Vasárnapi Ujság – 1885
1885-05-17 / 20. szám - Tárcza a kiállításról 326. oldal / Országos kiállítás - Az afghán határra készülő orosz katonák Bakuban (képpel) 326. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
A párisi magyar egylet menházalapjára kibocsátott kötelezvényekből ismét elkelt egy ; Gubody úr, Czegléd polgármestere értesítette erről az egyletet, rendelkezése alá bocsátván 100 forintot vagy annak öt százalékos kamatait. A Debreczenben székelő «alföldi takarékpénztár» pedig nagylelkűleg visszaajándékozta a magáét. A párisi magyar egylet volt tagjainak Budapesten kiállított művei tanúskodnak arról, mily fontos volna, ha iparosaink a művelt világ fővárosában hosszabb tanulmányokat tehetnének. Erre elsősorban a menház felállítása lenne szükséges ; újból is felhívjuk tehát hazai iparegyesületeinket, pénzintézeteinket, karolnák föl melegen az eszmét s vennék meg az egylet még hátra levő százforintos kötvényeit. 329 Fejérpataky László egy magyar állami intézmény történetét, szervezetét adta elő .A királyi kanczellária az Árpádok korában» czim alatt. A kir. kanczellária szerkesztette és állította ki a királyi okiratokat, s igen fontos szerepet vitt, a mit Fejérpataky gondosan összeállított adatokban tüntetett föl. A harmadik székfoglalót Pulszky Ágost, ki az országos képtár igazgatója, e képtár nomencialisájáról tartotta, vagyis arról a vizsgálatról, melyet a képtár egyes műveinek hiteles megállapítása végett folytatott, mielőtt a képtár lajstromának szerkesztésébe fogott. Mert az ujabb igények megkövetelik, hogy az ily lajstromok a műtörténelemnek szigorú kritika alá vett adatokat szolgáltassanak. Az országos képtár festményei közül sok viselte világhírű művész nevét, de a szakértők alaposan kételkedhettek, hogy csakugyan e művészektől származnak. Némelyik festményen hamar föl lehetett fedezni az igazi művész nevét, a másikon pedig a művész névjegyének hamisítását; de többet, melyeken semmi jegy sem volt, tüzetes összehasonlítás alá kellett vetni, hogy művészét kikutassák. Összesen 134 festmény változtatott nomenclaturát. — Mind a három értekezés élénk tetszésben részesült. A Petőfi-társaság e hó 10-én tartotta utolsó ülését, a nyári szünetek előtt. Az elnöklő Komócsy József meleg szavakban emlékezett meg a társaság nagyérdemű tagjának, Győry Vilmosnak elhunytáról. Ezt követte Bodnár Zsigmond felolvasása «A dramaturgok vacsorája» czim alatt, mely irodalmi viszonyainkból kiindulva, sokfelé intéz támadást, igy a fordított regények és novellák közlése, az irók rossz díjazása miatt, de főképen Gyulai Pálnak «Bánk bán»-ról irt jeles tanulmánya ellen szegezte élét. Utána Komócsy adta elő Ábrányi Emil «A bálkirálynő temetése» czimü költeményét, melyet tetszéssel fogadtak. László Mihály pedig bemutatta Sikor Margitnak «Távirat» czimü rajzát, végül ismét az elnök olvasott fel lyrai költeményt Mezei Ernőtől, melyet szintén jól fogadott a közönség. Az erdélyi közművelődési egyesület hazafias törekvései nemcsak rokonszenvet találnak mindenfelé, hanem már e rövid idő alatt is bőkezű áldozatkészség nyilvánul iránta. Az erdélyi hatóságok alapító tagok lettek, a királyhágón túli közélet szereplői mellett közintézetek, egyesek, sőt a tanuló ifjúság testületei is beléptek jelentékenyebb összegekkel az egylet alapítói közé. Legújabban dr. Felméri Lajos kolozsvári egyetemi tanár az egyetemen 1500 frtnyi összeg