Vasárnapi Ujság – 1880
1880-12-05 / 49. szám - Az udvar társalgási nyelve vegyes királyaink alatt. I. II. Dr. Kerékgyártó Béla 806. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak
808 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 48. SZÁM. 180. XXVII. ÉVI OLY AM. szaknak látjuk föltűnni a gazdag gyűjteményben, mely örvendetes képét mutatja azon tudományos és szép életnek, melynek a XV. században egyik európai központja Buda volt. — Ugy tudjuk, dr. Ábel még folytatja gyűjtését s az akadémia irodalomtörténeti bizottsága fogja tovább is kiadni ez eddig részint kézirati kódexekben, részint szétszórva, hozzájárulhatlanul heverő adalékokat. — A nagy nyolczadrétben s diszes kiállításban 296 lapra terjedő kötet ára 2 frt 50 kr. Jókai művei a külföldön. Louis Ulbach, Jókai «Zöld könyvé »-nek franczia átdolgozója, az Association internationale litteraire-ben felolvasást tartott Jókairól, s igen melegen méltányolta regényeit. — Jókainak egy kisebb novelláját, «A pünkösdi királyt», legközelebb közölte a ,,Nirva" czimű szentpétervári orosz illusztrált újság, és szerkesztője, ki megjegyzi, hogy Oroszországban Jókai olvasóinak száma egyre szaporodik, legközelebbre arczképét s életrajzát igéri. — A jeles iró spanyol és olasz tárgyú elbeszéléseiből a Rómában megjelenő «La lega della demokrazia» czimű napilap tárczája egész cyclust közöl; a fordító Radó Antal fiatal iró. ..Humorisztikus könyvtár- czim alatt Dobrovszky és Franke kiadásában 'épes regényfolyóirat indult meg, mely négy ives s 15 kros füzetekben, első sorban Kock Pál (Paul de Kock) válogatott regényeit igéri adni s megkezdi az «Egy férj, ki nejét keresi» czimű elég mulatságos, de nagyon sikamlós regénynyel, mely épen nem tartozik a hírneves (bár kissé már elavult) szerző jobb művei közé. A kiállítás, képek, papír — épen nem díszesek. A szabadságvesztés-büntetésről, s különféle nemeinek végrehajtásáról, továbbá a pénzbüntetésről, tekintettel a magyar büntető törvénykönyvre s az igazságügyi miniszter utasításaira ;• világos és érdekes bírálatot irt Tauffer Emil, a lepoglavai fegyintézet igazgatója. A füzet Tettey és társa bizománya utján 60 krért kapható. A függetlenségi naptár 1881-re, melyet az orsz. függetlenségi kör megbízásából Tors Kálmán szerkesztett, Kossuth és számos függetlenségi párti képviselő arczképével megjelent. Megrendelhető a Légrády-testvéreknél (Nádor-utcza 7. sz). Ára 50 kr., bérmentes és ajánlott küldéssel 65 kr. A Petőfi-dalok, melyekhez Hubay Jenő irt zenét, s Táborszky és Parsch műkereskedése díszes illusztrácziókkal ellátva adja ki, a tervezettnél terjedelmesb lesz. 15 dal helyett ugyanis 18-at fog tartalmazni, és Zichy Mihály kitűnő művészünk is készít bele három illusztrácziót. A közönség tehát a legnépszerűbb magyar költő 18 dalát hazai művészeink által illusztrálva, s egy tehetséges fiatal zeneszerző által énekhangra zongorakísérettel ellátva 4 frt előfizetési díjért szerezheti meg. A mű teljes czíme ez : 18 eredeti magyar dal Petőfi Sándor költeményeire. Aggházy Gyula, Baditz Ottó, Ébner Lajos, Feszty Árpád, Greguss Imre, Greguss János, Gyulai László, Jankó János, Kacziány Ödön, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Spányi Béla, Szemlér Mihály, Tölgyessy Artúr, Vastagh György, Zichy Mihály eredeti rajzaival ellátva. Énekhangra zongorakísérettel szerzé Hubay Jenő. Fametszetek Morelli Gusztávtól. Fényképnyomatok Dívald Károly fényképészeti és fénynyomdászati műterméből. A megrendelések Táborszky és Parsch nemzeti zeneműkereskedésébe (Budapest, IV. korona-utcza 4 