Vasárnapi Ujság – 1879

1879-05-25 / 21. szám - A m. tud. akadémia nagygyülése 338. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek

21. SZÁM. 1879. XX.VI. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. Roskatag szobor. A fővárosi plebánia-térre 1863-ban Pest város szent-h­áromságszobrot állítta­tott, s fizetett érte Halbig müncheni szobrásznak 30,000 frtot, a mi abban a nyomorúságos ínséges esztendőben keserű kifakadásokra is adott okot. Ez a drága szobor nem sokkal felállítása után porlani kezdett, felső ormója ledőlt, aztán egyes részei h­ul­ladoztak. Most már jó ideje palánkkal van körül­véve, hogy veszedelmes közelébe ne juthasson valaki. E napokban pedig széthordják az egészet, mielőtt magától összeroskadna. Földrengést éreztek e hó 18-án éjfél körül Má­ramaros-Szigeten. Az ingás háromszor ismétlődött. Szerajevóban is volt földrengés e hó 14-én kora reg­gel. A gyönge épületek recsegtek, kár azonban nem esett. A kis alligátor, melyet Hermán Ottó Ameriká­ból kapott, kimúlt. Semmiféle erőfeszítéssel sem le­hetett ételt adni neki. Nem volt elég gondosan be­csomagolva a hosszú tengeri útra, s mióta hazáját elhagyta, nem evett semmit. A bécsi lóversenyek a héten mentek végbe „Kincsem" újabb dicsőségére és győzelmi jubileuma t­eljességére, mert 50 diadal fűződik, a kantárhoz. Az utóbbi időkben gr. Henckel „Prince Giles" paripája lett ádáz ellensége ,,Kincsem"-nek, s a bécsi gyepen is mérkőzött vele, de itt is hasztalanul, sőt a máso­dik napon már csak harmadik helyen érkezett a győztes „Kincsem" után. A versenyeken jelen volt az udvar is. Az első futtatási napon (május 18-án) „Kincsem" a 3000 frtos állami díjat nyerte meg könnyűden „Prince Giles" ellen. Ezen a napon még csak egy magyar paripa nyert, lig. Eszterházy Pál „Rosanne"-ja a kis akadályversenyben. A második verseny­napon (május 20.) a magyar lovak már nagy szerepet játszottak. A 2000 frtos Trial-Stakest Inkey István „Clarisse" nyerte Blaskovics Ernő „Purdéja" és Baltazzi „Tallósa" ellen. Az 5000 frtos államdíj megnyerése képezte „Kincsem" 50-ik diadalát, utána „Bolygó" (szintén Blaskovics lova) vágtatott, s ezután jött „Prince Giles". Az eladó versenyben l­g. Eszterházy Pál „Galanthája", a had­seregi tisztek akadályversenyében Jékey főhadnagy „Finom Rózsi"-ja nyertek. A harmadik verseny­na­pon (május 22-én) báró Majthényi Izidor „Ama­ranth­usza", továbbá gr. Eszterházy Mihály „Lé­gyottja" és Jékey főhadnagy „Villámja" nyerte az első dijakat. Metternich berezeg emlékiratai. Két nappal az 1848. márcziusi mozgalom után Metternich Kelemen berezeg e szavakat irá Miklós czárnak: „Eddig csi­náltam a történetet, ezentúl irni fogom." És a hires kanczellár 75 éves korában hozzáfogott a nagy fel­adathoz, hogy az események végtelen tömegét, me­lyekben intéző szerepet játszott, megirja. Már azelőtt rendes naplót vezetett, melybe naponkint sok lapra terjedő jegyzeteket irt, gyűjtötte az okmányokat, sőt a hírlapokból is kivágott sok czikket, idézetet. Naplója 50 kötetre terjed. Tizenöt év telt el a kanczellár ha­lála