Vasárnapi Ujság – 1882

1882-10-08 / 41. szám - A magyarok állam-alkotása. Vámbéry «A magyarok eredete» czimű művéből 654. oldal / Elmélkedések, Értekezések, fejtegetések

+0. SZÁM. 1882. XXIX. ÉVFOLYAM. biztosított, a miket 1627-ben az országgyűlés is tör­vénybe igtatott. De eredménye nem lett. A pénz­ügyi zavarok tovább is tartottak , a zsidók pedig, a­kik Erdélybe költöztek, nem tudtak versenyezni a görögökkel. Bethlen halála után kiváltságaikat is mindinkább elvesztették, s Apafi idejében már csak Fehérváron volt szabad zsidóknak lakni. A földrajzi társaság alapitói közé lépett Jó­zsef főherczeg is, 100 frtnyi alapitói dijjal. A jogászgyülés vagyis az ügyvédek és mind­azoknak gyülekezete, kik igazságüg­gyel foglalkoz­nak, e hó első napján nyílt meg az akadémia termé­ben és három napig tartott. Ez már a nyolczadik gyűlés volt, s most is sok szép eszmével foglalkozott, a jogélet tovább fejlesztéséről. Az ülést dr. Wenczel Gusztáv, az állandó bi­zottság elnöke nyitotta meg, szólva e gyűlések fon­tosságáról. Jelen voltak Pauler igazságügyminiszter­rel együtt a birói karból és jogéletünk kiválóbbjai közül számosan, ugy­szintén a vidékről is. A gyűlés elnökéül Hodossy Imre ügyvédet, alelnökké Czorda Bódog kúriai birót választották. Hodossy beszéde után dr. Siegmund Vilmos, bizottsági titkár tett­ jelentést a jogreform terén fölmerült jelenségekről; erre az egyes kérdéseket és indítványokat terjesz­tették elő, melyeket aztán a szakosztályok tárgyal­tak. Itt, a szakosztályokban folytak az érdekes vitat­kozások, s a megállapodások az okt. 4-ikén tartott zárülés elé kerültek. Szakszerű kérdések révén, la­punk keretén kívül esik ismertetésük. A gyűlést az «Európában» tartott lakoma rekesztette be. A ter­vezett fiumei kirándulás elmaradt. A Szent­ László-társulat e hó 5-én tartotta évi közgyűlését Schlauch Lőrincz szatmári püspök elnöklete alatt, ki szép beszédjében az egyház auto­nómiájával foglalkozott. A kath. köz­ szellem előmoz­dításában jó példával jár elől a társulat, de szükséges­nek tartaná községenkint is fiók-társulatokat szer­vezni. Dr. Balogh Sándor alelnök a gyűlés örömét tolmácsolta, hogy alaptalan az a hír, mintha a püs­pök le akarna mondani a társulat elnökségéről, mire Schlauch kijelenti, hogy továbbra is részt vesz a társulat ügyeinek vezetésében. Ezután elhatározták, hogy a pápához hódolati feliratot és 1500 frant­szeretetadományt küldenek.­­ A jelentésekbő kiemeljük, hogy Schlauch elnök a társulat czéljairóa 500 frtot ajándékozott; Bárány István veszprém­megyei nyug. plébános 4000 frt alapítványt tett; alapítók díjából 645 frt, hagyományokból 1558 frt gyűlt össze. A társulat az utolsó közgyűlés óta 3755 frtot fordított iskolák és templomok segélyezésére. Az alaptőke készpénzben 6192 frt készpénz és 32,750 frt értékpapír.­ ­ EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Az alcsuthi apáczakolostor fölszentelése e hó 2-án ment végbe, a főherczegi család jelenlété­ben. S­auer székesfehérvári püspök szentelte föl Pellet kanonok és Holdh­ázy apát közreműködése mellett. A kastély kápolnájában tartott mise és a püspök szónoklata után a főherczegi család Ghyczy és báró Nyáry tábornok, gr. Zichy Irén és b. Boxberg Paula udvarhölgyek kíséretében udvari fogatokon, az ura­dalmi tisztség, az alcsuthi tűzoltó és iparos egylet zászlóival és nagyszámú közönség