erejéig gyűjtött aláírásokat, az unitárius főiskola ifjúsága pedig 1315 frttal alapító tagnak lépett be. Zeyk József ezer forintos alapítványt tett, stb. Az egyesület a Királyhágón innen is számíthat a lelkes látogatásra, s eddigelé több tényleges bizonyítványt is nyert, hogy a szorongatott magyarság érdekében a társadalom a legtávolabbi körben is megteszi kötelességét. A budapesti nemzeti kaszinóban gr. Teleky Domokos fölhívására az első napon harminczheten léptek be alapítónak, összesen 8200 frttal. Ez jó példát nyújtott a vidéki kaszinóknak és egyéb társadalmi egyesületnek is. — A közérdeklődés szép jele nyilvánult Hódmező- Vásárhely közelebbi közgyűlésén, midőn a bizottság egyik tagja, a város egyszerű polgára, a főispán elé lépve, 500 frtot olvasott le a zöld asztalra, mint az erdélyi hazafias egyletre részére való alapítványt. A derék polgár neve Kérdő Márton. Az egyesület küldöttséget alakított, mely Budapestre jön, az ország vezérfiainak támogatását kérni. Fölkeresik Simor bibornokprimást és Haynald bibornok-érseket is, ki Erdély szeretett püspöke volt. Arról is gondoskodtak, hogy a sajtót minden nevezetesb mozzanatról értesítsék s erre külön bizottság alakult. Az egylet működése tizenhat megyére terjed ki. Közgyűlések: A protestáns orsz. árvaház e hó 10-én tartotta közgyűlését b. Kochmeister Frigyes elnöklete alatt. A jótékony intézet gyámolitása évről-évre gyarapszik. A mult évben 8159 frtnyi adományban részesült; ebből 4000 frt az Emmer Kornélné szül. Lagheinrich Lenke Ernő adománya, 3500 frt a Zsivora-féle hagyatékból folyt be. Ez évben a Bujanovich-féle hagyatékból 5000 frtot kapott az egylet, Schulek Vilmos egyetemi tanár 2000 frtra egészité ki eddigi 600 frtos alapítványát s befolyt a Küttel Jozefa 10,000 frtos hagyománya is. A vagyon jelenleg 112,638 frt. A multi iskolai év végén 17 növendék lépett ki az intézetből, helyettök 23-at vettek föl s most van 82. — Az izraelita nőegylet e hó 12-iki közgyűlésén Bischitz Dávidné elnökölt. Az elmúlt évben az árvaházban 50, az árva menedékhelyen 18 gyermeket neveltek, a tápintézetben 77,769 személy nyert olcsó eledelt, 11,491 ingyen étkezett, felekezeti különbség nélkül. Segélyezésekre 17,166 frtot adtak ki, összesen pedig jótékony czélokra 44,335 frtot. Báró Hirsch Párisból 10,000 frtot küldött az árva-menhely javára, amiért a közgyűlés köszönetet szavazott. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A pannonhalmi főapát, Vaszary Kolos, a pannonhalmi főapáté hó 10-ikén vonult be székhelyére, Pannonhalmára. Mielőtt Győrt elhagyta volna, hol mint tanár és igazgató oly nagy elismeréssel működött, a város, a megye hatósága, a tanári kar, és az iskolák küldöttei tisztelegtek nála. Székhelyére vonulása ünnepélyességek közt történt. Útjában diszes kiséret, bandériumok csatlakoztak hozzá s üdvözlő beszédek fogadták. Több helységet zászlókkal is földíszítették és zöld lombokból diadalivet emeltek. I Szent-Mártonban nagy sokaság várt és mozsarak durrogása közt vonult a menet az ősmonostorba, hol a főapát először is a templomba ment. Az ebédben a a kiséret teljes számmal részt vett. A veszprémi püspök kitüntetése: Dr. Kovács Zsigmond veszprémi püspök és belső titkos tanácsos, az egyház és közügyek terén szerzett kiváló érdemei elismeréseül, első osztályú vaskorona-rendet nyert. A budapesti egyetem jubileuma. A tudományegyetem fényesen ülte meg e hó 13-án