Vasárnapi Ujság – 1885

1885-05-17 / 20. szám - Tárcza a kiállításról 326. oldal / Országos kiállítás - Az afghán határra készülő orosz katonák Bakuban (képpel) 326. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

20. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM. vezetékügy, utczai világítás nagyrészben a fővá­ros pavillonjában találnak szemléleti bemuta­tást, szintúgy a tűzmentési ügy is, mig a nyil­vános mosó- és fürdő-intézetek, siketnémák és vakok intézete, gyermekkertek és lakóházak, vendéglők, gyárak, munkáslakások, bányák és huták, vasúti és lóvasúti közlekedés, vízi köz­lekedés, ruházat és bőrápolás, ragályos beteg­ségek, gyógy- és tápintézetek, boncztermek, hullakamrák, fűtés, italok és tápszerek ha­misítása, itt és ott, különböző pavillonokban elhelyezve bár, de szintén képviselve van­nak, az illető foglalkozási ágak csoportjában. A modern törvényhozásra nézve oly fon­tos balesetek elleni oltalom szervezését, így a bánya­szerencsétlenségeknél, a gép-, malom- és gőzüst-iparnál, a villám és robbanás elleni biz­tosítást, a vasúti vonatokon nyújtandó rögtöni segélyt, a vasútjelzési ügyet, a lóvonatok által való eltapostatás elleni intézkedéseket, kevésbbé látjuk ugyan érvényesülve, de viszont egész roppant mérvében tárul fel előttünk a villam-és légsz­esz világítás harcza a Ganz-társaság és a magyar légszesztársulatok kiállítási csarno­kaiban. A sebesülteknek nyújtandó első segélyről, ugy békében mint háboruban s az ambulanceok, lazaretek és barakkok működéséről a verös­kereszt egylet kiállítási osztálya nyújt fényes bizonyságot, melynek sátorponyváján a hatal­mas vörös keresztek messziről hirdetik már a jótékonyság müvét. Mindjárt a bejáratnál a példányszerüleg berendezett műtő­szoba h­ívja ki a ügyelmet, melynek sivár hatását s a carbol­sav köröskörül érezhető bűzét jótékonyan eny­híti a felülmúlh­atlan csin­os tisztaság. ízléses mosdó-készü­lék, szögletben a bőrrel bevont műtő­ágy, a szekrényekben orvosi műszerek és lépések vannak elhelyezve azzal a gonddal és megfelelőséggel, mely a szív ösztöne által vezetett női kezeket jellemzi. Komoly elő­kelőség, melankholikus részvét és lemondás megnyerő kifejezésével rakosgatnak itt ott dereshajú ápolónők, kiknek szerető gondosko­­­dása még az egészségesre is önkénytelen jó hatással van. Távolabb a thea-konyha és a fűtés készülékei ismerhetők fel egy-egy nem épen előnyösen világított zugban, minden edény szép fehér porczellán, rajta az egylet «In hoc signo» jelei. Belépünk a tágas, hosszúkás kórterembe, jó szellős levegőjével, két sorban a patyolattiszta fehér vetett ágyakkal. Balra a bejáratnál Erzsé­bet királyné életnagyságú arczképe mutatja a teremnek azt az osztályát, mely az Erzsébet kórház betegszobáit foglalja magában s az ápolónők fülkéjébe nyílik. Első és másodosztá­lyú betegszobák tárulnak itt elénk, divánnal és két fauteuil-lel, melyek azonban nem kénye­lemben, csak szövetben különböznek egymástól. Asztal és ágy egészíti ki az egyszerű bútorzatot. Egyik ágyra keresztül asztaldeszka van erő­sítve, melyen a betegek minden kényelemmel képesek irni, olvasni és étkezni. Van úgy­nevezett ágykocsi is az ágydeszkára erősített tengely- és kerék-készülékkel, melyek segé­lyével az ágy s rajta a beteg ide oda