Vasárnapi Ujság – 1885
1885-11-29 / 48. szám - Szólásmódok és közmondások eredete. –r. és Lövei Klára 771. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések - A debreczeni piacz (képpel) 771. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Nyir-Bakta (képpel) 771. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
772 46. SZÁM. 1885. xxxii. EVFOLIAM. szült s azért volt a máj a görögöknél és rómaiaknál minden szeretet és gyűlölet kiinduló pontja. Amor a májat sebzi meg nyilával (Theokrit 11, 16, 13,71.), Plautus a szerelmet tréfásan morbus hepatariusnak nevezi (májbetegség) s Horácz is a szerelmet a májjal azonosítja (Odák 13, 4; 25, 15.). Jeremiás pedig így kiált föl: «Elömlött az én májam a földön.» Már a legrégibb asklepiadesi iskolákban a máj a lélek színhelye, s ezért áldozati anyagnak is kiválóképen alkalmas, minélfogva állatok áldozásánál is a belek közül mindenekelőtt a májat vették vizsgálat alá, s abból jósoltak. Ha a máj természetes piros színű, folt nélküli egészséges volt, akkor a vál-és falatnak is kedvező sikert jövendöltek, ellenkező esetben pedig a test többi részének vizsgálatát nem is folytatták. A kettős májnál egy familiáris és egy hostilis pars-ot különböztettek meg. Az előbbinek kinézése az áldozó, az utóbbié pedig ellensége sorsára engedett következtetést. Nagymennyiségű apró jelekből a jós minden kérdésre kielégítő választ volt képes adni s a jövendőt egészen ki tudta olvasni a májból. A házi tűzhely. Azt a magas felfogást, melyet meg ittott táplálunk a házi tűzhelyről, a klasszikus korból örököltük. A klasszikus ó-korban a tűzhely oltár, tűzhely és asztal volt egy időben. A tűzhely köré gyűlve költötték el az étkeket, a tűzhely szent volt s központját képezte a háztájnak. Rajta az istenek tiszteletére, mint a persáknál s hinduknál is, örök tűz égett. A tűzhelyhez menekültek a családtagok szükség idejében s a családfő, mint király és pap a maga háztartásánál, a tűzhely előtt sérthetlenné lett még a hatóság üldözése előtt is. Tűzhelynél kórt a szorongatott a ház urától oltalmat és segedelmet s itt kötelezte magát ez utóbbi ígérete megtartására. A germánoknál is templomként tisztelték a tűzhelyet, melynek áldozó papnője a háziasszony volt. Az istenek képei a tűzhelyen foglaltak helyet s ott nyújtottak ételáldozatot Donarnak és feleségének, Séfnek. Nálunk is a kemencze egyik legtiszteletreméltóbb házi bútordarabja a népnek; a köré gyülekeznek hosszú téli estéken, néhol eltakarják este a parazsat s szentelt étkek maradékait, melyeket eldobni bűn volna, a tűznek adják át megemésztés végett. Tűzkeresztség. Arra nézve, hogy egyes szólamok idő folytán mennyire kivetkőznek eredeti jellegekből s egészen megváltozott értelmet nyernek — fényes példa az itt idézendő. Ma a tűzkeresztséget semmi másra nem vonatkoztatjuk, mint az első csata veszélyeire, az első fegyverek tüzelésére, melynek kitesszük magunkat. Pedig a tűzkeresztség kifejezés eredeti értelme az ókori felfogásban gyökerezik s a tűznek vélt tisztító erejével függ össze. A tűz volt az az elem, melynek legnagyobb tisztító hatást tulajdonítottak, s e szempontból ítélendő meg a hullaégetés szokása is. Nem a keresztény egyház volt az első, mely a földöntúli tisztító tüzet tanába fölvette. Már a Talmud szerint is a legistenfélőbbek lelkei is, mielőtt méltók lehetnének az Ur arcza elé járulni, a Dinur tűzfolyójában kell hogy megtisztuljanak. A pogány misztériumokban, melyek a léleknek halál utáni sorsát érzékitik meg, e tűztisztulás is jelképezve volt, ugyanis a beavatottakat két égő fáklya vagy tűz között lépdeltették el. Amint Herkules az Oeta hegyén önalkotta máglyáján nyerte meg a halhatatlanságot, úgy említi a mithosz isteni lényeknek is tűz általi tisztulását a földi életbe lépésnél. Idetartozik az eleusiai misztériumokban elbeszélt rege Ceresről, aki Demophon fiát halandó teste elégetésével akarta halhatatlanná tenni, s Thetis is fiát, Achillest hasonló czélból adta lángoknak. Rómában szokásos volt az újszülötteknek jelképies tűzkeresztsége. A gyermeket kilenczedik napon háromszor hordozták a tűzhely körül, s e napot a tisztulás napjának nevezték el. Az indiaiak még ma is kétszer mennek az újszülöttekkel a tűzön keresztül, s a pogány szlávok is ismerték kétségkívül a tűzkeresztséget. Jonathan koma. Mint John Bullai az angolokat, Michellel a németeket, úgy Jonathan bácsival, vagy Jonathan komával az amerikaiakat jellemzik, ép úgy mint az «Uncle Sam» (Samu bácsi) névvel. Washingtonnak volt ez kedvencz szólásmódja: «Majd megkérdjük Jonathán korát !» Ez alatt pedig legmegbízhatóbb tanácsadóját, Trumbull Jonathánt értette. Márton tudja. November 11-dik napján ünnepli a keresztény egyház toursi szent Márton emlékezetét, ki ránk, magyarokra annyival emlékezetesebb , mert Sabariában, a mostani Szombathelyen született, 316-ban. Az emlékével összekötött számos germán hagyomány és szokás mellett, minő az új borkóstolás is, legátalánosabb elterjedést nyert a Márton ludja. Ismeretes, hogy a magyarországi zsidók minden Márton napkor egy hizlalt, kövér ludat ajánlanak fel ő felségének, amely a kabinetiroda utján rendesen az udvari cselédség közé jut elfogyasztás végett. A Márton ludja «gyertyapecsenye» név alatt is előfordul nálunk, melyet különösen régebben kereskedői és polgári családok küldözgettek egymásnak, s mely rendesen tyúk vagy más szárnyasból állott, meggyújtott apró viaszgyertyákkal szegélyezve, annak jeléül, hogy ekkor kezdték meg a boltokban és üzletekben átalánosan a gyertya melletti dolgozást. VII. TISZA KÁLMÁN 1867-BEN. TISZA KÁLMÁN 1875-BEN.