Vasárnapi Ujság – 1880
1880-11-07 / 45. szám - Barla Károly 1848-49-ki honvéd tüzér-kapitány. Beyer Henrik tanár az első 12-fontos üteg főtisztje 1848-49-ben 743. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak
35. SZÁM. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM. rézhuzalon vezettetik, emez utat talál magának a puszta levegőn. A rajzban látható drót nem a feladó állomástól vezet az érkező állomásig, nem egyik városból a másikba, hanem csak a villamos battériától a telephonig, s mind a kettő egy szobában lehet. Ellenben az E lencse igen messze lehet az F-től, anélkül, hogy vezető drótra szükség lenne. Abban áll tehát a nagy különbség, hogy a photophonnal ott is lehet beszélni, ahol nincs, vagy nem is lehet huzal-összeköttetés. Ennél nem kell félni, hogy háborúban az ellenség elrontja az összeköttetést. Az ő saját feje fölött beszélhetnek át, és bár ő közöttük áll, nem hall meg sem semmit. A hangot vivő fénysugár füle mellett haladhat el, s ő nem érzi, de egy másik, ki talán mérföldekkel van tovább, hallja még a gyenge susogást is. De hát megvan persze ennek is a maga határa, mert hisz a fény nem hat el mindenüvé. Átalában azonban minél tovább lehet a fényt látni, minél erősebben van megvilágítva a D lemezke, annál távolabbról kivehető a hang. A távcső bizonynyal itt is jó szolgálatot teend a jövőben. h. p. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 743 Barla Károly, 1848—49-ki honvéd tüzérkapitány. A Vasárnapi Újság 38-ik számában jelentve volt, hogy Barla Károly soproni ügyvéd, volt 48-as honvéd tüzérkapitány elhunyt. A megboldogultnak oly múltja volt, mely megérdemli, hogy bővebben is megemlékezzünk róla, közölve róla a hozzánk küldött következő életrajzi részletet: Barla Károly somogymegyei kővágó-őrsi születésü, 1848-ban Pesten a jogi pályán gyakornokoskodván, a haza fölszólitására — mint sok társa — ő is odahagyta pályáját s a tüzérségbe állott s alulírottal tölté ujoncz-napjait. Nem tanultunk sokáig, a hazaszeretet, a szabadság magasztos eszméje csakhamar kész katonákká avatott bennünket. Egy délutáni gyakorlat alkalmával Baksányi Imre őrnagy (meghalt török szolgálatban) polgári ruhában gyakorlatainkat szemlélvén, egy parancsnoksága alá bocsátandó, újonnan fölszerelendő üteglétszámba a gyakorló téren bennünket választott ki. Nem emlékszem már valamennyire, bár megérdemelnék, hogy tudjuk neveket egytől-egyig; a megtartott nevek: Baksányi Imre hadnagy ütegparancsnok, Medgyaszai János szekerészparancsnok ; tűzmesterek: Barla Károly, Pálfy György (meghalt mint honvédkapitány), Kovácsi György, Csaplár Ignácz (hidvégvárosi plébános), Berger Henrik (gymn. tanár); altisztek: Grund József, Lahne Frigyes (most egy nevelőintézet tulajdonosa Sopronban), Szakovics J. (keresztszeghi pénzügyi hivatalnok) , Divald Adolf s többen. A még azon nap tökéletesen fölszerelt üteg este már a budai várbástyára parancsoltatván, másnap Pákozd felé indíttatott.Ez üteg abban az egész hadjáratban szerepelt, mely a schwechati visszavonulással végződött. Pozsonyban, hol a visszavonuló hadosztályok újjászerveztelek. Baksányi Imre ütegparancsnok a törzshöz rendeltetvén, szivreható napi paranccsal bucsut vett