sz.) intézendők. Mai számunk mutatványt közöl e kiadásból, Greguss János illusztráczióját a «Kél a hold» kezdetű költeményhez. A mű igen alkalmas karácsonyi és újévi ajándékul. Folyóiratok: A Kolozsvárit Brassai és Meltzl kiadásában, s az utóbbinak szerkesztése alatt megjelenő „Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok" legújabb (októberi) kétéves száma igen érdekes közleményeket ad. Első czikkében, Podhorszky Lajos, Párisban élő tudós polyglott nyelvészünk, német nyelven, az óriási és barlanglakók életét hasonlítva össze a keresztyénekével,«Hyndectin»(«Fiatal óriás») czimű becses ó-skót balladát közül. Azután az északamerikai indiánok népköltészetéről megkezdett (angol nyelvű) közlemény van befejezve. A füzet legnagyobb czikke, az állandó rovatot képező Petőfiana czim alatt Petőfi azon drámai töredékét adja német fordításban, melyet lapunk közölt először. A szerkesztő, ki a közleményt tájékoztató előszóval vezeti be s jegyzetekkel kiséri, igen elismerőleg szól lapunknak a Petőfi-ereklyék fölkutatása s napvilágra hozatala körüli buzgalmáról, bár itt-ott polemizál is egyes nézeteinkkel. A füzetet Symnickta (vegyesek) , egy pár magyar népdal s egy uj görög dal német fordítása és bibliográfia zárja be. Denique, e vegyes nyelvű, sajátságos vállalat csak él s hasznosan dolgozik. Kivánunk neki elterjedést, gyarapodást s minél nagyobb fölvirágzást. Havonként két (egy-egy éves) szám jelenik meg, kis negyedrétben, szép sárgás papíron ; z előfizetési ára egész évre (10 hónap) 6 frt; félévre (5 hónap) 3 frt. — Az ,,Erdészeti Lapok" novemberi füzetében a főbb közlemények : Az erdészeti házi iparról, Rónai Antaltól. Erdők átalakításával összekötött felújítási és mezőgazdasági műveletek, Fürster Pétertől. A tölgyeserdő kérdésének tisztázásához, Krascsenics Imrétől stb. — A kolozsvári «Orvos-természettudományi Értesitő» legujabb füzetében Abt Antal a resiczai vas és aczélnemek tágulási viszonyairól, Mártonfy Lajos, Primics György, Dadai Jenő pedig geológiai kirándulásokról és vizsgálódásokról írtak közleményeket. A „Magyar Gea" földrajzi és statisztikai havi folyóirat harmadik füzete az óbudai ásatásokról is ad egy czikket, fénynyomatú kép kiséretében ; többi czikkei részben geográfiai leírásokból és fejtegetésekből, részint a statisztikára, vonatkozó közleményből s rövid könyvismertetésekből állnak. Új zeneművek, Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében megjelentek : 1. «4-ik magyar ábránd legkedveltebb dalok felett,» zongorára szerzé Ábrányi Kornél. A csinos kiállítású füzet, mely Bartay Edének van barátilag ajánlva, ára 1 frt 50 kr.— 2. „Tiz eredeti magyar dal," énekhangra zongorakísérettel szerzé (a id. Ábrányi Kornélnak tisztelete jeléül ajánlotta) Volny József; ára 1 frt 50 kr. — 3. «P.Gyendai idyllek magyar dalok felett» zongorára szerzé Székely Imre; 2-ik füzete a fentebbi czimű zenecyklusnak, mely egy magyar és egy román dal felett íratott; Székely Imrének ez 100-ik műve; gr. Zichy Gázának a zenede elnökének van ajánlva ; ára egy füzetnek 3 frt. szinte Nemzeti szinház. November 26-án került először a „Váltó" czimü ötfelvonásos szinmü, melynek szerzője a nemzeti szinház érdemes drámai színésze, Bercsényi Béla, ki «Dormándy Kálmán» színműve által már figyelmet keltett drámaírói tehetsége iránt. Új drámája pedig a haladás műve, mely szerkezeti és indokolási hibái mellett is tisztességes sikert aratott. Bercsényi a pénz hatalmáról írta e színművet, melynek hőse egy ügyvéd: Kistelki Sándor, aki aljas uzsora által , meggazdagodva, most fényes szerepet