Vasárnapi Ujság – 1880

1880-11-07 / 45. szám - Barla Károly 1848-49-ki honvéd tüzér-kapitány. Beyer Henrik tanár az első 12-fontos üteg főtisztje 1848-49-ben 743. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak

35. SZÁM. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM. rézhuzalon vezettetik, emez utat talál magának a puszta levegőn. A rajzban látható drót nem a feladó állomástól vezet az érkező állomásig, nem egyik városból a másikba, hanem csak a villamos battériától a telephonig, s mind a kettő egy szobában lehet. Ellenben az E lencse igen messze lehet az F-től, a­nélkül, hogy vezető drótra szükség lenne. Abban áll tehát a nagy különbség, hogy a photophonnal ott is lehet beszélni, a­hol nincs, vagy nem is lehet huzal-összeköttetés. Ennél nem kell félni, hogy háborúban az ellenség elrontja az összeköttetést. Az ő saját feje fölött beszélhetnek át, és bár ő közöttük áll, nem hall meg sem semmit. A hangot vivő fénysugár füle mellett haladhat el, s ő nem érzi, de egy másik, ki talán mérföldekkel van tovább, hallja még a gyenge susogást is. De hát megvan persze ennek is a maga határa, mert hisz a fény nem hat el mindenüvé. Átalában azonban minél tovább lehet a fényt látni, minél erősebben van megvilágítva a D lemezke, annál távolabbról kivehető a hang. A távcső bizonynyal itt is jó szolgálatot teend a jövőben. h. p. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 743 Barla Károly, 1848—49-ki honvéd tüzérkapitány. A Vasárnapi Újság 38-ik számában jelentve volt, hogy Barla Károly soproni ügyvéd, volt 48-as honvéd tüzérkapitány elhunyt. A meg­boldogultnak oly múltja volt, mely megérdemli, hogy bővebben is megemlékezzünk róla, közölve róla a hozzánk küldött következő életrajzi részletet: Barla Károly somogymegyei kővágó-őrsi születésü, 1848-ban Pesten a jogi pályán gya­kornokoskodván, a haza fölszólitására — mint sok társa — ő is odahagyta pályáját s a tüzér­ségbe állott s alulírottal tölté ujoncz-napjait. Nem tanultunk sokáig, a hazaszeretet, a szabad­ság magasztos eszméje csakhamar kész kato­nákká avatott bennünket. Egy délutáni gyakor­lat alkalmával Baksányi Imre őrnagy (meghalt török szolgálatban) polgári ruhában gyakorla­tainkat szemlélvén, egy parancsnoksága alá bocsátandó, újonnan fölszerelendő üteg­lét­számba a gyakorló téren bennünket választott ki. Nem emlékszem már valamennyire, bár meg­érdemelnék, hogy tudjuk neveket egytől-egyig; a megtartott nevek: Baksányi Imre hadnagy ütegparancsnok, Medgyaszai János szekerész­parancsnok ; tűzmesterek: Barla Károly, Pálfy György (meghalt mint honvédkapitány), Kovácsi György, Csaplár Ignácz (hidvégvárosi plébá­nos), Berger Henrik (gymn. tanár); altisztek: Grund József, Lahne Frigyes (most egy nevelő­intézet tulajdonosa Sopronban), Szakovics J. (keresztszeghi pénzügyi hivatalnok) , Divald Adolf s többen. A még azon nap tökéletesen föl­szerelt üteg este már a budai várbástyára pa­rancsoltatván, másnap Pákozd felé indíttatott.Ez üteg abban az egész hadjáratban szerepelt, mely a schwechati visszavonulással végződött. Po­zsonyban, hol a visszavonuló hadosztályok újjá­szerveztelek. Baksányi Imre ütegparancsnok a törzshöz rendeltetvén, szivreható napi paranc­­csal bucsut vett az