Vasárnapi Ujság – 1884

1884-07-06 / 27. szám - Vilmos Sándor Károly orániai herczeg 430. oldal / Élet- és jellemrajzok

432 különböző fajtabeli és korbeli koponya, 30 csontváz, 11 mellszobor (afrikai, amerikai, ausztráliai benn­szülöttek) és, számos emberi maradvány (haj, agy­velő stb.) Legújabban megajándékozták az intézetet: Bogdanov moszkvai tanár, Hallstein helsingforsi tanár és Hoffman Washingtonból. Szigetvárról a régi vár romjai alól négy koponyát küldtek be. A délmagyarországi régészeti és történelmi társulat jan. 28-án tartotta Temesvártz évi közgyű­lését, Ormós Zsigmond elnöklete alatt. A gyűlés leg­fontosabb mozzanata az, hogy a társulat egyesül a múzeum-társulattal, s ezentúl «Délmagyarországi régészeti, történelmi és muzeum-társulat» lesz a czime ; 30,000 forintnyi alaptőke fölött fog rendel­kezni, melyből 26,000 frtot a muzeum­i, 4­000 frtot a régészeti társulat h­oz. A közgyűlés lelkesen megélje­nezte Pontelly István főtitkár terjedelmes jelentését, melyben visszapillantást vet a társulat működésére. Boleszny Antal értekezése Dáczia múltjáról szintén nagy tetszéssel fogadtatott. A közgyűlés a társulat másodalelnökévé ifj. Ormós Zsigmondot választotta meg. Végül megállapította az uj egyesült társulat alapszabályait. Vajda-hunyadi egylet alakítása érdekében ad­tak ki felhívást Déván gr. Kún Géza, dr. Arányi Lajos és Téglás Gábor. Az egyesület feladata lesz a vajda-h­unyadi vár restaurálása a kormán­nyal egyet­értőleg. Alapító tag a­ki 10 frtot fizet, az évi tagdíj pedig csak 50 kr. A vörös keresztegylet budai nagy kórháza már elkészült, s orvosai is ki vannak nevezve. Igaz­gatónak Janny Gyula közkórházi osztályos főorvost nevezték ki. Osztályos főorvosok pedig a sebészeti osztályokban : Farkas László, ki a szerb-török és a boszniai háborúk alatt szerzett gazdag tapaszta­latokat a hadegészségügy körül, s a honvédelmi minisztérium megbízásából nagy körutat­­ is tett ennek tanulmányozására; továbbá Puky Ákos; a belgyógyászati osztályokban Takács Endre és Eli­scher Gyula; a szemészeti osztályban Goldzieher Vilmos. Béke idején a kórházban ápolónők nyernek elméleti kiképezést; a betegápolásra egyelőre szürke nénéket alkalmaznak. VASÁRNAPI ÚJSÁG, = = 27. SZÁM. 1884. xxxi. ÉVFOLYAM. mi újság? A trónörökös-pár október havában több napi időzésre Görgény-Szent-Imrére megy. A trónörökös medvére fog vadászni. Görgényből a trónörökös-pár két napra Nagy-Károlyba megy, hol Károlyi István gróf vendége lesz. József főherczeg és fia győri időzéséről érde­kes részleteket jegyez föl a «Győri Közlöny». A kis József főherczeg a gymnázium második osztályának tantárgyaiból tett vizsgálatot a püspöki díszterem­ben, a­hol József főherczegen s a kis László főhercze­gen kivül jelen volt még Zalka János püspök, Kruesz Krizosztom a pannonhalmi főapát, Holdh­ázy Já­nos apát-kanonok, a főherczeg nevelője, Vaszary Kolos a benedekrendi főgymnázium igazgatója s az illető osztálytanárok. A tantárgyakból a kérdéseket Vaszary Kolos igazgató adta föl. Az ifjú főherczeg minden egyes tantárgyból folyékony szabatossággal s korrekt magyarsággal felelt. Különösen meglepő volt a latin nyelvben, mint legnehezebb tantárgyban tanúsított jártassága. A vizsgálat teljes ötnegyed óráig tartott. Jó­zsef főherczegre a szép siker igen kellemesen hatott s az eredményt rögtön megtáviratozta Fiuméba, Klo­tild fő­herczegnőnek. Délután megérkeztek Fiuméből Kotild főherczegné (a «gyöngéden szerető édesanya») és a két ifjú főherczegnő táviratai. A főherczegnő