az ütegtől, mondván: «Ha a tágabb cselekvő térre nem szólittatnám, szeretett hazám védelmében ez üteggel élni halni — melynek minden alágyasát mint vitézt kelle tisztelnem — a legnagyobb dicsőségnek tartanám.» Ütegparancsnok Kovácsi György lett. Barla, Pálfy, Berger, Csaplár később, mint hadnagyai, viszontagságos keserű napokat éltek a visszavonuló ütegnél, mig föl nem virradtak ismét az 1849-ik évi dicsőséges áprilisi napok. Ütegünk az első hadtestbe, Klapka tábornok parancsnoksága alá jutott, itt a tápió-bicskei támadás alkalmával az 1-ső hadtest előnyomulását a túlnyomó ellen visszaszorítván, az üteget azon baleset érte, hogy parancsnoka Kovácsi György fejét veszité, az üteg fedezetére rendelt első huszárezred megfutott, az üteggel egy magasságban levő 6 fontos üteg az ellenszuronytámadására elveszett, emberei kardra hányattak. Ily helyzetben a parancsnok tétlensége miatt az árva üteg tisztjei Barla Károly bajtársukat szólították fel az üteg vezényletére, ki is azonnal ritka lélekéberséggel oly rendelkezést tett, hogy míg ő az üteg lövegeinek, társzekereinek biztosítja a visszahúzódást, addig Seele Frigyes tüzérhadnagy (schleswig-holsteini menekült) az üteg lovas tisztjeivel kardot rántván, a visszahúzódást fedezte, mindaddig, mig ez két hátrahagyott ágyú tüzelésével biztosítva lesz. E fegyvertény sikerült, bár tetemes veszteséggel a folytonos golyózápor között; e szárnyon az ellen előnyomulása gátolva volt mindaddig, mig a csaták nagymestere, Damjanics a 3-ik hadtesttel elő nem nyomult, a nap a miénk lett. E dicső, már veszendőben levő üteg visszavonulása, és az ellenszárny lassúbb előnyomulása az üteg helyes vezényletének volt köszönhető. Mindenki megtette itt a kötelességet, de veszteségünk nagy lett, egy hosszú sugárágyu elveszett, egy hosszú vetőágyu leszereltetett az előnyomuló ellentől, sok ember veszett el, s hogy nagyobb veszteségünk nem lőn, Barla éberségének volt leginkább tulajdonítható, miért is az üteg tisztjeinek derék választását nemcsak helybenhagyta hadsereg főparancsnoksága, hanem Barla mel a lét a harmadosztályú vitézségi rendjellel is földiszité. Itt tűnt föl csak Barla valódi vitéz és szerény katonának, midőn napi parancsában azt nyilatkoztatta ki, hogy e kitüntetést az egész üteg s nem ő maga érdemelte, és a jelt csak ugy fogja hordozni, mint az üteg kitüntetését. Ezt megírni bajtársi kötelességemnek tartottam. Következtek a magyar hadsereg nagy napjai : Isaszegh, Vácz, Nagy-Sarló, Komárom. Futott az ellen, a német hadseregnek nem volt egy osztálya, mely a síkon kiállhatta volna a vitéz honvéd támadását; következett Buda ostroma. Mi volt az stratégiai tekintetben, azt megítélte az egész katonavilág, — egy maroknyi német föltartóztatta a magyar hadsereg három győztes hadtestét. Ők megtették kötelességeiket, vitézek valának — et in tuo inimico virtus est laudanda. Az első 12 fontos ütegnek parancsnoka Barla Károly volt; a kis Svábhegyen hat 12 fontos sugár, két 7 fontos hosszú és két 10 fontos rövid vető ágyú állott (a «Pesti Napló» f. évi 251. számában hibásan van az üteg 6 löveggel említve, s az ugyanott felszámolt 49 löveg összege 53 volt). Feladata volt a Nándor-kaszárnya mellett