tol­ható. Fölöttébb érdekesek azonban a beteg­emelő övek, négy-öt, olló-alakúlag egymás­mellé illesztett s elszélesedő végén kipárná­zott fogó, melyek a beteg testét körülfogják, a sebesült testrész kivételével, a­mely sza­badon marad, s aztán a melléje alkalmazott emelyü segélyével a legnehezebb testet is egy ápolónő keze könnyen és fájdalom nélkül leve­gőbe emelheti, ha az ágyneműk behúzására van szükség. Az előbb említetteknél jóval egyszerűbbek a katonai kincstári és tiszti ágyak, de nem ke­vésbbé czélszerűek. A hegyi sebesültek hordo­zására tiroli hordágyak vannak kiállítva, to­vábbá kocsik, melyek a hegyi szállításnál lóhátra alkalmaztatnak s ugy hordozzak a sebesültet ru­ganyos fekhelyén a járatlan szirtek között. Künn a sátrak és kocsiszínek közt fehérre fes­tett nagy kórházi szekerek vannak felállítva óriási vörös kereszttel ékesítve, — a magas né­met lovagrend ajándékai. Roppant szélességű ernyő alatt egyszerű gyalult puhafa-asztal s rögtönzött tűzhely látható a sebesülteknek éle­lemmel való ellátására, továbbá kisebb-nagyobb kandák, üstök, csészék, ibrikek és t­eás-ser­vice-ek. Sokat kellene felsorolnunk az egészségügyi kiállítás pavillonjából is, ha engedné telünk, hogy részletesen foglalkozzunk az oly fontos szakkal, melyben egyebek közt igen közérde­kűek lesznek például dr. Kresz Géza elemzései az élelmiszerek hamisításáról s e hamisítás ezer meg ezer ügyes módjáról. Liszt, sör, borvaj, vaj, hús és tej a főváros piaczán, egy­aránt hamisítva van. Kiváló helyet foglalnak a hamisítványok sorában a vasedények s a gyer­mekjátékszerek ártalmas mázai is, melyek már sok végzetes betegségnek lettek okozói. Ezek mellett dr. Kresz porbeszívódásokat is mutat be az emberi tüdőben, melyek a fővárosi embert különösen érdekelhetik. Egy miniatűr kis gőz­fürdő oly szerkezetben, mely minden szobában felállítható, szép vívmányáról tesz tanúságot a közegészségügynek, valamint a Spitzer-féle gyors kötések is, melyek szükség esetén orvos tá­vollétében is bárki által alkal­mazhatók. A magánkiállítások tárgyai között ott látjuk még dr. Siklósy Gyula intézetének szemgyógyá­szati műtéteit, egy határszéli vesztegzárintézet­nek teljes berendezését, s különösen dr. Than­hoffer elmés készülékét, a pulsometert, mely a szív- és érverést a legpontosabban írja le egy kőlapra, s még sok más egyebet. Mert e csopor­toknak egész környéke is mind az egészségügy körébe vág; közvetlen a szomszédságban van például a Mattoni féle csinos p­avilloD, híres ke­serű ásványvizeivel.­­ Túl a Mattoni-pavillánon egy kicsiny, sze­rény méretű csarnok az árvai közbirtokossági uradalom erdőbirtok-tárgyait öleli fel, tekin­tettel arra, hogy mikép igyekszik ez urada­lom közel 60,000 kat. holdnyi erdőségeit be­rendezni s értékesíteni. Nem kínálkoznak itt exotikus czikkek látnivalóul, de a­mi csoporto­sítva van, híven és tárgylagosan tünteti fel az uradalom gazdálkodását, s érdekkel birhat nem csak arra, ki erdőüzemünk kezdetlegességeit a nemzetgazda szempontjából itéli meg, de az erdő minden barátjára is. Tér­szűke miatt mel­lőztetett a csemetenevelés és a szabadban való érzési módok bemutatása, de ennél látványosabb valamivel szolgál a nagy közönségnek a bejá­rattal szemközt található nagy állatgyüjtemény kitömött