. Kívánatos­nak tartaná Magyarország gazdag ásványos forrásait ismertebbekké, az illető fürdőhelyeken kényelmesebb lakházak építését, a régi magyar vendégszeretet fel­ébresztését, az által, hogy magyar földbirtokosaink vadakban dús területeiket a vadászatot kedvelő an­goloknak megnyitnák és így ezek nem mennének tengeren túli vidékekre, hanem hozzánk jönnének; a touristákra nézve fontos, kisebb falusi vendéglők (!) emelését, illetőleg jobb karban­tartását, az által véli elérhetni, ha konkurenczia volna. S több­­féle szép, de nagyrészt kivihetetlen indítványokkal lépett elő. Föl­olvasó úr e hó vége felé három hóra terjedő utazást kezd. Be szándékozza járni honunk egy részét és tapasztalatait, élményeit télen a külföldiekkel, főként angolokkal, francziákkal fogja megismertetni. Ez útjára társakat szívesen fogad. Egyház és iskola. Tanári jubileum. Dr. Wenzel Gusztáv, a buda­pesti egyetem nagytudományu tanára e napokban üli VASÁRNAPI ÚJSÁG, meg 40 éves tanári jubileumát. Az egyetemi ifjúság fáklyásmenetet rendez tiszteletére e hó 13-án, mely egyszersmind az egyetem fenállásának 99-ik évfor­dulója. Haynald érsek számára conte Orlotti, pápai ne­mes testőr hozza el Rónaiból a bíbornoki kapucziu­mot. A főpap e napokban Budapestről Kalocsára megy, hogy székhelyén fogadhassa a pápa küldöttét. 19. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM. Mi újság . A királyi család Budapesten. A királyi pár, Gi­zella főherczegnő és sógora Lajos bajor herczeg a bécsi ünnepélyek után e hó 3-án Budapestre érkez­tek, s azóta a magyar főváros számos alkalmat talált, hogy az ezüstmenyegző üdvözleteihez hozzájárul­hasson itt is. A királyi család, úgy szólva, az utolsó napokat egészen Budapest lakosai közt töltötte. Megérkezésük, minden előkészületek nélkül, nagy ünnepélylyé vált, s e felségek ezernyi sokaság riadó köszöntése közt vonultak föl a budai várlakba. Se katonaság, se rendőrség nem volt jelen e mozgal­mas ünnepélyen. Másnap vasárnap, ő felségek a lóversenyt nézték meg. Este Gizella főherczegnő és Lajos herczeg minden előleges bejelentés nélkül a népszínházba mentek s végig nézték a „Vereshaj­ó" népszínmű előadását s nagy figyelemmel hallgatták Soldosné dalait. Május 5-én a ferencvárosi templomot tekintették meg ő felségek és Gizella főherczegnő. Oda menet és jövet nagy csoportok várták az ut­czákon s kitört az éljenzés mindenhol. Innen a ló-ki­állitás megszemlélésére mentek, mely akkor nyilt meg. Este a nemzeti színházban üdvözölhette a közön­ség a királyi családot. A „Labor királya" operát adták, ő felségek az első felvonás után érkeztek meg, nagy éljenzéssel fogadtattak. 6-án reggel a király szem­lét tartott Rákoson a katonaság és honvédség fe­lett. A csapatok zeneszóval léptettek el, s a király a tábornokok előtt megelégedésének adott kifejezést. Jelen volt Gizella főherczegnő is egy udvarhölg­­gyel. Délután ismét a lóversenyt nézték végig a felségek. Estére a népszínház meglátogatása volt kitűzve, hol a „Piros bugyelláris" népszínművet adták elő Soldosnéval. Nemcsak a színház telt meg a lehetőseg, hanem a kerepesi út is, melyen egész este nagy tömeg várt, de ő felségek nem mehettek el az előadásra, melynek meglátogatása csakis eshe­tőlegesen volt fölvéve a napi programmba. Szerdán délben a királyné az „Erzsébet" árvaházat látogatta meg, Festetich grófnő kíséretében. Matzinger Lujza igazgatónő fogadta ő felségét, ki bemutattatta magá­nak a személyzetet, kérdezősködött a növendékektől, bejárta a termeket s különösen nagy figyelemmel nézte meg a kézi munkákat. A király e hó 7-én vis­­szautazott Bécsbe. Az indóházban Ráth­ főpolgár­mester Budapest polgárai nevében megköszönte ő felségének, hogy a bécsi fárasztó ünnepélyességek után a magyar fővárost is megtisztelte látogatásá­val. A király felhatalmazta a főpolgármestert, hogy fejezze ki a lakosságnak, melynek rögtönzött ová­cziója őt fölötte megörvendeztette, legbensőbb elis­merését. A királyné és Gizella főherczegnő elutazása szombatra van kitűzve. A főherczegnő és Lajos her­czeg e hó 7-én jelen voltak Majláth György ország­bíró estélyén, melyben az arisztokráczia legkiválóbb családjai gyűltek össze. A fejedelmi vendégek egy óráig időztek a fényes társaságban. A főherczegnő csütörtökön délben, egy udvarhölgy kíséretében lá­togatást is tett egy főúri családnál, gróf Andrássy Aladárnál, ennek fürdő-utczai palotájában. Rudolf trónörökös és sógora Lipót bajor herc­eg e hó 7-én érkezett Madridba. Tiszteletére az udvar­nál nagy fogadást rendeztek, s Alfonz király vadá­szatra is azonnal meghívta vendégét. József fő­herczeg a közelebbi napokban Szegedre utazik, a­hol még