kíván játszani. Nejét is csak a pénz hatalma kényszerítette, hogy feleségül menjen hozzá, csakhogy kiszabadítsa apját a Kistelki által vetett kelepczéből. Kistelki aljasságát eléggé ismerik, de mivel sok család vagyoni sorsát tartja kezében, a tisztesség látszatában meghagyják, sőt még a mágnás kaszinó tagjai közé is bejut. Andorlaki képviselő áll útjában, s ezt akarja megsemmisíteni. Az ő eszköze a váltó, s ez elég hatékony eszköz a mai társadalomban. Andorlaki neve is alákerül egy váltónak, mellyel Kistelki becsületétől is meg akarja fosztani, oly módon hamisítva a váltón aláírásokat, melyekért a törvényszék ugyan nehezen mondaná váltóhamisítónak Andorlakit, de mert a szerző így akarja, hasztalan volna vitatkozni. Megjegyzendő, hogy Andorlaki az a férfi, kibe Kisteleki neje még leánykorában szerelmes volt, de nem lehettek egymásé. Kistelki czéljai végre is nem sikerülnek. Egyik estélyen egy öngyilkos hivatalnok özvegye tör be, megátkozza, s a fényes társaság azt is megtudja, hogy Kistelki a neje nevében uzsoráskodik, amiről azonban a nő mit sem tud (és ez elég valószínűtlen), de azért Andorlaki elhiszi. A szövevényes, számos epizódból álló mese folyását nem lehet röviden vázolni. A vége az, hogy Kistelkit mindjobban sarokba szorítják azok, kiket megrontott. Az egyiktől, bizonyos Kévétől (akinek váltóhamisítási titkát Kistelki saját javára használja föl) már úgy akar megszabadulni, hogy rálő, de utoljára is a fegyvert maga ellen kell fordítania, s mint öngyilkos nyeri el büntetését. E színmű tárgya korszerű, egyes jeleneteiben hatásos, de folyásában oly széles, hogy cselekvénye főirányának el-el kell veszni a szem elől, s azután bukkan elő ismét, mikor mellékes események hatása már csorbította iránta az érdekeltséget. Az életigazság rovására is fordulnak elő valószinütlenségek s oly alakok, melyek ha a szerző intencziója nélkül cselekedhetnének, bizonyára nem azt tennék, amit a színműben tesznek. Igen sikerültek a párbeszédek, melyek átalában magvasak és gyakran életesek. A darabban sok szereplő fordul elő, annyi, hogy a második előadáskor minden feltűnő hiány nélkül ki lehetett hagyni két szerepet, ami által a darab tetemesen megrövidült. Az előadás kitűnő volt, s Nádayt (Kistelki), Nagy Imrét (Andorlaki), Prielle Kornéliát, Helvey Laurát (Kistelki neje), Szathmárynét, Jászay Marit, Ujházyt, Vizváryt, s a többi kisebb szereplőket is mind megilleti a dicséret. Egy kis leányka is fordul elő a darabban, melyet Csapó Hona ügyesen és kellemesen ábrázolt és szintén kapott tapsokat. A szerzőnek a felvonások után jutott ki a tapsból. ..A névtelen hősök." Erkel Ferencz új operája november 30-án került előadásra a nemzeti színházban. Az érdeklődés nagy volt, s a jegyeket már jó előre elkapkodták. A nagyérdemű zeneköltő ez operájában is teljesen hű maradt eredeti irányához: a magyar zene fejlesztéséhez a dalmű styljében. Magyar operát írt, mégpedig ezúttal kiválólag népies elemek fölhasználásával, mert a «Névtelen hősök» szövege is egészen népies, s a népszínművek talaján mozog. A szöveg a korán elhunyt Tóth Ede utolsó műve, ki a népszínművekben oly sikereket vívott ki. De e szöveg nincs az operák színvonalán, melyhez több ábrándosság, több idealizmus szükséges, mert a zene csak így viszhangzik, és így hat egész erejével. Az oly reálisan festett alakok, mint a vén szerelmes Csipkés, vagy Iczig honvéd a zene keretében kirívók. A «Névtelen hősök» czime daczára, meglehetősen csöndes epizód a nagy szabadságharczból, egyszerű falusi idyll, melyben a harcz eseményeinek csak fuvallata