medvéivel, vadkanjaival, őz, zerge és mókusaival, 191 darab madárral s az Árva folyóból kikerült különféle halakkal. Itt van a sirokai major domborműve és fényképe is a legkiválóbb gazdasági terményekkel. Van a kiállításnak történeti része is; ez az árvai várnak a természetes nagyság­a : 2880 részének megfelelő nagyságban fából kifara­gott szép másolata, egy XVI. századbeli gazdag pecsétgyüjtemény, a vár monográfiájára vonat­kozó több má s egy album a várban őrzött régiségtár kiválóbb tárgyainak fényképeivel. Az uradalmi erdők talajának és kőzeteinek pagonyonként rendezett gyűjteménye, farügy­mag-és rovargyüjtemény, praeparált koponyák, brouillonok, üzemtervek és termési táblák mellett, még különös figyelmet érdemel az árvas nép ügyes fafaragászati népipara, deszkák, zsinde­lyek, léczek, kerekek, konyha­edények, sőt inni, olvasni nem tudó emberektől valóban meglepő, játékszerek s bútorok is az árvaváraljai fara­gászati tanműhelyből. Magát az erdészeti pavillont, melyhez az árvai uradalom kiállítása is tartozik, s mely épí­tőjét, Bukovicsot egyszerre hírneves emberré tette, s mely mindenki beismerése szerint a leg­sikerültebb, ismertettük már. Rendkívül eredeti épület ez, a legnagyobb mértékben festői hatású, csinos toronynyal, melyhez csigalépcső vezet s gyönyörű kilátást nyújtó erkél­lyel. Az egész fából van építve, még pedig csupa nyers fából, melyen a hej is rajta van, s ezek az ország leg­különbözőbb vidékeiről vannak összehordva. Elmés és arányos szerkezete s némileg az ó-német stylra valló jellege előnyösen és szaba­tosan oldják meg az épület elé tűzött feladatot, s építőjének a király elismerését is biztosították. Bukovicsnak, ki Ybl tanítványa, ez különben nem első feltűnő műve. Magára vonta a szakkörök figyelmét már Blaskovicsnak a reáltanoda­utczában fekvő «Kincsem» palotájával (a híres versenylóról nevezve), melynek kicsinységénél fogva nehéz térviszonyait szerencsésen oldotta meg, továbbá az Andrássy­ úton több palota­szerű alkotással, a Loisch-féle palotával, Karsai-palotával, olasz udvarával együtt, a ron­a deaut díszítő két óriási épülettel, a Rieger- és Szvetenay-villával stb. Pompás építménye még a Túrán épített kastély s Beniczky államtitkár­nak az Eötvös-utczába tervezett palotája. Való­színű különben, hogy az erdészeti pavillon sem fog szétbontatni, hanem egyik előkelő mágná­sunk birtokára vándorol a kiállítás befejezte után, hogy annak állandó díszéül szolgáljon. Ha a pavillonokban a fürkésző tudnivágyás és kíváncsiság sokféle tárgyai izgatják megmér­hetetlen tömeg­érzékeit, viszont a pavillonokon kívül, a kiállítás szabad területén, egy darab igazi budapesti életet látunk kifejleni, kedves tarka, barkaságával, toilettjeinek és típuszainak bábeli kevertségével. A kiállításnak erről az igazi nagy­városias oldaláról hozunk ma rajzot, mindazon élénk csoportok feltüntetésével, melyeket a raj­zoló anya elleshet. Szorgalmas külföldi látogatók, kalauzzal kezökben, kegyeletes vidéki arczok, elegáns fővárosi gavallérok előkelő tipuszai, sugár katonatisztek, kihívó kardcsörtetéssel, s mindenekfölött a szépeknek egész serege hul­lámzik, sétál fel s alá, bámul és bámultatik. Egy kis külön élő kiállítás a holttárgyak kiállí­tásában, ép ugy versengve a méltányló csodálat után mint