óta, mikor fia Metternich Richárd­ig elérkezett­nek látta az időt, hozzá fogni az emlékiratok szer­kesztéséhez. Az óriási gyűjtemény kivonatának elké­szítésénél Klinkovström Alfonz udvari tanácsos és a titkárok egész légiója nyújtott neki segédkezet. Öt év alatt a nagy munka elkészült és őszre német, franczia és angol nyelven meg fog jelenni. Az első kötetek sok adatot tartalmaznak Napoleonról és I. Sándor c­árról. A történelmi események közé sok adoma van szőve. Igy pl., midőn az 1806-diki helyzetet fejtegeti, elbeszéli a következő adomát : „Az osztrák udvar 1806-ban Marokkóba követ­séget küldött, melynek élén egy púpos gyenge tenge­résztiszt állott de Pouilly marquis. A marokkói csá­szár a többi közt ezt mondja neki: — Te bizonyára nagyon eszes ember vagy. — Pouilly szörnyen hálál­kodik e bókért és megjegyzi, hogy nem tudja, mivel adott okot e bókra. „Oly silány alakod van — felelé a szultán — hogy urad bizonyára nem küldött volna követül, ha igen sok eszed nem volna". Merénylet a színházban. Nem Oroszországban, hanem az Egyesült­ Államokban, Cincinnatiban tör­tént, hogy a nézőtérről rálőttek a színpadon szereplő színészre. Amerika egyik legelső drámai színésze, Booth­ Edwin ellen történt a merénylet, midőn III. Rikh­árd szerepét játszotta. Valaki háromszor lőtt rá, de nem találta. Mint kiderült, a merénylet el­követője elmezavarban szenved. Booth­ Edwin öc­cse­­ annak a Boothnak, ki 1865-ben Lincoln Ábrahámot meglőtte a színházban. Csipkék falevélből. Amerikából egyik párisi di­vatraktárba igen érdekes szállítmány érkezett: csip­kék falevélből. Dél-Amerikában van egy fa, nagy, csipkézett és erős rostú levelekkel. Az ottani lako­sok ezeket félig megszárítván, kefék segélyével át­lyukgatják (mint nálunk iskolásgyermekek a cser­falevelet szokták) s ekkép a leveleknek csak finom rostjai maradván meg, azok egészen csipkeszövetű­ek lesznek, így használják piperéül. A leveleket meg is lehet fehéríteni, s akkor befestik akként, hogy zöldes­vörös zománczban csillognak. Egy new-yorki pipere­gyár kísérletet tett s oly szép csipkéket állított elő, hogy a legelegánsabb hölgyek is hordhatják. Igen dicsérik a fejkötőket. A levelek oly nagyok, hogy egészen elfedik a fej tetejét, s kék vagy vörös se­lyemre borítva, kész az egész fejdísz, mely szebb, mint ha hollandi csipkékből készült volna. Ruhákon is igen díszesek. Kleopatra tűje. A híres egyiptomi obeliszket Angliába szállítása alatt a tenger vize annyira átjárta, hogy porladozni kezdett. Henry Browing azonban segített a bajon ; átlátszó mázzal vonta be, mely a jég hatása ellen védi, sőt az obeliszk eredeti szik­ét is vis­­szaadta. Az obeliszk ma úgy néz ki, mintha most ke­rült volna ki a véső alól: még az erek is meglátsza­nak rajta, melyek pedig századok óta eltűntek. A hieroglifek teljesen láthatók s az apró törések alig tűnnek föl. Az oldat teljesen áthatotta a gránit lyu­kacsait s a szakértők azt hiszik, hogy e praeparáczió századokig biztosítja a gyönyörű obeliszk fennál­lását. Földrengést 103 helyen észleltek a mult évben, legtöbb