francziául, a főh­erczeg-kisasszonyok pedig magyarul táviroztak: «Örvendünk a jó siker fölött, isten áldá­sát kérjük hozzá. A mielőbbi viszontlátásig !» A püs­pöknél volt diszebéden Zalka püspök ékesszóló kö­szöntője után József főherczeg emelt poharat, a kö­vetkezőket mondván : «Nagyméltóságú püspök uram! A szavak, melyeket hozzám intézni kegyeskedett, mé­lyen meghatottak s meg vagyok indulva igaz magyar szívből. Én itt őszinte vendégszeretet mellett igaz barátságot is tapasztaltam. Áldja meg érte a jó isten, a kinek segítségével fiam is ma letehette a vizsgát s kegyelmét árasztotta reám, hogy azon jelen lehessek, a mi egy apának a legszebb napja. Fogadják legőszin­tébb hálámat mindazokért, melyeket itt Győrött éltem. Nagyméltóságodat pedig tartsa meg az isten nemcsak egyházmegyéje, hanem az egész haza javára az emberi kor legvégsőbb határáig.» Délután József főherczeg fiaival együtt meglátogatta a szeminári­umot, benedekrendiek székházát s a muzeumot, melybe mikor beléptek, József főherczeg azt mondta: «E muzeum számára én is gyűjtöttem egykor szere­tett tanáromnak, Rómer Flórisnak.» — Másnap, jan. 23-án reggel a főherczeg és fiai kirándultak Pan­nonhalmára és Szent-Ivánra. Szabadhegyen József fő­herczeg negyedórai látogatást tett özvegy gróf Zichy Ott­ónénál. Pannonhalmán a főherczeg mindent, nagy érdeklődéssel tekintett meg s a dr. Jedlik Ányos nyug. egyetemi tanár osztógépét látva, kifejezte óha­ját, hogy az az országos kiállításra is elküldessék, «hadd lássa», úgymond József főherczeg, «a tudós nagy világ, mit tud a magyar!» Este fáklyásmenet volt a főherczeg tiszteletére, ki másnap reggel szent­mártoni bandérium kíséretében ment a szent-iváni vasúti állomásra, honnan Alcsuthra utazott. Törvényes szakértő bizottság. Az írói és mű­vészi tulajdonjogról szóló törvény julius első napján lépett életbe. E törvény egyszersmind írókból és művészekből alakuló szakértő bizottságot kíván, mely fölmerülő esetekben véleményt mondjon. A kormány a bizottság tagjait a napokban nevezte ki hat évre. A bizottság elnöke Jókai Mór, alelnök Aran­ László , tagok Apáthy István egyetemi tanár, Falk Miksa, Horváth Lajos orsz. képviselő, Hunfalvy Pál, Gyulai Pál, Szily Kálmán műegyetemi rektor, Zichy Antal, Paulay Ede a nemzeti színház drámai igazga­tója, Erkel Ferencz zeneakadémiai igazgató, Végh János zeneakadémiai alelnök, Mihalovics Ödön szini­iskolai igazgató, Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv, Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, Péchy Imre az államnyomda, Véres József az Athenaeum- és Jurányi Vilmos a Franklin-nyomdai társulatok igaz­gatói, Hoffmann Alfréd könyvkereskedő, Ellinger Ede fényképész és Hatsch­ek Ignácz térképrajzoló. Az ötvösművek kiállítása alkalmából Trefort közoktatásügyi miniszter dr. Pulszky Károlyh­oz, a kiállítási bizottság nagy tevékenységű titkárához kö­vetkező levelet intézte: «Ö császári és apostoli királyi felsége f. évi május hó 29-én Schönbrunban kelt legfelsőbb elha­tározásával tekintetes uraságodat jelen illetményeinek meghagyása mellett az országos képtár igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ezen leg­felsőbb kitüntetés egyúttal azon szakértő és sikeres tevékenysége elismeréseül is szolgáljon, melyet az iparművészet terén, nevezetesen a magyar történelmi ötvösmű-kiállitás rendezése körül kifejtett. Erről ör­vendetes tudomásul értesítem s felhívom, miszerint tiszti esküjének letétele végett Pulszky Ferencz n. m. igazgatónál jelentkezzék. Az