alapításának 250-ik évfordulóját, ami összeesett azzal az ünnepéllyel, melyet az egyetem évenkint mindig megtart újjáalakításának emlékére. Az újjáalakításnak most 105-ik éve. A központi épületet lobogók díszítették. Az ifjúság nagy számmal gyülekezett össze. Az ünnepélyt isteni tisztelet nyitotta meg, s aztán a díszteremben gyűlt egybe a tanári kar, a vendégek és az ifjúság. Az emelvény fölött Temple Jánosnak festménye volt fölfüggesztve, mely Pázmány Pétert ábrázolja, a mint az egyetem alapító levelét aláírja. A hazai tudományosságnak csaknem minden kitűnősége ott volt. Többi közt: Trefort Ágoston miniszter, Samassa József egri érsek, Szász Károly püspök, Berzeviczy Albert miniszteri tanácsos, Báth György kir. táblai tanácselnök, Szilágyi Sándor, az egyetemi tanárok, stb. Az ünnepély dr. Bita Dezső rektor beszédével kezdődött. Azon alapigazságból indult ki, hogy a nemzet csak önmagát tiszteli meg, ha nagy fiait kegyeletben tartja. Aztán méltatta Pázmány Péter hazafias és tudományos érdemeit, előre bocsátva, hogy minden ember korának gyermeke és a bírálat csak akkor igazán helyes, ha nem alkalmaz más mértéket. Vázolta a bíboros alapító tudományosságát, szónoki erejét, hazafias érzületét s áldozatkész szellemét. A közönség megéljenezte a beszédet s éljenzésbe tört ki akkor is, mikor a szónok említé, hogy Pázmány «Dialectica»-ja, mely 287 év óta kéziratban van, csak közoktatásügyünk bölcs vezérének segélyével jelenhetik meg nyomtatásban. A beszéd után Nagy Gyula joghallgató szavalta hatással Völgyi Gusztávnak pályanyertes ódáját. Végül dr. Rapaics Raymond hittudományi dékán olvasta föl a pályamunkák rövid bírálatát, a rektor kiosztotta a díjakat a nyertes egyetemi polgárok közt , ezzel az ülés véget ért. Délután diszlakoma fejezte be a jubileumi ünnepet. Alapítvány: Bita Dezső dr. ezidei egyetemi rektor a tudományegyetem alapításának harmadfélszázados jubileuma alkalmával 1000 frtos alapítványt tett, melynek kamataiban minden évben a karok sorrendje szerint szorgalmas és jó előmenetelű budapesti egyetemi rendes hallgatók részesülnek. MI ÚJSÁG? A trónörökös pár ehó 16-án érkezik Budapestre, és ismételve megszemlélik a kiállítást. A királyné és Mária Valéria főherczegnő is valószínűleg eljönnek Budapestre, mielőtt nyári tartózkodási helyökre, Ischlbe utaznának. József főherczeg és a czigány költő, József főherczeg gróf Andrássy Gyula legutóbbi estélyén kiváló érdekű közleménnyel örvendezteté meg Jókai Mórt. A főherczeg, ki a czigány nyelvnek alapos tanulmányozója, nemrég egy tolnamegyei czigányban megfigyelésre méltó költőt fedezett föl, ki több magyar költeményt fordított le czigány nyelvre; és azok között egy a «mohácsi vészről» énekelt siralmat is, mely magyar eredetiben még egy népdal gyűjteményünkben sem foglaltatik benne. A czigányok költője különben mesterségére nézve kolompáros. József főherczeg megígérte Jókainak, hogy a mint a czigány feljön Budapestre, értesíteni fogja, hogy közelebbről ismerkedjék meg vele. A czigány népköltő egy teljes czigány-magyar szótárt is dolgozott ki. József főherczeg az «osztrák-magyar monarchia» czimü népismei műben nagyobb terjedelmű ismertetését közlendi a fölöttébb érdekes czigány nyelvnek és népszokásoknak. Az ismertetésnek több részlete már készen is van kéziratban. Az ó-budai ásatásokra évenként eső 3000 frtot az idén egészen Árpád sírjának, illetőleg Fehéregyháza