télen volt (30), nyárra s tavaszra csak 10 esett. A legnagyobb s leginkább pusztító földrengés volt jan. 23-án Tarapacaban Dél-Amerikában. Euró­pában legnagyobb volt az alsó-rajnai földrengés aug. 26-án, mely több mint 2000 angol négyszög mértföld területre terjedt ki. Vulkanikus eruptio volt 12, e szám rendkívül nagy; jellemző azon körül­mény is, h­ogy igen távol eső s nagyobbrészt kevésbbé ismert vulkánoknál mutatkozott. Madarász Jánost, ki Mártonfalvy ügyvédet meg­gyilkolta, május 23-án a törvényszék kötél általi halálra ítélte. Halálozások. Elhunytak a közelebbi napok alatt: PALLAY JÁNOS gyulai királyi közjegyző, évek során át Bihar­megye tiszti főügyésze, Nagy-Váradnak előkelő pol­gára, 62 éves korában Nagy-Váradon. — Dr. Pisz­TORY FERENCZ, Pestmegye volt főorvosa, kit mult évben elmezavar következtében az országos téboly­dába kellett szállitani, 50 éves korában. — KORNÉLY IGNÁCZ, Aradmegyének 1821-től kezdve tisztviselője, kinek Déznán történt elhunytát nagy rokonság fáj­lalja. — HABÖKAY JÓZSEF, a sárréti takarékpénztár tisztviselője, 72 éves korában Berettyó-Újfaluban. — TRIBUSZ ANTAL maros­vásárh­elyi kir. ítélőtáblai rendes biró 59 éves korában. — SÁNDOR GYÖRGY újvidéki ügyvéd s árvaszéki ülnök, Sándor Béla alispán atyja, 77 éves korában. — SALY GÁBOR, a budai országos levéltár egyik tisztje, régi szabású, kedélyes öreg ur, kit Budavárban mindenki ismert. —­ KOVÁCS JÓZSEF német-kereszturi esperes-plébános 58 éves korában. — MÁRTONFFY JÁNOS plébános Csik-Kozmáson 48 éves korában. — GALGÓCZY ISTVÁN szolgabíró s szatmármegyei birtokos, Galgóczy Sán­dor országgyűlési képviselő fia, 30 éves korában Szatmáron, fiatal özvegyet hagyva maga után. — Id. DEVECIS MIHÁLY kéményseprő mester és fővárosi ismert polgár, 76 éves korában, s nyolcz gyermeke, tizenhat unokája, három veje és három menye gyászolják. , SIMONYINÉ ANNA asszony, Simonyi Ágost fővá­rosi háztulajdonos anyja 80 éves korában. — Gróf CSÁKYNÉ, szül. Bujanovics Stefánia asszony, gr. Csáky cs. kir. kamarás özvegye, Bécsben. — özv. HORVÁTH JÓZSEFNÉ szül. Chernel Amália, a soproni nőegylet­nek évek h­osszú során át tevékeny vezetője, 67 éves korában. — SZELESS LÁSZLÓNÉ szül. Sztojkovics Katalin, Szabadszálláson. —­ özv. SPISSICH SÁN­DORNÉ szül. Csontos Teréz, Vönöczkön. — GYÖRFY TITUSZNÉ, a székely-udvarhelyi kir. törvényszéki biró neje szül. Demeter Róza, 36 éves korában. Szerkesztői mondanivaló. A koldus. A tehetséget nem tagadhatjuk meg tőle. A rajz vonásai elég biztosak. Világosak. Csak még az összhang hiányzik, hogy a vonásokból egyöntetű, kidom­borodó kép legyen. Bátorság s kitartás ! Bökdösi uram folytatását nem kérjük. Silányság. 