Vasárnapi Ujság – 1880
1880-09-19 / 38. szám - A magyar tengeren. Dr. Dezső Béla. II. 627. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
628 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 35. SZ Ut. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM. kiránduló helye volt, de mostanság, politikai súrlódásokból került kellemetlenségek miatt, haragból oda a fiumeiek nem járnak. Érdekes jelenség a két tőszomszéd helység, Fiume és Oltreponte életéből az a kölcsönös boszantási vágy, melynek minden alkalommal a magyarok (fiumeiek) és horvátok (susakiak), ha lehet, kifejezést adnak. Nekem ugy tetszik, hogy a fiumeiek ülnek most az ugorkafán. Ha Fiuméban valami magyar j politikai összejövetel van, a nép összecsoportosul s magyar zászló alatti Alla ponte» («A hidhoz») kiáltással, «éljen» zúgása közben a Fiumara hidjához, a magyarhorvát terület határához megy s ott a horvátokat válogatott szavakban jellemzik, szidják. A fiumei alsóbb néposztály politikai érzületére jellemző világot vet az az eset is, mikor Rudolf trónörökös Fiumét meglátogatta. Érkezéskor a nép «éljen» és «Evviva» kiáltásokkal fogadta s azt a horvátot, ki zsiviót kiáltott, a tengerbe dobta, aztán a horvát zászlóknak rohant, letépte, s a horvátok ablakait beverte. Ezt a fiumei halászok tették. Fiume lakossága átalában olasz s ezek magyar érzelműek, ezeken kivül csak nehány horvát család s kevés osztrák lakik ott. A pár százra menő magyar hivatalnokok közül az alsóbbak s e mellett a fiatalabbak nem szeretik Fiuméban. Ennek az az oka, mert az olaszok elzárkózott családi életet folytatva, csak olyan fiatal embereket bocsátnak házukba, kik leányaikat elvehetik s ezen szándék felől hamar tisztába jőnek; kereken megkérdik a fiatal embertől: miért jár hozzánk? elveszi-e hat hét alatt a lányunkat ? Ezen kérdésekre pár s magyar fiatal ember igennel felelt ezek Fiuméba házasodtak, sokkal többen pedig kimaradtak a látogatók sorából. Fiuméban a magyar nyelv ismerete s némileg használata is folyvást halad, bár lassan, minek itt fel nem sorolható okai vannak. A fiumei iskolákban a magyar nyelvet mindenütt tanítják, kivéve a horvát gymnáziumot, melynek Fiumébeli voltát károsnak, helytelennek s megfejthetetlennek tartom. Fiume magyar érzelmű, de azért nem magyarosodik s mig Fiusménak, ennek a tisztán kereskedő kereskedelmi érdekekre fektető városnak velünk csak politikai összeköttetése lesz, addig nem is fog magyarosodni. Fiumét velünk kereskedelmi érdekközösségnek is a össze kell kötnie, de mig Fiume szabad kikötő marad (ez két évig tart), mig közös vámterületünk van, mig Fiume mindent Triesztből, Gráczból, Bécsből s még a gabonát is Odesszából veszi, addig Fiume csak politikailag a mienk. Fiuménak ránk kell szorulni, s hogy a magyar nyelv ismerete nélkül megélni ne tudjon, ekkor megmagyarosodik, épen mint Budapest. De erre még sok idő kell. Mi pl. rá vagyunk sok tekintetben Fiuméra szorulva s mert ott az olasz nyelv nélkül élni nem lehet, hát mi fiumei magyarok — megtanultunk olaszul. Aki Fiuméba azért menne, hogy tengert lásson végetlen vizével, beláthatatlan kiterjedésben, nagyon megcsalatkoznék. A mi magyar tengerünk csak akkorácska, mint a Balaton a szárazföld és szigetek közé ékelve. A mi tengerünk szigettenger s ha Fiuméban parton állunk, nyugatra látjuk Isztria félszigetét, délre Cherso és Veglia szigeteket, keletre is felkanyarodva, úgy hogy csak három