álló ostromvédő üteg működését, nemkülönben az egész várfal hosszában fölállított védő műveket megsemmisíteni, s így az ostromlandó osztályok közeledését könnyíteni. Barla Károly tehát nem volt a réstörő üteg parancsnoka, — ezt helyreigazításul — az első 12 fontos üteg volt rendelve a réstörő üteg fölállithatását elősegitni, mely a fehérvári kapu átellenében állott. Az üteg később a csallóközi csatákban Sempténél Pálfy hadnagy parancsnoksága alatt merészen előhaladván, az osztrák vadászok által elfoglaltatott. Ez alatt Barla súlyos beteg volt Komáromban; ott felüdülvén, a gyásznapok bekövetkezte után Komáromból egy őrnaggyal Aradra küldetett abból a czélból, hogy meggyőződjünk, vajjon igaz-e, hogy a magyar hadsereg csak «volt». Ez a vitéz tüzérkapitány igaz, leplezetlen igazsággal irt életrajza, ki sok elhullott bajtársával bizony megérdemelné, hogy Buda főterén emlékoszlopon legyen megörökítve neve. Beszterczebánya, 1880. nov. 3. Beyer Henrik tanár, az első láfontos üteg főtisztje 1848/9-ben. Irodalom és művészet. Arany János Aristophanes-fordításaiból megjelent a második kötet, az elsőhöz egészen hasonló díszes kiállítással, az akadémia kiadásában. E kötet is négy vígjátékot tartalmaz, a görög komédia apjának, a múzsák elkényeztetett gyermekének fennmaradt 11 darabjából. E kötetben a következők foglaltatnak : „Az Acharnaebeliek" ; — a peloponesusi háború által feldúlt béke helyreállítása s Athenaenek Lakedemonnal kibékülése: czélja e vígjátéknak is, mint az alább következő «Lysistrate»-nak s az első kötetben foglalt «Béke»-nek; Acharnae, Attika legnagyobb községe, Athenaétől északra, itt van a szín. A darab főszemélye Dikaiopolis athenaei polgár, a béke barátja, ki Lamachos-szal, a háború barátjával és Euripides-szel a költővel verseng. „A madarak" a költő leghíresebb s tán leg is szebb műve, melyben a politikai ábrándozást, a légvárépitést gúnyolja ki, két athenaei kalandor, Peisistratos és Euelpides személyében, kik a földi s honi állapotokkal meg nem elégedve, elbujdosnak, s a madarak segitségével a levegőben építenek várost, melyet Felhőkakukvárnak neveznek. A darab csupa élet és igazság, határtalan szeszélylyel s csipős elmésséggel irva. — „A békák" irodalmi gúnyirat Euripides ellen, kit — épen az alvilágra szállót s oda Sophloklessel együtt érkezőt, emezzel az elsőség fölött versenygtet. Pluto, Dyonisos (Bacchus), Herakles, Charon, Ajakos istenek és félistenek szerepelnek benne — s a költő maró gúnyjából mind kiveszik a részeket; a karta Styx mocsárjabeli békák szolgáltatják. •— ,,Lysistrate"-ban ismét a hazai béke érdekében, a nők szerepelnek ; annak bizonyítására, hogy a háború nem csak az állam jóllétét, de a családok békéjét is feldúlja. — Arany fordításának érdeméről fölösleges szólanunk; Aristophanes ilyen fordítója egyetlen nemzetnél sem akadt, s irodalmunk erre méltán büszke lehet. A 402 lapra terjedő díszes kötet ára 2 frt. — Hátra van még a harmadik kötet, három vígjátékkal, s ezzel a remek gyűjtemény még ez évben teljes lesz. Élő írók életerajz-tára, Angelo de Gubernatis, a hírneves olasz tudós, akadémiánknak is kültagja, befejezte nagy életrajzi művét, mellyel a jelenkor élő írói és