Vasárnapi Ujság – 1885
1885-11-15 / 46. szám - A rombolás hete. A kiállitás után. V–r. 742. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - A «Czigánybáró» (képpel) 742. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek - Egy görög kávéházban (képpel) 742. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek - Egy szerb kovácsműhelyben (képpel) 742. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek
744 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 46. SZÁM. 1880. XXXII ÉVFOLYAM. nyilatkoztak. Ezekhez a munka folyamán mind többen fognak csatlakozni, úgy hogy alapos kilátás lehet, hogy sem nálunk, sem Ausztriában nem lesz jelentékenyebb irodalmi erő, mely e munka érdekesbbé tételében közremunkálásával hiányoznék. Meg vannak nevezve továbbá ama művészek is, kik rajzokkal járultak a mű illusztrácziójához, s kiknek száma a munka előhaladtával természetesen szintén szaporodni fog. Stefánia főherczegasszony a vállalatnak mind osztrák, mind magyar részébe készít rajzokat, s a a magyar rész azonfölül Klotild főherczegasszonytól is fog közölni képeket, kinek hivatott kezéből már a «Vasárnapi Újság» is volt szerencsés szép rajzokat közölni. A művészek névsorában ott találjuk a legkitűnőbb magyar, úgyszintén a legjelesebb ausztriai művészek nevét. A mellékelt előrajz már bemutat néhány képet, melyek az első füzeteket diszitendik s melyeknek műbecse és gondos kivitele teljes biztosítékot ígér az iránt, hogy a munka ebben a tekintetben is méltó leend ahhoz a fényes névhez, melynek aegise alatt megjelen. Az előrajz a benne foglalt képekkel akként van összeállítva, hogy kellő fogalmat nyújtson a megjelenendő füzetek alakjáról és beosztásáról, melyek az előrajzéhoz hasonló alakban, ugyanolyan nagyságban és ugyanazon papíron fognak megjelenni. A többire nézve utaljuk olvasóinkat a mellékelt előrajz szövegére. A Franklin-társulat naptárai. A Franklin-társulatnak közkedveltségü naptárai az 1886 iki évre is megjelentek. Különböző kör számára valók s egy sincs köztük, mely már több év óta ismeretes ne volna. Csinos kiállítású mindenik, számos képpel, gondosan válogatott tartalommal, a földmivelés és kereskedelemügyi minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett vásárok kimutatásával. István bácsi naptára, a legrégibb naptárak egyike, mely most már a 31-ik évfolyamát adja ki családos házigazdák és gazdasszonyok, helységi elöljárók, iparosok és földmivelők számára ; szerkeszti Kőhalmi Klimstein József tanár. Az alapító «István bácsi» által adott vallás-erkölcsi jellegét folyást megtartja. Sok képpel ellátott kő tartalma megoszlik a mulattató olvasmányok, ismeretterjesztés és a legújabb eseményekről való tájékozás közt. Közleményeit irták Nyulassy Antal, Somogyi Gyula, Zelliger Alajos, Kollányi Ferencz stb. Tartalma a következő szakaszokra van felosztva: I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák naptára. III. Népnevelők naptára. IV. Történeti naptár. V. István bácsi a hazában és a nagyvilágban. VI. Művészet. VII. Tréfák mezeje. Ara 50 kr. Protestáns uj képes naptár, 32-ik évfolyam, szerkesztette Dúzs Sándor. Mint minden évben, most is kimerítő protestáns egyházi és iskolai tiszti névtárral van ellátva. Közli gróf Tisza Lajos dunamelléki egyházkerületi főgondnok, Margóczy József losonczi evang. lelkész és esperes, Szilády Áron dunamelléki főjegyző arczképét és életrajzát; számos képet a kiállításról. Ismeretterjesztő és szépirodalmi közleményeit Könyves Tóth Kálmán, Beöthy Zsigmond, Trettyenszky Gyula, Csiky Kálmán, Szente József, stb. Írták Ára 50 kr. A falusi gazda naptára, magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára szerkeszti Sporzon Pál. A gazdaság körébe való igazi kézikönyv, mely gyakorlati tanácsaival, szakavatott fejtegetéseivel, s a gazdaság terén legújabban fölmerült találmányok ismertetésével hasznos szolgálatot tesz. Egészen a praktikus életre van szánva, s a magyar gazdaközönség méltán kedvelheti. Az uj folyamba, mely már a tizenkettedik, Kovácsy Béla, K. Buffy Pál, Kacziány Nándor, Erdélyi Károly, Bombay Dezső, Ebner Sándor, Pokay Dezső, Rónai Sándor, Fehér Zoltán, Molnár Ödön, Beck Mór, Thallmayer Viktor, Szilágyi Gyula, Krausz Károly, stb. irtak. Ára 80 kr. Borászati naptár, szerkeszti dr. Nyáry Ferencz. Tizenharmadik évfolyam. Feloszlik természettudományi, szőllőszeti, borászati, kertészeti és mulattató részre. Közli az európai államok bortermésének kimutatását, a magyar bortermelők országos szövetkezetének szabályzatát, az új fillékszera-törvényt, az országos központi mintapincze szervezeti szabályait; gazdáknak való tanácsot minden hónapra a szőllészeti, kertészeti és mezőgazdasági teendőkről, s ezek mellett még számos közlemény van a szőllős gazda számára, képekkel és ábrákkal. "Ára fűzve 80 kr. Magyar nők házi naptára, szerkeszti Beniczky Irma ; tizennyolczadik évfolyam. Tartalma úgy van válogatva, hogy a nőt mind a háztartásban, mind pedig a társaságban való megjelenésében érdekelheti; ezenkívül bő olvasmányt is ad, és számos illusztráczió disziti. A háztartáshoz szükséges naplói jegyzetek számára külön rovatok vannak. Ára 80 kr. Honvéd naptár, egyúttal katonai naptár. A magyar nép számára, szerkeszti Áldor Imre. Tartalmát leginkább a legközelebbi idők háborús eseményei (az orosz-afghán viszály, a szudáni hadjárat) teszik. Közli b. Fejérváry honvédelmi miniszter és Gromon Dezső arczképét és életrajzát. Megvan benne a Görgei-ügy ismertetése is, az ismeretes nyilatkozvánnyal. Majd minden közleményéhez kép is járul. Ára 60 kr. A magyar nép naptára, sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva, szerkeszti ifj. Tatár Péter. Több képpel és a népnek szánt taralommal. Ára 25 kr. Lidércz naptár. Huszonöt év óta viseli e czimet, mely azonban nem czim kiváltságos borzalmas történetekre, hanem inkább az utolsó év szomorúbb, vagy feltűnőbb eseményeit válogatja nagyobb előszeretettel, mint a többi naptárak, s merész kalandokról és utazási eseményekről emlékezik meg. Képei közt van a kiállításról is, s Blaháné több szerepében feltüntetve, stb. Ára 60 kr. Nevessünk! mulattató-naptár a gyönyörűséges 1886-iki esztendőre. Megcsinálta vala egy Astromókus. Számos illusztrácziókkal, XVII. évfolyam. Ára 40 kr. Uj fali naptár 1886-ik évre. Egy egész iv. Ára 20 kr. A jász-kunok története, irta Gyárfás István. A nagy monográfiának negyedik kötete hagyta el most a sajtót. Gyárfás István, ki oly előszeretettel dolgozott e munkán s oly nagy gonddal gyűjtötte hozzá évtizedeken keresztül az adatokat, nem érhette meg feladata teljes bevégzését. De a munka folytatása nem szakadt félbe, s a befejező 5-ik kötet is meg fog elenni. Gyárfás a negyedik kötetet nagy részben még maga rendezte sajtó alá, csak némely újabb adat beillesztése vált szükségessé. Ezt Széli Farkas, a jász-kunok történetének szintén alapos ismerője, vállalta magára. Az ötödik kötetet, melynek nagyobb részét készen hagyta hátra az érdemes szerző, szintén Széli egészíti k és rendezi. A negyedik kötet nagy terjedelmű, mert a most megjelent résszel együtt veszi a közönség az előbbi kötet folytatása gyanánt az okiratok gyűjteményinek befejező részét, ami magában tizenhat iv, a negyedik kötet pedig 27 ív. A kötethez Szilágyi Sándor írt előszót, elmondván ebben, hogy a szerző özvegye fölkérésére átnézte a hátrahagyott iratokat, az összegyűjtött anyagot, s meggyőződött, hogy Gyárfás a nagy monográfiát már csaknem egészen befejezte, de éber felügyeletre volt szükség a sajtó alá rendezésnél s ezt Széll Farkas gondosan teljesítette. Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye és Pest megye kiskun járása, az egykori jász kun terület áldozatkészsége tette lehetővé, hogy a nagy munka megjelenhessék, mely a szerzőnek maradandó irodalmi emléke, a jászkunoknak és intézményeiknek pedig oly részletes monográfiája, minőnek ily terjedelemben való megírására a lelkesültség és kiváló munkaerő egyesülése vállalkozhatott. A negyedik kötet az 1542—1686-iki válságos időket, a török uralmat írja meg, közvetlen kútfői tanulmányokból, s az anyag érdekessége mellett még eleven csoportosításban és kidolgozásban. A kettős kötet ára 4 frt 50 kr, s megrendelhető az özvegynél (vámház-körút 10. sz.) és Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedésében. Életrajzok: Pozsonyban Stampfel Károly több életrajzi vállalatot ad ki. Ezek közül a «Kortársaink» czimű, melyet dr. Fésűs György szerkeszt, legújabb kettőn füzetében Tisza Kálmán politikai jellemrajzát közli, miniszterelnöki jubileuma alkalmából, Visi Imrétől. Terjedelmes és jól irt jellemzés ez, mely Tisza életpályáját részletesen festi, parlamenti és államférfiúi szereplésében. A csinosan kiállított füzetben több illusztráczió is van. Ara 40 kr. «Magyar hölgyek életrajzai» czimen pedig Stampfel uj füzetes vállalatot inditott meg, melyet Endrődi Sándor jeles költőnk szerkeszt. Minden füzete egy-egy bevégzett életrajzot fog közölni, arczképpel és egyéb illusztráczióval. Az első füzet Lorántfy Zsuzsánna életrajzát adja. Ezt fogja követni Zrínyi Ilona, Széchy Mária, Pekry Lőrinczné, Ujfalvy Krisztina és Ferenczy Teréz, Dukai Takács Judit, Szendrey Julia, Déryné, Jókainé, stb. életrajza. Szilágyi István és az ő irodalmi munkássága czim alatt díszes kiállítású füzet jelent meg, melyben Hajdú Nagy Sándor behatóan méltányolja tudományos életünk egyik legszerényebb, de legérdemesebb férfiának tevékenységét, kinek jubileumát a napokban ülik meg Máramaros-Szigeten. A füzet külön lenyomat az ünnepélyre megjelenő «Szilágyi album»ból s nemcsak az adatok összegyűjtése, hanem a meleg és vonzó előadás is érdeme. A lapunk mai számában közölt életrajzhoz több adatot fölhasználtunk Hajdú Nagy Sándor e dolgozatából. Rajzok, írta Carmen Sylva, fordította Harmath Lujza, kiadta Aigner Lajos. Tudvalevőleg Románia királynéjának írói álneve Carmen Sylva s a német irodalomban jó hangzású lett. A fejedelmi hölgynek vonzó elbeszélő hangja, mély és finom érzése van. A nőt a szentimentalizmus felé való hajlam árulja el benne. A kilencz elbeszélés közül, mely a kötet tartalmát teszi, a legtöbb itt jelenik meg először. Ezek a következők : Egy levél, Levél a viharban, Egy fiatal asszony levele, A jutalom, Holdvilágos éj, A hableány, Rossz történet, A boldogok és A véres bükk. A csinosan kiállított kötet ára 1 frt 50 kr. A miskolczi ref. főgymnázium története, irta dr. Kovács Gábor tanár. Az ország egyik legrégibb iskolájának gondosan felkutatott és lelkiismeretesen feldolgozott adatait veszik e terjedelmes kötetben a hazai művelődés és ezen iskola iránt érdeklődők. A miskolczi ref. iskola már a XVII. század közepén a virágzó tanintézetek közé tartozott. Kovács élénken írja le a multat, sok becses adattal, s részletesen megismertet az intézet jelenlegi viszonyaival is. Ára 1 frt. A munka tiszta jövedelme a ref. főgymnasiumi tanári nyugdíjintézet gyarapítására van szánva. Előfizetési