ünnepélyes menet­ben először az apácza-zárdához, onnan pedig a római kath. fiu iskolához indult. Az egyházi szer­tartások után az ünnepélyt a főherczegi kastélyban fényes ebéd fejezte be. A zágrábi egyetem magyar nyelvű tanszé­kére dr. Bojnicsich Ivánt nevezték ki, a horvát mu­zeum régészeti osztályának másodőrét, ki tanulmá­nyait a budapesti egyetemen végezte. VASÁRNAPI UJSÁG: 657 MI UJSÁG? Az országgyűlés e hó 6-án nyilt meg. A hon­atyák még nem gyűltek össze teljes számmal s az első ülés nem is állt másból, mint formalitásokból. Mindazonáltal a képviselőház ülése iránt a közönség nagy érdeklődést tanúsított, talán arra gondolva, hogy a múltkori ülésszak megnyitó ülése is váratlan tárgyhoz jutott a Rohonczy-Várady eset által. Péchy Tamás elnök először is az elhunyt képviselőkről, Szende Béla miniszterről, Náray Imréről és dr. Knöpfler Vilmosról emlékezett meg, s felsorolta a lemondások és kinevezések által megüresedett kép­viselői helyeket, végül pedig számos kérvényt jelen­tett be. Ennyi volt az első ülés tárgya. A legköze­lebbi ülés hétfőn lesz, s ekkor a ház alelnököket, jegyzőket választ, aztán pedig tizenkét bizottságot.­­ A főrendiházban Majláth György elnökölt, kinek megnyitó szavai sejtetni engedik, hogy a főrendiház reformjáról szóló javaslat talán ez ülésszak alatt a törvényhozás elé kerül. A gödöllői udvari élet az esős idők alatt na­gyon csöndes volt, de mióta szebb az időjárás, az igazi élénkség is beköszöntött. A király jelenleg a szíriai hegyek közt vadász, s csak a jövő héten tér vissza. A királyné és kísérete (Luitpold bajor herczeg, a toskánai herczeg, Larisch gróf) most minden nap vadászatokat tartanak, kopókkal. Valeria főher­czegnő rendesen délután kikocsikázik az erdőre s nézi a fáczányokat és szarvasokat. József főherczeg körútja. A honvédség fő­parancsnoka szept. 25-én este érkezett Lúgosra. A vasútnál ő fenségét a katonai és polgári hatóságok fogadták, s az ezrekre menő tömeg lelkesedetten éljenzett, mikor a főh­erczeget megpillantotta. A fő­herczeg Mihályi püspökhöz szállt, ki őt a püspöki palota bejáratánál teljes ornátusban fogadta. A hon­védségből Lugoson a 46-ik dandár volt összpontosítva. Innen József főherczeg Békés­ Gyulára ment, hová ; m. hó 27-én délelőtt érkezett, s ott Göndöcs Benedek apáthoz szállt. A pályaudvarban a tisztikar főbb képviselői vártak ; ott voltak továbbá Beliczey főispán, Jancso­vics alispán, Göndöcs Benedek apát, Novák törvény­széki elnök és Dobay polgármester, mindannyian díszmagyar öltözetben. Ő fensége néhány szót vál­tott a tisztelgőkkel, aztán gróf Wenckheim Károly diszes fogatjára ült és Göndöcs Benedek apát ven­dégszerető házához hajtatott, s onnan a gyakorló térre ment, hol nagy elismerését fejezte ki a csapa­tok ügyessége fölött. Göndöcs Benedek apátnál hu­szonnégy terítékű díszebéd volt, czigány­zene mellett. Utána ő fensége Göndöcs apát kalauzolása mellett meglátogatta a múzeumot, a méhész-egylet telepét. Másnap délelőtt a főherczeg meglátogatta a megye­házat és börtönöket is, s ott megszólított egy értel­mes arczu foglyot s kérdé töle, ki készítette a szép faragványokat. «Én fenséges uram,» — mondá a fogoly, mire ő fensége teljes emberbaráti indulattal mondta : «Lássa barátom, mily ügyes ember maga. Képes lenne a legtisztességesebben megélni,anélkül, hogy csalást kövessen el. Akkor nem sújtaná a tör­vén­y