Vasárnapi Ujság – 1883

1883-05-06 / 18. szám - Kadocsa Elek. Bucsuszó 295. oldal / Költemények - Kadocsa Elek. Hiába 295. oldal / Költemények

29- ban feltűnt csillag. Wiltné ez alkalommal Erkel «Hunyadi László» operájából Szilágyi Erzsébet nagy áriáját adta elő, egész hangözönnel árasztva el a hallgatókat. Viharosan megtapsolták. A nemzeti színházban e hó 2-án Moliére-este volt. A «Nők iskolája» mellett színre került, nálunk először, e vígjáték szellemes függeléke, a t Nők iskolá­jának bírálata, Szász Károly fordításában. Moliére ebben azokat gúnyolja ki, kik vígjátékának hatását mindenáron kisebbíteni akarták, de egyszersmind az életből állít elő igaz vonásokkal festett képet oly emberekről, kik önmaguk hibája és gyöngesége sze­rint ítélnek és kárhoztatnak. Találó szatírája a he­behurgya Ítéleteknek s minden időkre megmarad igazsága. Az életteljes szerepekből Lendvainé a finnyás és szemérmeteskedő Climenét, Helvei Laura az eszes Urániát, Nádai az üres, de fontoskodó marquist, Vízvári pedig az epés költőt játszották s nagy derültségben tartották a közönséget. Szobrászati pályázat. A magyar államvasutak központi indóházát díszítendő szobrokra pályázat volt hirdetve. A kereskedelmet, közlekedést, tüzet és vizet feltüntető allegorikus alakokra Bezerédi (Brozorád) Gyula csoportozatát fogadták el egyhan­gúlag, a Stephenson szobrát Vasady Ferencztől, a nagy csoportozatot Brestyánszky Alajostól. Ez utóbbi mi­nél egy szavazat a «Versenyezve haladunk» jel­igés pályázóra is esett, kinek jeligés levelét nem bontották ugyan fel, de elhatározták, hogy vele készíttetik a Watt szobrát, melyre nincs nyertes pályázó. Huszár szép szoborművét, mely Venust és Ámort tünteti föl, gr. Zichy Jenő megrendelte a mű­­vésznél, hogy carrarai márványból készítse el az 1885-iki kiállításra. A gróf ekkép kíván jó példával előljárni, hogy a kiállítás érdekében buzdítson. A kiállítás után a szobrot a fővárosnak akarja ajándé­kozni. «A képzőművészet remekei» czimü díszes vállalatból Dívald Károly a második kötet 6-ik füzetében is igen szép fénynyomatú öt albumlapot közöl mesterművekről. Ezek a következők : «Venus a fürdőben», antik szobor ; «A szent család», Remb­randtól; «Titian modelje,» Titiantól; «A vegyész», Van Ostadetől; «Pihenő», Wourwermanntól. Ter­jedelmes és gondos szöveg is van mellékelve Szend­rei Jánostól. Ara egy füzetnek 1 frt 20 kr. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1 f­. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia ápril 30-iki összes ülésén Kozma Ferencz tartott emlékbeszédet Fab­ritius Károly levelező tag fölött, ki az erdélyi szá­szok közül egyetlen tagja volt eddig az akadémiá­nak, s ki mig történeti búvárlataival és tanulmá­nyaival a tudományos körök tiszteletét vívta ki, mint országgyűlési képviselő nem tartozott a szá­szok feltűnő csoportjához. Keserítették, üldözték is ezért. Kozma emlékbeszédének kiválón érdekes ré­sze, a­hol a szászok egyházi, iskolai, társadalmi és önkormányzati viszonyait rajzolja. Mindez összeol­vad a kaszt-szellemben, a korlátlan papi­ rend ural­mában, melyhez hasonlót mivel a földön hiába ke­resnénk. Fabritius 1826-ban Segesvártt született, s ő is külföldön, Lipcsében végezte tanulmányait, mint átalában a szászok, kik papi pályára készülnek, de előbb tanítónak kell még lenniök. Épen az 1848—­49-iki mozgalmas időket