tudósainak — minden szakból és minden nemzetből — lehető teljes gyűjteményben kívánta életrajzaikat összeállítani. A most egyszerre megjelent 9—13 füzettel az 1276 nagy és tömött szótári lapra terjedő mű be van fejezve, s mint az utószavában közölt összeállításból látjuk, nem kevesebb mint 4525 ma élő író van bele fölvéve. E számból aránytalanul nagy rész jut ugyan az olaszoknak (1842), míg a többi irodalmaknak összesen 2683. Nekünk magyaroknak sem lehet panaszunk, 85 íróval lévén e nemzetközi nagy gyűjteményben képviselve. A megelőző füzetekről annak idején szólottunk ; a most megjelent vastag kötetben, mely öt füzetet tartalmaz s az N—Z betűket és a pótlékokat foglalja magában, a következő magyarokat találjuk: Neubauer Adolf (az oxfordi Bodley-könyvtárnál alkalmazott orientalistánk, született Bittsén 1832.), Óváry Lipót (arczképpel), Pálfy Albert, Pauler Gyula, Pauler Tivadar, Pesty Frigyes, Podhorszky Lajos, Pulszky Ferencz (arczképpel), Rómer Flóris, Rónay Jáczint, Salamon Ferencz, Schwarz Gyula, Sólyom Fekete Ferencz, P. Szathmáry (tévesen: Szabhméry) Károly, Szabó József, (Szabó Károly hiányzik), Szana Tamás, Szász Károly (arczképpel), Szilády Áron, Szilágyi Sándor, Szily Kálmán, Télfy János (arczképpel), P. Tewrewk Emil, Tisza Kálmán, Ujfalvy Károly, Vámbéry Ármin, Vécsey Tamás, Vértessy Arnold,Wagner László ; — a Pótlékban (Supplemento): Arany Jánoshoz adalék, Dóczy Lajos, Falk Miksa, Gönczy Pál, Gyárfás István, Haynald Lajos, Hunfalvy Pál, Jókaihoz adalék, Lónyay Menyhért gróf, Meltzl Hugo. Ily gyűjtemények összeállítása kétségkívül rendkívüli nehézségekkel jár s még sem lehetnek soha teljesek. Csak ez utolsó szállítmányból, s csak a magyarok közül is oly írói nevek hiányoznak mint Szabó Károly, Szilágyi István, Tanárky Gedeon, Tóth Kálmán, Tóth Lőrincz, Trefort Ágoston, Zichy Antal, Vajda János stb. stb. — holott kevésbbé nevezetesek benn vannak. Az aránytalanság sem kerülhető el. Kis jelentőségű emberekről hasábok szólnak, sokkal jelesebbekről egy-két sor, amint az összeállító az adatokat kapja. Átalában szó fér ily vállalat helyességéhez; miért terjeszkedik csak az élő írókra ki? Pl. Petőfi, Eötvös, Szigligeti, Toldy, Vörösmarty, Kemény stb. stb. nem foglalhatnának-e inkább helyet a század írói közt, csak mert esetleg előbb haltak meg, mint a vállalat megindult ? — Mind baj és hiba, kétség kívül, de a gyűjtemény így is nagyon érdekes és érdemes a figyelemre. A nagy mű megszerzési föltételei is aránylag igen jutányosak. A legnagyobb (szótári) 8-ad rétben nyolczvan tömött ivre terjedő egész munka ára (több száz, a szövegbe nyomott arczképpel) csak 30 franc (12 pfor.) Óhajtanak hogy nálunk is elterjedést nyerjen. Szász Károly ,Papi dolgozatai czimü vállalatott indított meg Kókai Lajos pesti kiadó könyvárus, ki különösen a protestáns irodalom termékeivel s azok terjesztésével foglalkozik. Az első kötet, a szerzőnek 1864-ben megjelent Halotti Imái második, tetemesen bővített kiadása, már meg is jelent és diszes kemény kötésben fűzve nem árultatik) ára 2 frt 40 kr. 280 lapra terjed s igen szépen van kiállítva. A kötet előszavából értesülünk a vállalat további programmjáról. Egyelőre öt kötetre van **