ütegtől, mondván: «Ha a tá­gabb cselekvő térre nem szólittatnám, szeretett hazám védelmében ez üteggel élni halni — melynek minden al­ágyasát mint vitézt kelle tisztelnem — a legnagyobb dicsőségnek tarta­nám.» Ütegparancsnok Kovácsi György lett. Barla, Pálfy, Berger, Csaplár később, mint had­nagyai, viszontagságos keserű napokat éltek a visszavonuló ütegnél, mig föl nem virradtak ismét az 1849-ik évi dicsőséges áprilisi napok. Ütegünk az első hadtestbe, Klapka tábornok parancsnoksága alá jutott, itt a tápió-bicskei támadás alkalmával az 1-ső hadtest előnyomu­lását a túlnyomó ellen visszaszorítván, az üteget azon baleset érte, hogy parancsnoka Kovácsi György fejét veszité, az üteg fedezetére rendelt első huszárezred megfutott, az üteggel egy magas­ságban levő 6­ fontos üteg az ellen­szurony­támadására elveszett, emberei kardra hányattak. Ily helyzetben a parancsnok tétlensége miatt az árva üteg tisztjei Barla Károly bajtársukat szó­lították fel az üteg vezényletére, ki is azonnal ritka lélekéberséggel oly rendelkezést tett, h­og­y míg ő az üteg lövegeinek, társzekereinek bizto­sítja a visszahúzódást, addig Seele Frigyes tü­zérhadnagy (schleswig-holsteini menekült) az üteg lovas tisztjeivel kardot rántván, a visszahú­zódást fedezte, mindaddig, mig ez két hátraha­gyott ágyú tüzelésével biztosítva lesz. E fegy­vertény sikerült, bár tetemes veszteséggel a foly­tonos golyózápor között; e szárnyon az ellen előnyomulása gátolva volt mindaddig, mig a csaták nagymestere, Damjanics a 3-ik hadtesttel elő nem nyomult, a nap a miénk lett. E dicső, már veszendőben levő üteg visszavonulása, és az ellenszárny lassúbb előnyomulása az üteg helyes vezényletének volt köszönhető. Mindenki megtette itt a kötelességet, de veszteségünk nagy lett, egy hosszú sugár­ágyu elveszett, egy hosszú vető­ágyu leszereltetett az előnyomuló ellentől, sok ember veszett el, s hogy nagyobb vesztesé­günk nem lőn, Barla éberségének volt legin­kább tulaj­donítható, miért is az üteg tisztjeinek derék választását nemcsak helybenhagyta hadsereg főparancsnoksága, hanem Barla mel­ a lét a harmadosztályú vitézségi rendjellel is föl­diszité. Itt tű­nt föl csak Barla valódi vitéz és szerény katonának, midőn napi parancsában azt nyilatkoztatta ki, hogy e kitüntetést az egész üteg s nem ő maga érdemelte, és a jelt csak ugy fogja hordozni, mint az üteg kitünte­tését. Ezt megírni bajtársi kötelességemnek tartottam. Következtek a magyar hadsereg nagy nap­jai : Isaszegh, Vácz, Nagy-Sarló, Komárom. Fu­tott az ellen, a német hadseregnek nem volt egy osztálya, mely a síkon kiállhatta volna a vitéz honvéd támadását; következett Buda ostroma. Mi volt az stratégiai tekintetben, azt megítélte az egész katonavilág, — egy maroknyi német föltartóztatta a magyar hadsereg három győz­tes hadtestét. Ők megtették kötelességeiket, vi­tézek valának — et in tuo inimico virtus est laudanda. Az első 12 fontos ütegnek parancsnoka Barla Károly volt; a kis Svábhegyen hat 12 fontos sugár, két 7 fontos hosszú és két 10 fontos rövid vető­ ágyú állott (a «Pesti Napló» f. évi 251. számában hibásan van az üteg 6 löveg­gel említve, s az ugyanott felszámolt 49 löveg összege 53 volt). Feladata volt a Nándor-kaszár­nya mellett