maradványainak felkutatására fordítják. E tekintetben nevezetes nyomra akadtak. Megtalálták ugyanis a római vízvezeték egy újabb pillérét, honnan biztos irány kínálkozik az utolsó kő-pillérig, az «ultimus lapis»-ig, melyet Nagy Lajos király 1351-iki határjárási okirata emlit, följegyezve, hogy e mellett állt a minoriták kastélya, s azzal szemben Alba Ecclesia, Árpád hamvainak helye. II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállitására ismét indítvány történt és gyűjtéseket is folytatnak. A kegyeletes indítvány, mely minden magyar ember szivében visszhangzik, nem most merül föl először, és valósítására sem most törekszenek első izben. Már 1871-ben is indult meg ily mozgalom, s több megye szintén hozzájárult. De Rákóczi hamvai eltűntek. Sírja, a Boszporus partján üres. Hová lettek a hamvak, akkor nem lehetett kideríteni. Az volna az első feladat tehát, hogy Rákóczi hamvait föl lehessen találni. Sárosy Gyula szülőháza. Aradon többen azzal a tervvel foglalkoznak, hogy Sárosy Gyula szülőházát emléktáblával jelölték meg. Sárosy Arad megye egyik kisebb községében Boroson született, ahol azonban már nem is emlékeznek a házra, melyben a költő megpillantotta a napvilágot. Először is ezt kell fölkutatni, ami valószínűleg sikerülni is fog. Az aradi Kölcsey-egyesület szintén magáévá tette az ügyet s elhatározta, hogy gyűjtést indít az emléktábla költségeinek fedezésére. A torpedóhajó, melyet a kiállítás alkalmából közszemlére bocsátottak, a budai oldalon, a Széchenyi-vendéglő előtt horgonyoz. A legénység számára két tágas fabódét építettek a parton. A látogatókat csak helyőrségi jegy mellett eresztik a hajó belsejébe. Magyar dalcsarnok nyílt meg e hó 12-ikén a dohány utcza 4-ik számú ház kerti helyiségében, csinosan berendezve nagy számú vacsoráló közönségnek és mutatványok előadására. A fővárosban a német sängerei-ok erős gyökeret vertek, a magyar dalcsarnokok azonban csak küzködtek, míg végre teljesen elmúltak. A kiállítás idejére kettő szervezkedett : az egyik a városliget melletti lövöldét választotta működési helyül, s a napokban kezdi meg az előadásokat, a másik pedig Solymosi Eleknek, a népszínház tagjának igazgatása alatt a város közepén már megkezdte működését elég jó erőkkel és tarka műsorral. A «dalcsarnok» czim alatt a legkülönbözőbb mutatványok és előadások egyesülnek: dal, bohózat, táncz, monolog, tilinkó, zene, szemfényvesztés, czéllövés, stb. Bokor József és Dobocsányi komikusok a vidéki színházakból is elég ismeretesek ; van franczia énekesnő is, Daily Lujza. A legnagyobb feltüntetést azonban Ira Paine bámulatos biztosságú czéllövései idézik elő. A levegőbe hajított üveggolyót ép oly ügyesen lövi le, mint neje kezében a kártya egyes szemeit, vagy neje fejéről a diót. A magyar dalcsarnok a hasonló német vállalatokkal való versenyre jó kezdettel indult meg. Széchenyi-emlék a Vaskapunál. Az ország végpontjánál, a Vaskapunál, mely a legnagyobb magyar gondoskodásának egyik tárgyát képezte, emléktáblát állítnak. A mérnök- és építész-egylet legutóbbi választmányi ülésén már be is mutatták a tervrajzokat a költségvetéssel együtt. Ezek szerint az emléktábla a Kazán-szorosban, szemben a Traján-táblával a sziklafalon simittatnék le, s reá római betűkkel e felirat vésetik: «Széchenyi emlékének a magyar mérnök- és épitész-egylet MDCCCLXXXII.» A tábla méretei körülbelől 6 és 4 méter nagyságúak lesznek.