töltötte az akkor szintén mozgalmas Lipcsében. Majd lapot szerkesztett Sze­benben, de csak pár hónapig, mert az akkori politikai rendszerbe nem tudta beélni magát, s a kiadó alkal­mas­ emberre bízta a lapot. A segesvári gymnázium­nál tanár lett, aztán pap Szász-Apoldon, s ott is ma­radt 1879-ig, mikor politikai üldöztetései következ­tében lemondott ez állásról. Írói működésének eredménye 57, nagyobbrészt történelmi tárgyú mű. Politikai működése 15 évre terjed, mely alatt állan­dóan szülővárosát képviselte a magyar országgyűlé­sen, hol, a Deák-, majd a szabadelvű pártnak volt tagja. Őt, mint az ifju­ szászokat, a Magyarország­hoz való őszinte csatlakozáson kívül azon küzdelem jellemzi legfőkép, melyet egyházi és nemzeti auto­nomikus intézményeikkel szemben kifejtett. Az is­kolának emanczipálása a papi rend vezetése alól ké­pezte Fabritiusék egyik főtörekvését. Fabritius nyíl­tan hirdeté, hogy "a szászok nemzeti exisztencziáját többé nem szabad kiváltságokra fektetni, hanem er­kölcsi erejök szabad kifejtésére s a földmivelés, ipar és kereskedelem terén felmutatandó szakadatlan előhaladásra és hasznot hozó szolgálatokra. A tetszéssel fogadott emlékbeszéd után Zichy Antal jelentette be, hogy gróf Dessewffy Aurél gróf Széchenyi Istvánnak Döbrenteihez intézett 55 leve­lét 1837-től 1843-ig ajánlotta fel az akadémiának.­­ A titkári előterjesztések közt volt Duka Tivadar hazánkfia levele is, melyben Körösi Csom­a Sándor dárzsilingi síremlékének rajzát küldi meg az aka­démiának. A nyilt ülést zárt ülés követte, melyen a máso­dik (történelmi) osztálynak a millenium ügyében tett előterjesztését tárgyalták, de semmi határozatot nem hoztak, miután a jelentést illetőleg nemcsak szétágazó felfogások nyilvánultak, hanem sokféle in­dítványt is tettek. A heraldikai és geneologiai társaság ápril 28-án báró Radvánszky Béla elnöklete alatt választ­mányi ülést tartott. Az első felolvasó Nagy Gyula volt, ki «a turulról, mint a magyar nemzet legrégibb hadi czimeréről» értekezett. A turul nem a feje­delmi ház czimere, hanem az egész nemzet h­adi jel­vénye volt s a kereszténység felvétele után is szere­pelt hadizászlóinkon sas alakjában. A nyelvszokás később elejtette a turul szót, lett belőle kurul, karul és később karvaly. Ezután Mailáth Béla mu­tatta be és ismertette Péter alnádor 1298-ki czimeres pecsétjét, mely a nemzeti muzeum könyvtárában levő Forgách-féle archívumban őrzött perszüntető végzésről való. Végül két alapító tagot jelentettek be, gr. Károlyi Gyulát és gr. Zichy Nep. Jánost. Van a társulatnak eddig 332 tagja, kik közt 31 ala­pító, 157 pártoló, 144 pedig rendes tag. A földtani társulat e hó 2-iki ülésén Lóczy Lajos a keleti Himalájába tett kirándulásáról szó­lott, melyet gr. Széchényi Béla expedicziójában 1878. febr. hóban Dardzsilingből a független Szik­kimen át egész Tibet határáig kiterjesztett. Ezután dr. Staub Móricz tanár bemutatott két fosszil fenyő­dobozt, melyek a pinus palaeostrobus nevű, de ha­hazánkban eddig ismeretlen fajhoz tartoznak. Az országos nőképző­ egyesület ápril 29-én tartotta közgyűlését. Veres Pálné szül. Beniczky Hermina elnök lelkes beszéddel nyitotta meg, a most már tizenöt év óta működő, s a nőnevelést hat­hatósan elősegítő nagymunkásságú egyesület együ­lését; ezután fölolvasták Trefort Ágoston miniszter­nek az egyesület elnökségéhez