álló ostromvédő üteg működését, nemkülönben az egész várfal hosszában fölállí­tott védő műveket megsemmisíteni, s így az ostromlandó osztályok közeledését könnyíteni. Barla Károly tehát nem volt a réstörő üteg parancsnoka, — ezt helyreigazításul — az első 12 fontos üteg volt rendelve a réstörő üteg fölállithatását elősegitni, mely a fehérvári kapu átellenében állott. Az üteg később a csal­lóközi csatákban Sempténél Pálfy hadnagy pa­rancsnoksága alatt merészen előhaladván, az osztrák vadászok által elfoglaltatott. Ez alatt Barla súlyos beteg volt Komáromban; ott fel­üdülvén, a gyásznapok bekövetkezte után Ko­máromból egy őrnag­gyal Aradra küldetett abból a czélból, hogy meggyőződjünk, vajjon igaz-e, hogy a magyar hadsereg csak «volt». Ez a vitéz tüzérkapitány igaz, leplezetlen igazsággal irt életrajza, ki sok elhullott bajtár­sával bizony megérdemelné, hogy Buda főterén emlékoszlopon legyen megörökítve neve. Beszterczebánya, 1880. nov. 3. Beyer Henrik tanár, az első lá­fontos üteg főtisztje 1848/9-ben. Irodalom és művészet. Arany János Aristophanes-fordításaiból megje­lent a második kötet, az elsőhöz egészen hasonló dí­szes kiállítással, az akadémia kiadásában. E kötet is négy vígjátékot tartalmaz, a görög komédia apjá­nak, a múzsák elkényeztetett gyermekének fennma­radt 11 darabjából. E kötetben a következők foglal­tatnak : „Az Acharnaebeliek" ; — a peloponesusi há­ború által feldúlt béke helyreállítása s Athenaenek Lakedemonnal kibékülése: czélja e vígjátéknak is, mint az alább következő «Lysistrate»-nak s az első kötetben foglalt «Béke»-nek; Acharnae, Attika leg­nagyobb községe, Athenaétől északra, itt van a szín. A darab főszemélye Dikaiopolis athenaei polgár, a béke barátja, ki Lamachos-szal, a háború barátjával és Euripides-szel a költővel verseng. „A madarak" a költő leghíresebb s tán leg is szebb műve, melyben a politikai ábrándozást, a légvárépitést gúnyolja ki, két athenaei kalandor, Peisistratos és Euelpides sze­mélyében, kik a földi s honi állapotokkal meg nem elégedve, elbujdosnak, s a madarak segitségével a levegőben építenek várost, melyet Felhőkakukvár­nak neveznek. A darab csupa élet és igazság, határ­talan szeszélylyel s csipős elmésséggel irva. — „A békák" irodalmi gúnyirat Euripides ellen, kit — épen az alvilágra szállót s oda Sophloklessel együtt érkezőt, emezzel az elsőség fölött versenygtet. Pluto, Dyonisos (Bacchus), Herakles, Charon, Ajakos iste­nek és félistenek szerepelnek benne — s a költő maró gúnyjából mind kiveszik a részeket; a karta Styx­ mocsárjabeli békák szolgáltatják. •— ,,Lysist­rate"-ban ismét a hazai béke érdekében, a nők sze­repelnek ; annak bizonyítására, hogy a háború nem csak az állam jóllétét, de a családok békéjét is fel­dúlja. — Arany fordításának érdeméről fölösleges szólanunk; Aristoph­anes ilyen fordítója egyetlen nemzetnél sem akadt, s irodalmunk erre méltán büszke lehet. A 402 lapra terjedő díszes kötet ára 2 frt. — Hátra van még a harmadik kötet, három vígjátékkal, s ezzel a remek­ gyűjtemény még ez év­ben teljes lesz. Élő írók életerajz-tára, Angelo de Gubernatis, a hírneves olasz tudós, akadémiánknak is kültagja, befejezte nagy életrajzi művét, mel­lyel a jelenkor élő írói és