felhívások. «Hangok az ifjúságból» czimmel fognak közelebb megjelenni Méhner Vilmosnál Jakab Ödön összes költeményei. A fiatal költő, kinek költeményei már évek előtt jó nevet szereztek az irodalomban, lyrai verseit és elbeszélő költeményeit gyűjti össze a husz évre terjedő kötetben. Ára fűzve 1 írt 60 kr, diszkötésben arany metszéssel 2 frt 80 krajczár. — nAj>ró cseprö históriák» czim alatt tizenkét kisebb elbeszélés jelenik meg Sikor Margit kisasszonytól, ki a szépirodalmi lapokba több sikerült elbeszélést irt. A könyvhöz Komócsy József ir előszót s 2 írtjával Aigner Lajos könyvkereskedésében lehet rá előfizetni. — «Egyesületi naptári kiadását határozta el a felvidéki közművelődési egylet, mely egyszersmind tájékoztató évkönyv is lesz, s Kossuthtól nagyobb dolgozatot közöl «Nemzet és nemzetiség» czimen. Megrendelhető 40 kilával Nyitrán, az egyesület választmányánál. A műcsarnok őszi kiállítását sokan nézték az első héten. A képvásárlások is megindultak. A tárlat egyik legszebb művét, Boskovics Ignácztól a «Piczi piros alma» életképet gr. Zichy Jenő vásárolta meg. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud akadémia e hó 9-iki ülésén, Wenzel Gusztáv elnöklete alatt, két értekezés volt; egyik a jogtudomány, másik a politikai irodalom köréből.Apáthy István, a jeles jogi iró, mint rendes tag, székfoglaló értekezését tartotta «A szerzői jogról szóló törvény méltatása jogi és gazdasági szempontból» czimen. Tartalmasan fejtegette az 1884-ik évi 15-ik törvényczikket. Előrebocsátotta, hogy hazánknak 1867 óta mily rohamosan kellett törvényeket alkotni. Nem minden törvényhozási alkotás felel meg a hozzá kötött várakozásnak, de törvényhozásunk feladatának teljes magasságára emelkedett. A szerzői jog védelmére is meghozta a törvényt. Fejtegette a vagyoni és ideális érdekeket, s azok védelmének jogosultságát. A társadalom saját érdekei ellen vétene, ha a szellemi alkotás jogosultságát el nem ismerné. Majd azt fejtegette, hogy szükséges volt-e nálunk a szellemi alkotás védelmére törvénnyel intézkedni, és hogy a törvény megfelel-e czéljának. Mind a két kérdésre igennel válaszolt. Kívánatosnak tartotta volna azonban, hogy a védelem határideje nálunk is 30 év legyen, mint a legtöbb államban és ne 50 év. Ez inkább hátrányára, mint előnyére fog szolgálni a közművelődésnek, mert nálunk arra kell törekedni, hogy a művelődés eszközei minél könnyebben megszerezhetők legyenek. Ez nem saját irodalmunknak haszna, hanem a külföldé, melytől annyi művelődési segélyt vagyunk kénytelenek átvenni. Mi 50 évig védjük az oly államok szerzői jogát is, melyek a mi szerzőinkét csak 30 évig védelmezik. — Az élénk tetszéssel fogadott előadás után Schvarcz Gyula folytatta a görögök politikai irodalmának terjedelméről és kezdeteiről szóló tanulmányát, melyből egy részletet már bemutatott volt. Mostani értekezésének czime: «További adatok a görögök politikai irodalmának kritikai történelméhez és államtudományi megjegyzések Susemihi arisztotelesi kritikájára.» A Petőfi-társaság e hó 8-iki havi ülésén az elnöklő Komócsy József bejelentette, hogy néhai Frankenburg Adolfnak szintén elhalálozott neje, Carina Anna a társaságnak hagyta Frankenburg 50 éves írói jubileuma alkalmával kapott arany tollát, egy ezüsttel kivert bársonytokot s Frankenburg műveit és lapjait, összesen 48 kötetet s kéziratgyüjteményét. — A felolvasások sorát Bodnár Zsigmond nyitotta meg, ki «A tragikumról» értekezett, s Beöthy Zsoltnak ugyane tárgyról nemrégiben megjelent terjedelmes tanulmányát is bírálta. Abrányi Emil azután egy vendégnek, Mezei Ernőnek «El a Svábhegyen» czimű költeményét mutatta be, mely-