341 Emlék. Ha a versmérték és rhytmus iránt jobb érzéke volna s mindegyre el nem követné azt a hibát, hogy jambust spondaeusra rímeltessen, — ha gondola­tait tömöttebben tudná kifejezni s hat rövid versszakban is nem ismételné magát egy párszor: élvezhetőt adhatna. Hangjában van igazság, melegség. C—nek­éz—ben. A tárgy igen érdekes, s kidolgo­zása is olvasottságra és tájékozottságra mutat. De ily módon nem lehet elbánni ily kérdésekkel s az adatok ily halmozottságával bajos a dolgot világosan megért­hetővé tenni a nagy közönség előtt. Nem közölhetők. Mariskához. Vásár volt. A hűt­lenhez. Puszta Szeged. Marihoz. — Virág nélkül. — Bosszú. Mért keseregsz ... Tavaszodik. Csendes éj volt. — A beteg ifjú. Az élet utján. Kritikán alul. Népdal (Nagy vihar van...) — Nemo költeményei. Szeretett... Éledj, éledj virágszál. Tűnődés. — A sors. (Bölcsőnktől. . ..) Komolykodó barátaimhoz. Ujbars Pálhalma. E. Mint már két hét előtt ugyané rovatunkban említettük az irományok pontosan megérkeztek. V. A—r. A légkör tüneményei oly sokoldalúak, s oly számosak, hogy azokról néhány sorban megközelítő képet nyújtani nem lehet. Aztán közismeretben levő dol­gokat, melyek semmi újat nem tartalmaznak, csak abban az esetben közölhetnénk, ha az előadási forma csínja ezt maga magáért érdemessé tenné. SAKKJÁTÉK: 1016-dik számú feladvány Drtina J.-tól. Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. Sülét. b c­d Világos.6 f 8 b Az 1011. sz. feladvány megfejtése. Helyesen fejtették meg: Veszprémben Fülöp József. Gelsén Giesinger Zsigmond. Sárospatakon Gé­recz Károly. Kolozsvárit Csipkés Árpád. Nagy-Dobrony­ban Németh Péter. Budapesten Swetozár , Szabó Ádám. A karczagi K. J. és F. H., Igali polgári kör. A pesti sakk-kör. Randers A.-től. Megfejtés: Villíros. Sötét. 1. Bd4—d3 e5—e4 (a) 2. Vc4—c8 1 K v. Be8—e6 3. F3—f4 v. V v. B matt. 1 2. g3—g4 f 3. V matt. Bh5—li4 Iv v. Bhö—g5: Tartalom. Szöveg: Székes­fehérvári kiállítás. — Levél Koltóra. Bartók Lajostól. — Az Eötvös-szobor. — A­ki örökké buj­dosott. Igaz történet. (Folyt.) Közli Eötvös Károly. — A világ vége. Veress S.-tól. — Egyveleg. — A kelet-ruméliai nem­zetközi bizottság. — Az állomás-főnök. Posta Sándortól. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Mi ujság? — Halálozások. — Szerkesztői mon­danivaló. — Sakk-játék. — Heti naptár. Képek : Székes­fehérvári kiállítás. Canzi Rezső rajzai: Zichy-pavillon. Eszterházy-pavillon. Lövölde-kert kapuja. Juro­pavillon (lövölde-épület). — Eötvös szobra. Huszár Adolftól. Fára rajzolta Boross Gyula. — A székes-fehérvári orszá­gos kiállítás helyiségei. Canzi Rezső rajza. — József főherczeg megérkezése Székes-Fehérvárra. Greguss Imre rajza. — A Zichy­pavillon őrei: Szolga János kis-körcsöki uradalmi béres és Cibli Onucz erdőcsísz Biharmegye Remecz községéből. Greguss Imre rajzai. — A kelet-riméliai nemzetközi bizottság tagjai. HETI-NAPTÁR, nxáj. hu. Hi bl változatai. @ Holdtölte 4-én 9 óra 52 perczk. este. Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 11. sz.) Nap Katholikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita 25­ V E 6 Orbán püsp. F. 6 Exaudit 26 H Nerei Fülöp Nerei Fü­löp 27 K Germán M. Béda, Gyula 28­ S Vilmos Emil 29 C Maximin Maximin 30 P Ferdin. Fel. p. Nándor 31 S Petronella 1 Györgyike 13 <1 « Gliczéria 3 Tóbiás 14 Izidor 4 15 Pakóm 5 Zakariás 16 Tivadar­­ i Sebuli.. p. 17 Andronik 7 Sebuli.2.11. 18 Péter, Dénes 8 Zakeus 19 Patrik 9 S. Beh.t. f

Next