Vasárnapi Ujság – 1884

1884-01-20 / 3. szám - A flórenczi dom uj homlokzata (képpel) 39. oldal / Általános nép- és országisme - A győztes Bertók. Elbeszélés. Irta Sienkiewitz Henrik. Lengyelből fordította Csopey László 39. oldal / Elbeszélések; genreképek

40 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 3. SZÁM. 1SS4. XXXI. ÉVFOLYAM. alkotása az olasz kora-renaissance legjelesebb építője, Brunellesco (1377—1446) nevével van összeforrva, bár e nagy művet már egy század­dal előbb Arnolfo del Cambio megkezdte s mun­kájában jelentékenyen előre haladt. Brunellesco nevét a fehér s fekete márványból alkotott gyö­nyörű díszítések s a nagyszerű kupola, a maga korában páratlan mechanikai csodamunka, örökítették meg. A hatalmas épület tizenegy millió aranyforintba, azaz mintegy 160 millióba került, nem számítva ide a benső földiszítést, melyen többek között Michel Angelo is dolgozott. A homlokzat azonban, mint mondták, nem készült el. Már Brunellesco ideje előtt meg­kezdték ugyan annak építését is, és pedig nem kisebb embernek, mint az olasz művészet atyjá­nak, Giottónak rajzai után 133­2-ben. Márvány -és porfir-oszlopok és koczkák halomra állot­tak ez időben a templom előtt, mert a flerencziek, óriási székesegyházukra büszkén, oly gyönyörű homlokzatot akartak létrehozni, melynek párja ne legyen a világon. Azonban egyes későbbi művészek s különösen Curradi szobrász áskáló­dásai következtében nemcsak abbanhagyták a Mediciek a homlokzat kiépítését, hanem 1588-ban a már készen volt részt is lebontatták. S.­Marco kolostor udvarán Poccetti freskóin még látható Giotto terve s valóban sajnálni lehet, hogy az egész abban maradt. A homlokzat elkészítésére rögtön a lerom­bolás után készíttettek új terveket. Passignano, Poggi, Zuccheri, Nardini és Pagani ideiglenes homlokfalat is rajzoltak reá. A tervezetek közt legszebb volt a híres Andrea del Sarto festőé, ki azt a fiorenczi eredetű X. Leo pápa megbízásá­ból 1515-ben készítette. Az idők azonban már nem kedveztek ily munkálatoknak. De az eszme megmaradt s még a jelen század negyvenes éveiben is készített egy Müller nevü építész külön tervet. Alig történt meg azonban Olasz­ország egyesülése, a fiorenczi székesegyház hom­lokzatának kiépítéséhez is hozzá kezdtek és pedig oly lelkesedéssel, mely a valódi nagy nemzeti munkához volt méltó. A fiorenczi érsek hirdette ki a gyűjtéseket; megígérték, hogy a ki 5000 franknál többet ad, annak nevét örök emlékül magára a homlokzatra vésik s az uj király, Viktor Emmánuel tette le az alapkövet. Alig egy évtizeddel a munkálatok megkezdése után csakugyan elkészült nagyjában a homlok­zat bazilikai st­ílben, mely azonban egészen jó összhangzatban van a főépülettel. Az egész mű (a még hátramaradt, de rövid idő alatt szintén elkészülő díszítésekkel együtt) csak 700,000 frankba kerül s mind a mellett a finom ízlésű florencziek tetszését is teljesen megnyerte. Nagyban és egészben tehát elkészült a 600 év óta ép­ülő fiorenczi dóm, mely nemcsak ke­resztalakja és hatalmas kupolája által emlékez­tet a sz. Péter templomára, hanem annyiban is, hogy építésénél, mint amott, a művészettör­ténelem legkiválóbb alakjai működtek közre. Az ismert s mindennemű kézikönyvekben leraj­zolt dem­ez új jelentékeny kiegészítő részét a leleplezés alkalmával készült fénykép után mi is közöljük olvasóinkkal s his­szü­k, hogy kel­lemes emléket adunk ez által különösen azok­nak, kiknek Olaszország e kiváló gyöngyét látni módjukban volt.