tudósainak — minden szakból és minden nemzetből — lehető teljes gyűjteményben kívánta életrajzaikat összeállítani. A most egyszerre meg­jelent 9—13 füzettel az 1276 nagy és tömött szótári lapra terjedő mű be van fejezve, s mint az utósza­vában közölt összeállításból látjuk, nem kevesebb mint 4525 ma élő író van bele föl­véve. E számból aránytalanul nagy rész jut ugyan az olaszoknak (1842), míg a többi irodalmaknak összesen 2683. Nekünk magyaroknak sem lehet panaszunk, 85 író­val lévén e nemzetközi nagy gyűjteményben képvi­selve. A megelőző füzetekről annak idején szólot­tunk ; a most megjelent vastag kötetben, mely öt füzetet tartalmaz s az N—Z betűket és a pótlékokat foglalja magában, a következő magyarokat találjuk: Neubauer Adolf (az oxfordi Bodley-könyvtárnál alkalmazott orientalistánk, született Bittsén 1832.), Óváry Lipót (arczképpel), Pálfy Albert, Pauler Gyula, Pauler Tivadar, Pesty Frigyes, Podhorszky Lajos, Pulszky Ferencz (arczképpel), Rómer Flóris, Rónay Jáczint, Salamon Ferencz, Schwarz Gyula, Sólyom Fekete Ferencz, P. Szathmáry (tévesen: Szabhméry) Károly, Szabó József, (Szabó Károly hiányzik), Szana Tamás, Szász Károly (arczképpel), Szilády Áron, Szilágyi Sándor, Szily Kálmán, Télfy János (arczképpel), P. Tewrewk Emil, Tisza Kálmán, Ujfalvy Károly, Vámbéry Ármin, Vécsey Tamás, Vértessy Arnold,­­Wagner László ; —­ a Pótlékban (Supplemento): Arany Jánoshoz adalék, Dóczy La­jos, Falk Miksa, Gönczy Pál, Gyárfás István, Hay­nald Lajos, Hunfalvy Pál, Jókaihoz adalék, Lónyay Menyhért gróf, Meltzl Hugo. Ily gyűjtemények összeállítása kétségkívül rend­kívüli nehézségekkel jár s még sem lehetnek soha teljesek. Csak ez utolsó szállítmányból, s csak a ma­gyarok közül is oly írói nevek hiányoznak mint Szabó Károly, Szilágyi István, Tanárky Gedeon, Tóth Kálmán, Tóth Lőrincz, Trefort Ágoston, Zichy Antal, Vajda János stb. stb. — holott ke­vésbbé nevezetesek benn vannak. Az aránytalanság sem kerülhető el. Kis jelentőségű emberekről hasá­bok szólnak, sokkal jelesebbekről egy-két sor, a­mint az összeállító az adatokat kapja. Átalában szó fér ily vállalat helyességéhez; miért terjeszkedik csak az élő írókra ki? Pl. Petőfi, Eötvös, Szigligeti, Toldy, Vörösmarty, Kemény stb. stb. nem foglalhat­nának-e inkább helyet a század írói közt, csak mert esetleg előbb haltak meg, mint a vállalat megindult ? — Mind baj és hiba, kétség kívül, de a gyűjtemény így is nagyon érdekes és érdemes a figyelemre. A nagy mű megszerzési föltételei is aránylag igen ju­tányosak. A legnagyobb (szótári) 8-ad rétben nyolcz­van tömött ivre terjedő egész munka ára (több száz, a szövegbe nyomott arczképpel) csak 30 franc (12 pfor.) Óhajtanak hogy nálunk is elterjedést nyerjen. Szász Károly ,­Papi dolgozatai­ czimü vállala­tott indított meg Kókai Lajos pesti kiadó könyvárus, ki különösen a protestáns irodalom termékeivel s azok terjesztésével foglalkozik. Az első kötet, a szerzőnek 1864-ben megjelent Halotti Imái második, tetemesen bővített kiadása, már meg is jelent és diszes kemény kötésben­­ fűzve nem árultatik) ára 2 frt 40 kr. 280 lapra terjed s igen szépen van kiállítva. A kötet előszavából értesülünk a vállalat további programmjáról. Egyelőre öt kötetre van **

Next