Vasárnapi Ujság – 1880
1880-08-22 / 34. szám - Jobb kezem. Elbeszélés. Baksay Sándor 558. oldal / Elbeszélések; genreképek - Petőfi Sándor kiadatlan költeményeiből: V. Ferdinándhoz 558. oldal / Költemények
560 VASÁRNAPI ÚJSÁG. * * 34. sz M. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM. Akkor azt izenném neki, hogy hozza el a másik kezét, majd azzal beszélek. Hanem — tevém hozzá — nem tudom, van-e a világon olyan Tisztelendő, aki balkézre megesketi a párokat, mert lássa, az mégis baj, ha az ember férjének nincs jobbkeze». . . Akkor György gazda szólt közbe: «Majd lesz, ha én adok neki». A nemzetes asszony meg azzal toldotta meg: «Van az istennek, a kivel megáldja őket; gazdag az Isten.» Hát láthatja ebből katona uram, hogy én magát mindenképen igyekeztem leszólni, de minél inkább szóltam, a maga apja ura annál tüzesebb lett (Én nem tudom mit tudnak magán szeretni), azt mondta, hogy a kezét itt fogja zálogba, holnap majálist csinál a tiszteletére a pusztáján, meghív rá minden magyar érzelmű hazafit. De én ezt nem engedem meg, mert úgy is tudom mi lenne a vége. Ilyen alkalmakkor vérkönnyeket sírnak, szózatot énekelnek és más ilyen garázdaságot ; utoljára megölnek még két birkát és megeszik mindet; emiatt is csak Béla kerülne vizsgálati fogságba, én pedig azt még most nem akarom. Azt mondtam, legjobb lesz, ha a kisasszony egy gyűrűt húz annak a csont legyezőnek az egyik gerinczére, s úgy küldjük vissza magának. Nem is vártam választ, hanem megfogtam Esztike kezét, lehúztam róla a gyűrűt, s oda tettem, ahol most találja ön. Ebből megértheti a dolgot, ha nem nagyon érzelgős , én pedig maradok a maga patronája, míg szót fogad. Mostanában magának egy atyjafia is járt itt. Dán András, vagy Ábrahám. Magyarmentésen, kalpagosan,kardosan, mert óbester valamelyik vármegyében. De kosarat kapott.» * Repültem. Bizonyosan repülnöm kellett, másként lehetetlen kimagyaráznom, hogyan juthattam én harmadnapra Fövenyesig. Gondolkodtam-e odáig, és miről ? Hogyan tudnék én arról számot adni ? Csak azt tudom, hogy a szivem nagyot dobbant, mikor a fövenyesi kastély hársfáit megpillantottam. Nekem integetnek azok: «Gyere, gyere, várnak! Vagy fejüket csóválják : Ej, ej!» Akkor jutott eszembe megkérdezni magamtól : mit keresel te itt ? Jössz kérőbe, mint egy ábrándos ifjú, ami nem vagy, gyűrűt hozva a gyűrűért? Jössz, hogy essenek meg a könyörületes szivek a te követelő nyomoruságodon ? A leány könyörületből adja oda kezét, ha már egyszer nem vonta vissza egy báli éj mámoros órájában? Az apa könyörületből vessenva- 1. Viznau. 2. Sclmurtobel-hid. 3. Freibergen. 4. Romiti. 5. Kaltbad. 6. Staffelhöhe. 7. Staffel. 8. Kulm. 9. Sclisidek-pálya.