amazok, s ép ugy kihívni igyekezve a közfigyelmet. AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSRÓL. Az 1885-ik évi budapesti országos kiállítás katalógusa, szerkesztette az országos bizottság meg­bízásából Mudrony Soma. Szintén a kiállítás egyik sikeréhez tartozik, hogy a nagy katalógus már az első napokra elkészült. Máshol csak hetek, vagy hó­napok múlva jutott hozzá a közönség. A­mi hiányzik még : a horvát-szla­von­i kiállítás és a tárgymutató , azaz a kiállításnak aránylag csak egy kis része, emoz pedig magának a katalógusnak kezelésére vonatkozik, tehát mellékes. A nagy kötet két külön részre osz­lik: egyik az átalános és 301 oldalra megy, a másik a tulajdonképeni katalógus 369 oldalon. Az első része Magyarország természeti és gazdasági viszonyainak ismertetését foglalja magában. Nagybecsű tanulmány, mely az ország egész természeti és közgazdasági vi­szonyait felöleli, és más adatokat, statisztikai kutatá­sokat állít egybe, minden komolyabban érdeklőkre igen becseseket. Ugyanezt folytatják, de részleteseb­ben, a «Bevezető megjegyzések az egyes csoportok­hoz. » Itt Mudrony a kiállítás harminczegy csoport­jához külön-külön adja meg a felvilágosításokat, minden csoport szakmájának viszonyairól, vidékei­ről, terjedelméről, forgalmáról, művelőiről, tényezői­ről, a legújabb statisztikai adatok alapján. Megannyi alapos tanulmány. Ily nagyterjedelmű és szakszerű bevezetésre következik azután az egyes kiállítók és kiállított tárgyak jegyzéke, a megállapított csopor­tok szerint, a kiállítók nevének betűrendjében, a házi iparnál a paraszt­szobák részletes ismertetését is itt találja meg a látogató. Végül a kiállítás térképe járul még a katalógushoz, melyet a pesti nyomda-részvény­társaság tiszta nyomásban állított ki. Ára 1 frt. A belépti jegyekből az első tíz nap alatt (május 11-ig) összesen 132, 233 frt 10 kr. gyűlt be, de eb­ben benne vannak a bérleti jegyek is, melyek a leg­nagyobb összeget, 96,000 frtnsit többet képviselnek. Napijegyekből 77,371 darabot adtak el. E közt is sok van, melyet nem használtak még el, miután a jegyeket tömegesen is lehet vásárolni. A látogatásra eddigelé az idő nem volt kedvező. Legkedvezőbb volt a múlt vasárnap, mikor özönlött is a közönség a kiállítás területére, s némely csarnokban alig lehe­tett mozogni. A vidékiek látogatása még nem öltött nagyobb arányokat. A vasutak forgalma azonban máris naponkint emelkedik. Bécs és Budapest. Bécs városa igen meleg hangú üdvözletet küldött Budapestnek a kiállítás fényes sikere alkalmából. Budapest hatóságának közgyűlése pedig e hó 13-án elhatározta, hogy Bécs hatóságát meghívja a kiállítás meglátogatására. A bécsi ható­ság tagjai e hó 19-én (kedden) reggel gőzhajón in­dulnak Budapestre és csütörtökön reggel vasúton térnek vissza.­­ A bécsi hírlapírók egyesülete, a «Konkordia» pedig e hó 23-án indul el a magyar írók és művészek szives meghívására. Szobig vas­úton, onnan gőzhajón jönnek, s pünkösd vasárnap­ján reggel érkeznek. Két napot fognak itt tölteni. Huszonkét kongresszus. Az országos kiállítás titkárságánál 22 orsz. értekezlet jelentetett be. Es pedig: országos iparosgyülés; mezőgazdasági orsz. értekezlet; iparos ifjak orsz. vándorgyűlése; hazai pénzintézetek kongresszusa; bányászgyülés; orsz.

Next