intézett elismerő levelét. — A berlini «Lethe» egyesület felhívást in­tézett, hogy Boroszlóban Németország női szövet­kezetei kongresszust tartván, szívesen látják a ma­gyar küldötteket is. Boroszlóba menni azonban a tagok közül senki sem volt hajlandó. Az iskolai takarékpénztárak ügye nagy vitát idézett elő, de végre a választmányhoz tették át a takarékpénztárak ügyét. Ezután történtek a választások: a közgyűlés egyhangúlag a régi tisztviselőket választotta meg-A délmagyarországi muzeum-egylet alapító tagjául 3000 frttal lépett be Temesvár városa, s ez­zel teljesen biztosítva van az egylet fennállása. «Egyesült magyar egyletek» New-Yorkban. Ily czim alatt egyesitették a New-Yorkban eddig fennállt «magyar egyletet» és «New-yorki magyar társalgó s önsegélyző egy­letet ».Elnök lett Karácsonyi Miklós, alelnökök Bárdos Kálmán és Roth Ignácz, jegyző Kiss József, titkár Balogh Sándor, pénztár­nok Kiss N., könyvtárnok Pál János, ellenőr­zütte T. Egyszersmind egy 12 tagu bizottságot választot­tak az alapszabályok kidolgozására. MI ÚJSÁG? A bukovinai magyarok hazatelepitése. Her­czeg Odescalchy Arthur és Szádeczky Lajos e hó 2-án este ismét visszautaztak Bukovinába, hogy haza­hozzák azokat, kikre különben nyomor várna, mert a hazajövetel reményében mindeneket eladták. Ezek száma 800, a csángó-magyar egyesület legalább ennyit vár a legújabb szállítmányban, mely most már az utolsó ez évben. A pancsovai öblözetben még 300 család elhelyezésére akad hely, többnek nem. Nagy György kormánybiztos hivatalos adatai szerint ed­dig beköltözött 719 család 2267 lélekkel, ebben 1201 férfi, 1066 nő , 1288 nagykorú, 979 kiskorú. András­falváról 252 család (673 lélek), Hadikfalváról 217 család (733 lélek), Istensegítsről 204 család (703 lé­lek), Fogadj istenről 46 család (158 lélek) jött be. A legújabb szállítmány a józseffalvaiakat hozza. E szá­mokban nincsenek benne a gazdák, kik még útban vannak. — A csángó-magyar egyesület már meg­alakulván, ennek választmánya intézi a további te­endőket. Titkárul László Mihályt választotta meg, ki czikkeivel évek óta mindig éberen tartotta a bu­kovinai magyarok iránti figyelmet itthon. Pénzbeli adományokban e hó 2-ikáig 56,670 frt gyűlt össze , az eddigi kiadások (vasút, gőzhajó) 40,568 frt; ebben benne van már a legújabb szállítmányra 7200 frt. Van tehát még 16,071 frt. Az uralkodó családra örvendetes esemény vár. Mint Prágából jelentik: Stefánia főherczegnő né­hány hó óta teljes viszavonultságban, s csupán szű­kebb körre szorítkozva él. A napokban már a legközelebbi családtagok üdvkivonatait fogadta. Az örvendetes esemény hivatalos közzététele a napok­ban várható. A főherczegnő állapotára való tekin­tetből, már a farsang végén minden zajosabb udvari ünnepély mellőzve volt, s ő fensége még a színhá­zak és más nyilvános ünnepélyek látogatásával is felhagyott, csak a királyi várlak közelében tett rö­videbb sétákat. József főherczeg Fiuméban. A főherczegi csa­lád a tavaszt most is a fiumei «Villa Giuseppa»-ban tölti, melynek környéke egészen megelevenült. A kerti utakon reggelenként sétákat tesznek; a főher­czeg a kertészkedést űzi, ültet, rendez a kertben. Itt is az a családias melegség, polgárias egyszerűség veszi körül a családot, mint az alcsuthi kast­élyban. A kis főherczegek a délelőttöt Holdházy apát veze­tése alatt tanulással töltik ; pontban 