csatorna vezet ki tengerünkből : a Canale di maltempo, a canale di Veglia és a canale di Farasina. Azonban ez tengerünknek világért sem válik rosszára. Partjait gyönyörű hegyek övezik, lejtőiken borítva vannak babér, füge, szőlő, s sok más déli fával és cserjével, s sokszor kedves pihenőt lel az ember az olajfák árnyékában. Tengerünk változatos képeket tár elénk lépten-nyomon s folyvást gyönyörködtet, nem mint a nyilt tenger, mely minden nap egyforma s csak az idő változik rajta hol jobbra, hol rosszabbra. Aztán szigettengerünken sok emlékeztet minket magyarokat nagy időkre, szomorú napokra. Igy pl. Arbe szigetén most is őrzik egykori Erzsébet királynénk diszes ajándékát, egy arany koronát, több más ereklyével. E korona sz. Cristophorus koponyáját ékesiti. Nevezetes, hogy Arbeban ma is élnek azon magyarok utódai, kik IV. Bélával menekültek oda, s kik most is büszkék magyar nemességükre. Nevezetes a kopár hegyen fekvő Carlopagóban annak szép kertje, melyet a szerzetesek ugy szólva imádsággal teremtettek. E jámbor szerzetesek a gyónóknak bűneik megbocsátására imádságot szabtak ki, s főkép azt, hogy bűneik nagysága szerint hozzanak egy-két vagy több puttón földet, s ma a szerzeteseknek gyönyörű kertjük van, melyben én egyszer, a bűnös lelkek bűneinek árnyékában olyan jól kipihentem magamat. De mint mindennel, ugye kedves lapokkal is számot kell vetnünk, hogy igen sokat ne csevegjünk, mert már is kifogytunk terünkből e miatt csevegésünket máskor folytatjuk Dr. Dezső Béla. Egyveleg. * Az angol partokon mintegy 300 évvel ezelőtt elsülyedt híres spanyol armádia romjai közül Aberdeen mellett most is halásztak ki egy ágyút, mely 8 láb hosszú s nyilása 4 hüvelyk széles. Az ágyu kovácsolt vasból van s részben szegekkel van töltve. Ily ágyút már többször leltek s néhány az angol királyné gyűjteményeiben látható. * A Cityben, London belvárosában, a föld értéke természetesen óriási mértékben emelkedett, azonban világos tudattal nem igen birtak felőle, mivel változás ritkán történik. Nemrég egy kis telket adtak el s esküdtszéknek kellett ítélni felette. A tulajdonos 16,500 font sterlinget kért, az esküdtek, habár 1857-ben 2 font és 15 shillinggel (mintegy 30 fonton) vettek egy négyszöglábat, most ugyanily parányi területért 18 font és 18 shillinget (a mi papírpénzünk szerint több mint 200 forint) ítélt meg. A föld legnagyobb hidja. Az oroszországi orenburgi vasútvonalon a Volgán, Szisztán mellett keresztülvivő vasúti hid nemrégiben elkészült. Hat méterrel hosszabb, mint a Moerdyck melletti hid, amelyet eddig a legnagyobbnak tartottak a világon. Az új Volga-hid hossza 696 sachsen, tehát csak valamivel kevesebb 1 és fél versznél. Az építést 1877. augusztus 17-én kezdették meg s három évet vett igénybe a fölépítése ; 4.630,000 rubelbe került s 400 ezer pud vasat (1 pud — 16,381 klgr.) használtak föl reá. A hid pályája 13 iven nyugszik s ezek közül mindenikére 82,000 pud suly nehezül. A tervet Belelouvszky tanár készítette. A nagyszerű Missisipi-hid, amely 10 millió dollárba került, csak 362 sachsen hosszu s három iven nyugszik. A Volga-hid 696 sachsen, egy sachsent 2.1335 méternek számítva. Czement koporsók. Vogt Károly ismert német tudós javaslata szerint egy iparos tervet készített, mely szerint a koporsók fa helyett cementből készülnének, s a sírok minden két sora között égetett, légzárós és vízálló agyagcső helyeztetnék el, melyek