érzik, s látványos tarkasága tárul föl. Az «Ilka» czimü opera világa kerül elő benne ismét, csakhogy itt nem a franczia az ellenség. Néhány névtelen hős fegyvert ragad, a haza védelmére siet. Ilyen névtelen hős Andorfi Elek is, a református segédlelkész, ki kedvesétől Ilonától bucsut véve, szintén elmegy a honvédekkel ; de Ilona honvédruhában fölkeresésére indul, a táborban találkoznak s összeesketik őket. Majd visszatérnek s boldog egybekelésük békiti ki a kiállott szenvedéseket. De fegyvert fog Iczig zsidó is, ő vezeti a táborba Ilonát; honvédekhez csatlakozik Parasznyai az öreg falusi lelkész is. Az opera e rövid cselekvényét sok változatos epizód élénkíti: a toborzás, takarodó, ébresztő, tábori élet, hadgyakorlat, eleven tánczok, markotányosnők, egyenruhás honvédek bevonulása s a népies élet számos alakja és mozzanata tárul szemeink elé. Egyik hiánya a szövegnek a hosszadalmasság is. A sok epizód egymást éri és zavarja a figyelmet. A szöveg nem valami arányos követelésekkel áll elő majd a csárdás-zene, majd lírai részek, komikai festések, majd pathetikus zene iránt. A zene folyásának minduntalan meg kell szakadnia, s a styl ingadozik a népies, a komikum és a pathosz közt. Tudvalevő, hogy Erkel legotthonosabb a pathetikus zenében , ezekben alkotta eddig a legszebbeket, ezek sikerültek itt is legjobban. A zenekar szereplése a legteljesebb, a hangszerelés valóban mesteri elejétől végig. A kardalok, minők az indulók, az első felvonás verbunkosa, a takarodó, az utolsó felvonásban a templomi zsoltár, teljes erőben mutatják be az agg zeneköltőt. Az első felvonásban Elek és Ilona dalai, a másodikban Ilona gyönyörű románcza, a harmadik felvonás zenei változatossága s a negyedik idylli zene festése: ezek mind becses és hatásos részek. A közönség sokat tapsolt, a zeneköltőt minden felvonás után kihívta. Nagy riadal fogadta a régi honvédegyenruhában megjelenő csoportokat. A ballet is honvédeknek van öltözve, hadgyakorlatokat tart és sortüzet ad. A szereplők közt legkiválóbb dicséret illeti Nádaynét (Hon), ki bensőséggel, szabatosan énekelt, s a honvéd ruhát is belin viselte. Perotti (Elek) éneke mellett a szöveg tiszta kiejtéséért is dicsérni való. Saxlehner Emma jókedvű ábrázolója Sáskánénak. Csipkés komikus szerepében Kőszeghinek nem a legháladatosabb szerep jutott. Pauli az Iczig szerepében a zsidós kiejtéssel természetesen nem sokat mulattathatott, mert énekelnie kellett, mint akárkinek. Odry (a lelkész) az opera legszolidabb közreműködője. A zenekar Erkel Sándor vezetése alatt kitűnően működött. Erkel Ferenczet uj operája előadásának napján az országos zeneakadémia növendékei egy szép albummal (melyben a növendékek arczképe van) s diszes dohányzó-készlettel lepték meg. Ezeket Nobl Irén és Voigt Gizella kisasszonyok nyújtották át, s Rausch Károly üdvözölte meleg szavakkal. Hir szerint a tudományos akadémia és a budapesti egyetem is kitüntetésekben szándékozik részesíteni az agg zeneköltőt. Az egyetemen zenetudományi és szépészeti dísztudorságra fogják ajánlani, az akadémiában pedig belső tagságra. Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia nov 29-iki ülésén Simonyi Zsigmond levelező tag tartotta székfoglaló értekezését «A szavak jelentéséről», mely igen érdekes nyelv-bölcsészeti fejtegetés és élénk tetszésben részesült. Az értekezésben a jelentéstannal foglalkozik, s előadásának elején az e téren eddig történt kísérletekről szól. A németeknél Reisig volt az első, aki a jelentéstanra figyelmeztetett, utána Haase, Schleicher, Lazarus és Steinthal bonczolták