országos képtár ő cs. és ap. kir. felségének f. é. május 13-án kelt legfelsőbb elhatározása értelmében jövőre egy magyar történelmi képcsarnokkal fogván kibővittetni, a mondott képtár, valamint a történelmi képcsarnok szervezésére vonat­kozó rendelkezéseimet pótlólag veendi.» Tanszerei? kiállítása. Július 6-án tanszer kiál­lítás nyílik meg Budapesten, a középiskolai tanár­egyesület gyűlése alkalmából. Az állami felső leány­iskola helységeiben rendezik, s négy napig lesz nyitva. Az országos középponti tanszerraktár és Calde­roni és társa különféle fizikai és khémiai készüléke­ket. Holzel Ede bécsi kiadó történelmi, földrajzi, archeologiai és természetrajzi képeket és térképeket küldenek s Steffit­schek F. bécsi mechanikus azt a nagyértékű gyűjteményt jelentette be, melyet az osztrák oktatásügyi minisztérium megbízásából ké­szít s ugyan a gyűjteményt kisebb alakban is be fogja mutatni. A nevezett kiállítókon kívül több budapesti tanintézet és kiadó különféle ujabb taneszközöket és könyveket fog kiállítani. Az országos kiállítás építkezései. A város­ligeti kiállítási telepen az építkezések valamennyi megkezdett épületnél rohamosan folynak. A nagy iparcsarnoknál most a legfőbb munkát, a vasszerke­zetek felállítását végzik. A felállítást egyszerre kezd­ték meg mind a négy saroképületnél, úgy hogy a sarkokban lévő termek váza már teljesen kivehető. E­mellett szorgalmasan dolgoznak az oldalfalaknak emelésén is, mely jövő héten be lesz fejezve, és ekkor megkezdik a falak simítását és a bádogdíszít­mények felrakását, melyet körülbelül egy időben fejeznek be a vasszerkezet felállításával. A képzőművészeti pavil­lon belső fala már föl van emelve, most a külsőn dol­goznak, mely sárga téglából lesz. A falmunkálatok két hét alatt itt is elkészülnek és ekkor megkezdik az ácsmunkákat. Az igazgatósági és jury- épületnél a kőművesek készen vannak, s a szobafestők is meg­kezdték a munkát. Hozzá­láttak a nagy vendéglő, továbbá a pénzügyminisztérium kiállítási épületéhez. Ez utóbbi terjedelmes pavillon lesz s főkép a dohány­kiállítást foglalja magában. Az állat­kiállítás épüle­tein is nagyban dolgoznak. A kassai székesegyház megújítása. Frőde, a kassai dóm építésvezetője, a rekonstrukczió munkájá­nak tervét és költségvetését felküldte a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. E szerint a székesegyház újraépítéséhez egy millió forint kell. A terv szerint kiépíttetnék a közép- és északi kereszthajó, a tetőzet, a déli torony, az oldalhajók és a felső részek javíttat­nának, míg az északi torony jelen állapotban hagyat­nék. A templom belseje az új építési terv szerint, el­térőleg a két később bevegyített román motívumok­tól, góth csucsiv rendszerben lesz építve.­­­ A pécsi székesegyház restaurálási munkálatai már nagyban haladnak. A templom ugyanolyan lesz, mint a minő a 12-ik és 13-ik században volt. Az építkezés jelenlegi előh­aladottsága után ítélve, a dóm ez év végéig tető alá kerül. Egy régi templom falfestményei. A barsme­gyei zelizi ódon templomot most javítják, s a mint a szentélyben a mészrétegeket lekaparták, szép falfest­ményeket találtak. Az épen Zelizen időző jeles szak­értő Storno Ferencz kijelenté , hogy e képek a tem­plom építésével egykorúak s igy hazánk legrégibb műemlékei közé tartoznak. Az első falfestmény, melyre ráakadt, két angyal, kik Veronika kendőjét tartják. Alatta a kinszenvedett Krisztus, Máriával, Jánossal s egy kherub. A plébános nagy óvatossággal folytatta a további kutatást, és pe­dig