12 órakor van a családi ebéd, melyen a család tagjain kívül gróf Zichy Irén udvarhölgy, Holdházy apát, s az udvar­mesteri szolgálatot teljesítő Gillyén Árpád kamarás és honvédszázados vesz részt. Az ebéd utáni pihenőt mindennap kirándulás követi; kocsin mennek az Adamich-mólóra, onnét d. u. 2 órakor indulnak a Quarnero közelebb eső részeire. A két órán át tartó hajózás a család egyik legkellemesebb szórakozása, s a vidék változatossága folyton kedves időtöltésül szolgál. Viharos időjáráskor a kirándulás kocsin tör­ténik a közeleső vidékekre. A tengeri utazás külö­nösen a főherczegasszony egészségi állapotára gya­korolja a legjobb hatást Az ifjú főherczegek a ten­geri levegő hatása alatt hasonlókép a legjobban érzik magukat, s vidáman töltik szabad óráikat. A kiránduláskor az Adamich-mosón, az indulás előtt és érkezés után Gillyén Árpád szokta fogadni az ér­kezőket, mely alkalommal folyton nagyobb számú közönség szokott összegyülekezni a tengerpart men­tén a főherczegi család látására. A királyné nyomdája, A párisi «Figaro», mely nagy találékonysággal bír érdekes hírek kigondolá­sában, a Baden-Badenben időző királynénkról ezt irja: Erzsébet királyné a legutóbbi időben a trón­örökös példáját követte és tollat fogott s egy kötet költeményt irt. De a közzétevés csak igen szük kör számára szól, és minthogy a kiadóra, idegen nyom­dára való bízás mellett nem lehetne kikerülni, hogy egy-két költemény ki ne szivárogjon a közönség közé. Erzsébet királyné Baden-Badenbe való eluta­zása előtt kis nyomdát rendeztetett be, hol a hosszú nyári napok alatt ő felsége maga fogja kiszedni és kinyomtatni kötet költeményét. Körösi Csom­a Sándor levelei: Duka Tivadar hazánkfia, ki Csoma szétszórt közleményeit, leveleit gyűjti össze, s életiratához adatokat kutat Indiában, ismét levelet írt akadémiánknak, melyben többi közt ezeket jelenti: «Kalkuttában a külügyi minisztérium levéltá­rában több adatot találtam Csom­ára vonatkozólag ; az Asiatic Society irományai között pedig akadtam hat eredeti levélre Csoma keze írásában, az 1826. és 1836 iki évek közötti korszakból. Ezen eredeti levelekért én bátorkodtam folyamodni a kormányzó választmányhoz, hogy azokat tudományos akadé­miánknak átengedni szíveskedjék, tudván, hogy azokat mint ritka hagyományt, otthon nagyra fog­nák becsülni. Folyamodásomnak következménye, a­mint azt a Society titkára velem félhivatalosan már­is közölte, alkalmasint az lesz, hogy három levelet át fognak engedni a magyar tudományos akadémiá­nak, hármat pedig megtartanak az Asiatic Society levéltárában. Ez szépen jellemzi nemcsak az udva­riassságot, mel­lyel a Bengal Asiatic Society akadé­miánk iránt viseltetik, de a kegyeletet is a régen el­hunyt magyar tudós irányában, kit ezen társulat egykoron saját tagjai közé számított­. A szombathelyi püspök fölszentelése. Fényes egyházi szertartással ment végbe e hó 3-án Szom­bathelyen Hidassy Kornél püspök fölszentelése. Előtte való nap megérkezett Simor bibornok-primás, Dulánszky és Császka püspökökkel, s az indóházban a megyei és városi hatóságok főképviselői üdvözöl­ték. A fölszentelési szertartásra a püspökvártól a templomig, a tűzoltóság és megyei pandúrok képez­tek sorfalat. A pápai bulla és királyi kinevezés felolvasásával vette kezdetét a templomi szertartás, mely három óra hosszat tartott, és a prímás végezte,

Next