­kat, hogy tánczosnőket keressenek. Szünetnél az uraknak «illedelmesen, szemlesütve» kell várni, mig valamelyik hölgy megszánja s karonfogva asztalhoz vezeti. E bálokra nagy előkészületeket tesznek. Sajátságos jubileum: Szidi Muley Hasszán, Marokkó szultánja, közelebb iktatta háremébe az eze­redik feleséget s ez alkalommal többi nejeinek, a rab­szolgáknak s más palotaszolgáknak fényes ünnepet rendezett. Az ezer feleség közül különben csak mint­egy 600 van tényleg a császár háremében, a többi vagy meghalt, vagy penzionálták, vagy érdemes kato­náknak és államhivatalnokoknak ajándékozta a csá­szár. De még a meglevő feleségek sincsenek egy há­remben, hanem a szultán különböző palotáiban. A nyugdíjazott feleségek külön palotában laknak Tafilet tartomány egy oázisán, hol a szultán költségén élnek. Tevevasút lesz közelebb Taskend és Kiriva közt Bokharában. A tervet C­sernajev tábornok, Tur­kesztán főkormányzója, készítette s az orosz kormány elfogadta. Közép-Ázsia pusztáiban rendes vasutat építeni nem lehet s ezért e vasutaknál is a síneket Blocher rendszere szerint különös szerkezetű talpakra teszik. A vasút körülbelül ugyanazt az irányt követi: " A FLORENCZI DOM UJ HOMLOKZATA. • EGYVELEG. Uj nemzetközi csatorna. A francziák jelen­leg a Kra földszorost akarják átmetszeni, mely Ma­lakka félszigetét a szárazfölddel összeköti. A csatorna, ha elkészül, az indiai óczeánt és a khinai tengert fogja összekapcsolni s a tengeri utat Francziaország és Kokh­inkh­ina között mintegy ezer kilométernyivel teszi rövidebbé, Delond­e, Dru és Marié de la Bour­donnais mérnökök nyújtottak be tervet e munkálat végrehajtására s a tervezet elfogadtatott. Szökőévi bálokat rendeznek az Egyesült­ ál­lamok minden nagyobb városában az előkelő nők a jelen év február 29-én. Mivel e napon régi szokás szerint a szerepeket fel szokták cserélni, az említett bálokon is az uraknak kell várakozni, mig a nők fel­kérik s csak a «Herren­walzer» jogosítja fel a férfi a­mint a karavánok s a vagyonokat egyelőre tevék fog­ják húzni. * A távirati összeköttetés Amerikával mind élénkebb és olcsóbb lesz. Közelebb Bennett Gordon és Mackay készítenek útt kabelt Ha­vre és New­ York közt, most pedig egy Van Braam nevű hollandi egész új tervvel lép fel. E­ hollandi engedélyt nyert a por­tugál kormánytól, hogy Lisszabonból az azori szige­tekig tengeralatti távírót állítson fel. Ő most az azori szigeteket egy­részt New­ Yorkkal, más­részt Kubával akarja összekötni s azt h­iszi, hogy kábeljét jelentékenyen olcsóbban állíthatja ki, mint a­men­­nyibe az eddigiek kerültek. Bennett Gordon azt h­iszi, hogy az ő távíróján egy szó 50 krajczárnál nem fog többe kerülni. Van Braam ellenben reményli, hogy 20 krajczárért is közvetíthet egy szót. A zongorajátékba szerelmes nők ellen, kik­nek játéka a vékony falon túl lakó szomszédokra nézve igen kellemetlen, Bamberg város hatósága in­tézkedést tett, mely szerint az a hölgy, ki késő este zongorázik, oly büntetést nyer, mintha a közcsendet zavarta volna meg.

Next