kisebb agyagcső által a koporsók belsejével közlekednének. A sírsorok közti agyagcsövek összeköttetésben állanának egy nagy központi agyagcsővel, melyek végén folytonosan coaks-szal tüzelnének. Ily módon a koporsók belseje folytonosan szellőztetve lenne, s a belőlük kijövő ártalmas légek elégnének, míg a cement eléggé likacsos, hogy azokba szakadatlanul elegendő friss levegő áramoljon. Ekkop a holttestek oxydálása, illetőleg lassú elégése oly gyorsan menne végbe, hogy 8 év alatt belőlük földes részeknél egyéb nem maradna vissza, minélfogva a sír újból használható lenne, s e mellett a talajnak holttestek által fertőzése is ki lenne kerülve. A khaeroneai ásatásokról ujabban a következőket írják: A khaeroneai csata után (338 K. e.) a 300 thebei ifjút, kik itt egytől egyig elvesztek, együtt temették el, s föléjök óriási oroszlánszobrot állítottak, mely Khaeronea (ma Kapraina) falutól alig 5 percznyi távolságban állott. A szobrot pénzhajhászok szétrombolták, de a rendszeres ásatásokat csak most kezdték meg. Legelőször egy 25 méter hosszú, 15 méter széles s 2 méternél magasabb parallelogramm alakú kőfalat találtak s benne 185 thebei sírját, kik negyvenéves sorjában feküdtek, oly módon, ahogy meghaltak. Eddig 6 sort ástak ki, a következő sorban levők fejei még mindig az előttök levők lábain nyugosznak. Minden holttesten meglátszik a mély seb nyoma. Egyiknek mindkét lába van átszúrva, másiknak álla szétzúzva, a harmadiknak koponyája tönkretéve, a negyedik, kinek feje szépen megmaradt, még lélegzeni látszik. A fogak csaknem minden koponyán megmaradtak. Fegyverek nem voltak náluk, azt valószínűleg elvették, de annál több csontgomb. Az ásatásokat folytatják, hogy még a hátralevő százat is megtalálják. Pausanias és Plutarch feljegyzései szerint az oroszlán mellett emléktáblákon az elesett 300 ifjú neve is meg volt örökítve, nem lehetetlen, hogy azt is megtalálják. Az érdekes leletről Stamatikis külön művet készít, melyben minden egyes harczos fekvése lerajzoltatik. Hat csontvázat az athenei muzeumban fognak megőrizni, a többit ismét betemetik. * Guatemalában Inego tűzhányó június 29-én nagy pusztítás vitt véghez. Régóta füstölt ugyan, de kitörése váratlan volt, s hirtelen történt napfölkeltekor. A szomszéd falvakat füst s hamu bobita el, tizenhét ház a hegy oldalán el is temettetett. A tűzoszlop mintegy 500 láb magas volt s a vidéket több mértföld távolságra megvilágította. * A táviróhivatalok száma Francziaországban a legutóbbi kimutatások szerint már az 5000-et meghaladja s igy minden 7500 emberre esik egy, mig Svájczban már 2500 lakosra. A táviróhuzalak hossza oly nagy, hogy a földet másfélszer venné körül, mig az összes távírók e földön 33-szor nagyobbak, mint a föld kerülete. Az egész földön jelenleg évenkint mintegy 115 millió táviratot küldenek el. A táviratok aránya 100 lakost számítva jelenleg a következő,: Svájczban 70, Nagybrittaniában 67, az Egyesült Államokban 64, Hollandiában 49, Belgiumban 43, Norvégiában 32, Francziaországban 31, Dániában 28, Németországban 25, Görögországban 21, Ausztriában 19, Olaszországban 16, Magyarországban 15, Oláhországban 13, Portugálliában 10, Oroszországban 5, Japánban 3. A nagy városokban ez arány természetesen sokkal nagyobb. Párisban például minden lakosra több mint két távirat jut évenkint, azaz itt négy milliónál több táviratot adnak fel. AALBERG IDA, MINT BOBISKA A „FALU ROSSZABBAN.