megalázó büntetése.» Ezután a főispán, Gön­döcs Benedek apát és képviselő s tisztikara kíséreté­ben a régi dicsőségről regélő gyulai vár romjait s a csinos grófi kastélyt s kertet tekintette meg. D. u. 7*1 órakor a kinn levő nagyszámú közönség lelkes éljenei között elutazott ő fensége. A Petőfi-szobor leleplezési ünnepére Ráth Károly főpolgármester és Reményi Antal, mint a bizottság küldöttei, meghívták Tisza miniszterel­nököt, Majláth György országbirót mint a főrendi­ház elnökét; legközelebb pedig József főherczegnél fognak tisztelegni. — A diszebédre szóló jegyek Reményi Antal titkárnál (Károly-körut 16. szám, 2-ik emelet) kaphatók. — A leleplezés alkalmára egy helybeli vállalkozó a bizottság jóváhagyásával, érmet veret, melynek egyik oldalának vésete a költészet géniuszát, a másik a szobrot tünteti föl. A szobor létrejöttének történetét illetőleg megemlí­tendő, hogy Reményi Ede a szobor alapjára 1860 november havában tartotta az első hangversenyt, még pedig Halason, hová Félegyházáról ment. Reményi ezentúl hangversenyei fele jövedelmét a költő szobrára tette félre s ily módon körülbelől 26,000 frtot gyűjtött. A budavári Mátyás-templom körül lebontják a pénzügyminiszteri épület egy részét, ugy hogy a templom szabadon fog állani. A templom szentélye és hajója már annyira fölépült, hogy a belső díszí­téseken dolgoznak. Ezt a részt 1884-ben már meg­nyithatják. A régi Mátyás korabeli kripta helyére az eredeti építési modornak megfelelő alsó­ templo­mot csinálnak, a­hol III. Béla és Anna tetemeit külön fülkébe fogják helyezni. A régi kriptában talált többi 72 holttetemet a templom déli hom­lokzata mellett levő abba a sziklaüregbe fogják helyezni, melyben az ásatások alkalmával két, láncz­czal a falhoz erősített csontvázat találtak és a mely annak idejében valószínűleg börtön gyanánt szol­gált. Az idén még befejezik a főszentély alatti kriptarészt. Árpád sírja. A fővárosi hatóságnak állandó bizottsága van az ó­budai ásatásokra. E bizottság egyik feladata, hogy a­mennyire lehet, állapítsa meg a helyet, az írásbeli emlékek egybevetésével, a­hol Árpádot eltemethették. A bizottság közelebb ülést tartott, s elnöke, Havas Sándor, értekezést olvasott föl arról, hogy hol gyanítja ő az Anonymus­­ által leírt helyet, Fehéregyházat (Alba ecclesia), mely Árpád hamvait takarta. Véleménye az, hogy Fehéregyház ott állhatott, a­hol az úgynevezett kis-czelli katonai kórház van. Salamon Ferencz ellenmondott e föltevésnek. Anonymus adatai sok­szor megbízhatatlanok. Ő azt hiszi, hogy Fehér­egyház helyét inkább ama romoknál kell keresni, melyek alapját a téglavető mellett a nyáron meg­találták, de ezek a romok góth stylre mutatnak, tehát a tatárjárás után épülhetett a templom. Külön­ben nem hiszi, hogy Árpád sírja fölé, minthogy pogány volt, keresztény templomot emeltek volna. Torma Károly, K. Kaas Ivor is beleszóltak a vitába. Az ülés azt határozta, hogy Havas tanulmányát ki­nyomatja, s a tudományos egybevetéseket még foly­tatja, mielőtt az ásatásokat megkezdené. Az aradi vértanuk emléknapját, e hó­n­ikát, az idén is kegyeletesen megülték az ország több részén. Ugyanekkor az aradi emlékszobor ügyében fölhívás is jelent meg, mely főleg a haza ifjúságát szólítja föl, hogy ez emlékműre adakozásokat gyűjt­sön. Eddig 83,000 frt van együtt, de a Huszár által készített szép szobor fölállítása 