Vasárnapi Ujság – 1880

1880-05-30 / 22. szám - Gróf Zichy-Ferraris Viktor 22. szám / Arczképek, Hazaiak - Pázmány Péter. (Egykoru festmény után) 22. szám / Arczképek, Hazaiak - Az új angol kormány tagjai 22. szám / Arczképek, Külföldiek - Blondin mutatványai 22. szám / Időszerű illusztrácziók - Urnapi körmenet Bécsben 22. szám / Időszerű illusztrácziók - A magyar korona 22. szám / Műtárgyak - Utcza Skutáriban 22. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Külföldiek - A gőzház (52 kép) 22. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez - Széchenyi emlékérem 22. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és­­ egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: > félévre ... 6 " Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: I egész évre 8 frt 1 félévre... 4 • I egész évre 6 fr­t Külföldi előfizetésekhez a postailag Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ! " v . , it­t félévre ... 3 * meghatározott viteldíj IB csatolanap. BUDAPEST, MÁJUS 30. XXVII. évfolyam. 22-ik szám 1880. PÁZMÁNY PÉTER: N­AGYSZOMBAT városa fényes ünnepély­nek való színhelye 1635 nov. 13-án. A Pázmány Péter bibornok-primás ál­tal alapított egyetem e napon nyittatott meg. Az egyházi és világi főrendek számos gyü­lekezete előtt Jászberényi Tamás jezsuita atya tartotta az ünnepi beszédet, melynek végén, Pázmányhoz fordulva, így szólott: «Ha nem csalódom, magad is az egyetem megalapítását jótékonyságod minden egyéb művei fölé helyezed; mert ezeket, példád által lelkesítve, mások is utánozni fogják, és igy érdemeidben osztozandnak, de uj műved dicsősége osztatlanul a tied, ebben nem lesz vetélytársad!» A szónok jóslata nem egészen ment valósulásba. Ezen dicsőségének is vannak osztályosai: utódai Lósy és Lippay, a kik a Pázmány által létesített hittudományi és bölcsészeti karokhoz a jogtudományit csatolták; Mária Terézia királynőnk, ki az orvosi karral egészíté ki az intézetet; és azon kormányférfiak, kik egyetemünket a mai kor igényeinek színvonalára emelték. De ezek mit sem vonnak le a nagy alapító dicsőségéből. A kifejlődött, nagyra nőtt főiskola hálás kegyelettel őrizi meg első alapítójának emlékezetét. A fenkölt gondolat és az áldozatkész­ség nagyszabású nyilvánulása egyaránt megérdemli a tiszteletet. Azon korban fő­iskolát alapítani Magyarországban merész gondolat, fontos kulturai tény, s a száz­ezer forint, melyet Pázmány alapitványké­pen letett, mesés összeg volt. Köztudomásu, hogy ezen müve nem áll elszigetelve. Több gymnázium, kon­viktus és papnövelde köszönte neki léte­sülését. Elmondhatjuk, hogy Mátyás király­tól Mária Teréziáig a magyar közművelő­dés és tanügy érdekében senki nem tett annyit, mint Pázmány Péter. És több más téren is, mint hittérítő és tanár, mint író és szónok, kortársait messze túlszárnyalta hazájában. És a leg­buzgóbb magyar főpap — a­kit a magyar egyháztörténelem fölmutat, nemzetének leglelkesebb és legmagyarabb fiaihoz tar­tozott. A valódi nagyság mindezen jellemvo­násaihoz a kedélyes, szeretetreméltó ter­mészet varázsa, úgyszintén ép oly vonzó, mint imponáló külalak is járult. Arczképe általánosan el van terjedve. Egykorú olajfestmények és rézmetszetek után ujabban s gyakran sokszorosittatott. Nem rég a m. nemzeti muzeum érdemes könyvtárnoka, Majláth Béla, e sorok írójá­nak figyelmét fölhívta egy ekkorig isme­retlen régi olajfestményü arczképre, mely hajdan a liptó-szent-m­iklósi jezsuita rezi­dencziát, utóbb az okolicsnói zárdát diszité, majd az ő, és ajándékából végre e sorok írójának birtokába ment át. A többi arcz- PAZMANY PETER. EGTKOKU FESTMENY UTAN.

Next