nevezetes eredmén­nyel. A szentély baloldalán Borbála és Apollonia mártírok alakja is nemsokára kibontakozott; a szentély jobb oldalán pedig több akku allegorikus kép, melyhez külön szavak írták góth betűkkel. A másik kép Máriát, mint a bűnösök vigasztalóját tárja elénk; körülötte egész csoport emberfő látható, azonban e kép nagyon meg van csonkítva. Alatta a falat 1622-ben kivágták,­hogy egy kis kápolnát ékeljenek a pillérek közé. A harma­dik kép harmadfél öl hosszú és egy öl magas. Egyik szélén szent Márton alakja, mellette a koldus; másik szélén szent Lőrincz, vasrostélyra kötve. Még egy pár­alak látható, de annyira megcsonkítva, hogy föl sem ismerhetők. A templom északi oldalán is találhatók egyes freskó-töredékek, melyeket azonban alig lehet kijavítani. Legközelebb a csucsivek közeit kaparják föl, hol valószínűleg szintén fognak találni kijavításra és föntartásra méltó régi képeket. A szerb kormány, mint lapunkat értesítik, a szerb főpostaigazgatóságtól két miniszteri titkárt (Po­sovics és Markovics urakat) három hóra Budapestre küldötte, hogy itt a magyar kir. postánál a levélto­vábbító és mozgó postai hivatalt tanulmányozzák, mert Nis és Belgrád közt a magyarországi mintájára akarnak levéltovábbító és mozgó postai hivatalokat berendezni. Ötvenéves tanítói jubileumok. Pozsonyban junius 29-ikén két tanító ülte ötvenéves jubileumát: Frentzl Ferencz és Geiszler János. Az ünnepélyt tanítótársaik a Szt.­Mártonhoz czimzett iskola ének­termében rendezték. Liebleitner tanító a tanítói kar nevében mindkét jubilánsnak egy-egy diszes ezüst serleget nyújtott át. Heiler püspök németül és Róth tanfelügyelő magyarul üdvözölték az ünnepelteket. Az akadémiának pöre van, néhai Zsivora György kúriai tanácselnök hagyatéka miatt. Zsivora 1879-ben kelt végrendeletében százezer frtot hagyott az akadémiának; a vagyon értékesítésével is az aka­démiát bizta meg oly módon, hogy kivévén belőle a maga 100,000 frtját, az örökösöknek 4000 frt évi járadékot fizessen. Vannak azonban az elhunytnak Tolna megyében közeli rokonai; ezek megtámadták most a végrendelet érvényét azon az alapon, hogy az 1879-ikin kivül más későbbi végrendeletek is marad­tak hátra. Különösnek találják azt is, hogy az 1879-ki végrendeletben nincs felsorolva a vagyon, s hogy a könyvek, melyekbe a rendkívül pontos örökhagyó bejegyezte a kiadásait és bevételeit, nem voltak felta­lálhatók. Hir szerint a nyomozás kiderítette volna, hogy Zsivora betegsége alatt egy öreg ember, a­kit egész bizalmával megajándékozott, kezeibe kerítette a pénztár kulcsait, s a vagyon egy részét s a hiányzó könyveket és okmányokat magához vette. Fokozza a gyanút az a körülmény, hogy a Zsivora megbetege­déséről csak a halála után értesítették a rokonokat. Egyelőre polgári pert indítottak az 1879. végrende­let megsemmitése czéljából, de az illető ellen bünfe­nyítő feljelentést is készülnek tenni. Kiegyezési ajánlatokkal is léptek föl, de visszautasitá azokat mind az akadémia, mind az elhunytnak a testvére. Magyar népünnep New-Yorkban. A new-yorki magyarság augusztus 7-ikén magyar népünnep ren­dezésére készül, abból a czélból, hogy egyszerre össze­gyűjtsék a New-Yorkban lakó magyarságot, hadd lássák hányan vannak és hadd ismerjék meg egymást, a­minek jó eredménye lesz bizonyára: az összetartás. New-Yorkban körülbelül 8—10,000 magyar van, szá­mos egylettel bír, de nagyobb súl­lyal eddig még sem tudott szerepelni a közéletben. Az ünnepélyt a Sulzer-parkban tartják. Az «Amerikai Nemzetőr»

Next