120,000 frtba kerül. Tehát még 37,000 frt hiányzik. Izsó síremléke. A gömörmegyei múzeumegylet kapta meg a mintákat, melyeket Izsó a Petőfi-szo­borhoz készített. Viszonzásul az egyesület, melynek élén Szontágh Bertalan alispán áll, elhatározta, hogy a megye területén gyűjtéseket indít meg Izsó síremlékére. Erre összesen 4000 frt kellene, hogy a Kis György által elkészített emlék tervét el lehessen készíteni. De már gyűltek összegek, s valószínű, hogy a gömöri gyűjtések megadják az ügy kellő lendületét. Szigeti Józsefet, a nemzeti színház érdemes tagját, e hó első napján délelőtt szélhűdés érte. Hir­telen eszméletét vesztette, de a gyorsan alkalmazott orvosi segély, övéinek gondos ápolása elhárította a komolyabb következményeket. A jeles művész már túl van minden veszélyen, egyelőre azonban nem játszhatja nagyobb szerepeit. E baját is a «Ran­tzauk» főszerepe idézte elő, melyben nagyon föl­izgatta magát. A részvét ép oly nagy volt a beteg­ségéről elterjedt h­írek hallatára, mint most az öröm, hogy egészségét nincs ok félteni. Házasság: Csopey László, a miniszterelnökség fordító osztályának hivatalnoka, s kivált az orosz irodalom ismertetésében jelesül működő irónk, köze­lebb tartó esküvőjét Szabó Laura kisasszon­nyal, Szabó József egyetemi tanár unokahugával. Nász­nagyok voltak : Gyulai Pál és Csepeli Sándor. Érdekes sakkelőadás: Mr. Blackburne, a világ legjelesebb matadorainak egyike, múlt hó 28-án rendkívül érdekes előadást tartott a londoni köz­ponti sakklubban. Egyszerre nyolcz ellenfél ellen játszott, a­nélkül, hogy a sakktáblákra nézett volna, pusztán emlékezőtehetségében bízva. Blackburne rendkívül gyorsan játszott. A nyolcz közü­l hat játszmát megnyert. A «Jogtudományi Közlöny» október 6-ik (40-iki) száma következő tartalommal jelent meg: A vádrendszer a jogászgyülésen. Helmbacher Nán­dor pestvidéki kir. törvényszéki bírótól. — Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének az «öröklési jogot» tárgyazó részére. Dr. Weinmann Fülöp budapesti kir. közjegyzőtől. — A pénzbüntetés jogi ter­mészete és a magyar büntetőtörv. (1878 : V. tcz.) 53. §-a. Dr. Wlassics Gyula budapesti kir. alügyésztől. — Tör­vénykezési Szemle: A végrehajtási törvény 23.­. §-ához. Schäfer Dezső dettai ügyvédtől és Teleszky István országgyűlési képviselőtől. — Az 1881 : LX. tcz. engedte előterjesztésekről. Osztrich Mihály budapesti járásbiró­sági aljegyzőtől. — Különfélék. MELLÉKLÉT: Curiai határozatok. — A jogászgyülés állandó bizottságának jelentése. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Előfizetési feltételeink. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése szeptember hó végével lejárt, fölkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap küldésében fönnakadás álljon be. Negyedévre: A Vasárnapi Ujság_ ... írt 2.— A­ Vasárnapi Újság a „Világkróniká"-val együtt­ « 2.50 A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok < 3.— A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a ,,Világ­króniká"-val együtt • 3.511 A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó­hivatala (Budapest, egyetem­ utc­a 4. sz. a ) HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napok alatt: TÚRY SÁMUEL, Hajdu-Szoboszlónak volt országgyűlési képviselője, a közügyek és művelődési mozgalmak iránt mindig ér­deklődő derék férfiú, 63 éves korában, Váczon.-—SOLY-

Next