mindig uralkodik a nagy víz, s csak alig egy pár hüvelyknyi a különbség a rémes nap vízállásától. Az Eötvös szobrot már elküldték a bécsi ércz­öntő gyárból, s hajón meg is hozták Budapestre. A május 25-iki leleplezési ünnepélykor (az akadé­mia naggyű­lése után) gróf Lónyay Menyhért fog beszédet mondani és Szász Károly szaval alkalmi költeményt. Kossuth atyjának sirja. Az alsó-dabasi sírkert­ben a napokban fogják fölállítani a sirkövet Kossuth atyjának hamvai fölé. A sirkő Gerenday műtermé­ből való, kilenczedfél lábnyi magas obeliszk sötét­szürke gránitból s 400 frtba került. Körülre csinos vasrácsozat lesz. A sirkő felirata ez: „Kossuth Lajos édes atyjának Kossuth Lászlónak emlékére emelték tisztviselői 1879. szül. 1763. + 1839." Ujházy László hamvai már Európába érkeztek s jelenleg Brémában várják a tova szállítást. A tete­meket a boldogultnak fia, Ujházy Farkas hozza Magyarországba, ki egy kassai rokonához irt leve­lében tudatja, hogy a szállitmány legfölebb e hó kö­zepén Budaméren lesz. Ujházy Farkas atyja csontjai mellett anyjáét is magával hozta, hogy ezek is itt a hazai földben tétessenek örök nyugalomra. A szegediek javára a belügyminisztériumhoz május 7-ikéig beérkezett adományok már 1.600.000 frtnál többet tesznek. Az adakozások és gyűjtések még mindig folynak, itthon meg a külföldön is. Budapesten e hó 11 -én délben Royeard Ágost tart franczia előadást az akadémiai olvasó­körben a sze­gediek javára. A szellemes felolvasó Staél asszony irodalmi működését fogja ismertetni. Jegyek kap­hatók Pfeiffer könyvkereskedőnél és aldunasor 32. I. em. 9­ A ajtó. Körszék 2 frt, zártszék 1 frt, belépti­jegy 50 kr. — A nemzeti zenede e hó 7-én tartott hangversenyt a redout kisebb termében, mely azon­ban nem telt meg egészen. — A franczia hivatalos lap május 3-iki kimutatása szerint a szegediek segé­lyezésére Párisban alakult nagy bizottság 33,758 frankot gyűjtött. A múlt héten a párisi Renaissance és Folies dramatique színházakban tartottak jóté­­­­kony előadásokat. A franczia színműírók és zene­szerzők társasága pedig 500 frtot küldött a segélyző bizottságnak, meleg hangon irt levél kíséretében, mely kiemelte, hogy ez összeg nemcsak a megér­demlett részvét jele, hanem a társulat kötelességet is teljesít általa a magyar nemzet iránt, egyike lévén az elsőknek Európában, mely becsületesen elismerte a franczia írók és zeneszerzők jogát. Szegeden még 328 ház áll fent. Ebből lakható 261. Az alsóvároson, az úgynevezett görbe utczában egymás mellett nyolcz ház van teljes épségben. Dombos helyen lévén, a víztől megmenekültek, s tulajdonosaik szép csendesen dolgozgatnak a házak mellett fekvő kertecskékben, melyek szigetet képez­nek a tengerben. Holttesteket még most is találnak. A székesfehérvári kiállításon a nemzeti múzeum is részt vesz, s mindazon tárgyakat elkü­ldötte, me­lyekkel Fehér megye évtizedek óta a múzeumhoz já­rult, ezenfelül a kiállításra még a 14—18-ik századból való arany és ezüst vert munkákat is küldött. A ré­giségeket a kiállításon dr. Czobor Béla rendezi. A kép­zőművészeti társulat 70 képet küld. Az országos minta-rajztanoda épület-, terv- s más rajzokkal vesz részt, és ezek rendezését Keleti Gusztáv, az intézet igazgatója teljesíti. Litzenmayer Sándor, a müncheni festészeti aka­démia jeles tanára, jelenleg itthon, Budapesten időz. Győrben lakó szüleinek aranylakodalmára jött haza. A fővárosi képírók lakomát rendeztek tiszteletére az „Angol királynő" szállodában. E látogatásnak való­színű eredménye lesz, hogy Lietzenmayer festmé­nyeiből közelebb a műcsarnokban is látni fogunk néhányat. Egy szegedi Amerikában, Szeged árvízkárosult­jainak Amerikából 1000 forintot küldött egy dús­gazdag úr, ki Szeged szülötte. Ez Patzauer Miksa, ki mint szegény pálinkás boltos vándorolt ki egy évti­zed előtt Amerikába s most dúsgazdaggá lett s Chi­cagóban lakik. Jótékony végrendelet. A fővárosban közelebb elhunyt Jakabffy Ágnes úrhölgy végrendeletében szá­mos jótékony intézkedést tett. A magyar írók segély­egyletének az életében tett 200 frtos alapítvány mellett 400 frtot hagyott; a vakok intézetének, az orsz. siketnémák intézetének 400 frt, a nemzeti szinház nyugdíjintézetének 300 frt, a magyar gazda­asszonyok árva intézetének 200 frt, a pesti jótékony nőegyletnek 200 frt, a pesti szegény gyermekkór­házban egy gyermekágy-alapitványra 2000 frtot, s ezenkívül még kórházi s vallási alapokra is 100—300 frtos összegeket. A királynak sem mondta meg. Mikor a király a lókiállitáson volt, megszólította Deutschländer ló­szállitót is, s tudakolta, hogy honnan szállítja a lova­kat a hadseregnek. Egy jobb fajta ló elővezetésénél

Next