Vasárnapi Ujság – 1885

Lapszámok - 37. szám / 1885-09-13

37-1K SZÁM. 1885. BUDAPEST, SZEPTEMBER 13. XXXII. ÉVFOLYAM BUfizeté.i folté,el* : VASÁRNAPI ÚJSÁG és \ egész évre 12 frt VASÁRNAPI ÚJSÁG : ' f 4" é™ f I Csupin a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre — 6 • (félévre—4- I | egész évre 6 frt \ félévre---3 • Külföldi előfizetésekhez » postailag meghatározott viteldíj is csatolandó SZENTGYÖRGYIIMRE IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR. I GAZSÁGÜGYI kormányzatunk nagy tudományu es munkásságu, de, fájdalom, rongált egész­ségű vezetője, Pauler miniszter, erős tá­maszt nyert az ujonan kinevezett államtitkár­ban, Szentgyörgyi Imrében. Az uj államtitkár a birói karból, annak leg­felsőbb fokáról, — a hova az összes alsóbb foko­zatokon át, önszorgalma, tehetségei és érdemei utján jutott el, — lép a jogszolgáltatás legfőbb rendező és ellenőrző állomása küszöbére. Ki­próbált jelleme, ritka élü esze, páratlan mun­kássága s mindig kész és gyors tevékenysége egészen alkalmassá teszik őt azon állásra, melyre dús tapasztalás, széles látkör s minden tekintetben való megbízhatóság kívántatik. Nemcsak a törvényhozási működés előkészí­tése, vagy az előkészületek felülbírálása — a mire egyaránt képes, hanem az igazságügyi ad­minisztráczió bajainak orvoslása, a mire való képességének már alkalmilag eddig is tanúsá­gát adta, s ezer szövevényes személyes kérdé3 eldöntése, a mire emberismerete s ítélete biz­tosságánál és érdekek fölött álló önzetlenségé­nél fogva kiválóan alkalmas: im ezek a neve­zetes feladatok, melyekkel megküzdeni ezentúl nagy részben az ő tiszte lesz. Nagyrápolti Szentgyörgyi Imre 1827-ben szü­letett Bécsben. Szülei nem, mint főuraink némelyike, az akkori «birodalmi» főváros iránti szeretetből laktak ott. Apja, szintén Imre, er­délyi születés, az ottani király i fő kormány­széknél volt tanácsos s onnan vitetett fel az erdélyi udvari kanczelláriába Bécsbe, szintén előadó (referendarius) tanácsosnak. Különcz ember, de rendkívüli munkabíró volt, s éles eszét, finom udvarias modorát számos (talán hat) fiai mindenikének örökségül hagyta; egyik­nek sem nagyobb mértékben, mint Imrének, a legidősbiknek. Anyja, igen müveit s a mellett vallásos és szentimentális nő, határozó befo­lyást gyakorolt gyermekei nevelésére. Imre korán fejlett, a bécsi légkörben növekedett s átalános és irodalmi miveltségre tett szert már úgyszólván gyermekkorában. Nem volt több tizennyolez évesnél, mikor a jogot is elvé­gezte ; a magyar és német nyelven s az iskola klasszikus nyelvein, a latinon és a görögön ki­vül birta a francziát és az angolt, és oly jártas volt Shakespareben mint Homérban, s Bacon­ban mint Descartesban. Jogi tanulmányait a hazai jog-disciplinákkal kiegészíteni, atyja Kolozsvárra küldötte őt sógorához, az ép oly tudós, mint hazafias ós humánus Méhes Sámuel kolozsvári professzorhoz s az «Erdélyi Hiradó» szerkesztőjéhez, az erdélyi szabadelvű ellenzék egyik vezértagjához, ki az erdélyi országgyű­léseken mint Kolozsvár város követe — a pol­gári elem képviselője — szerepelt, a főiskolá­ban mathematikát tanított, a közéletben politi­kát csinált, a magánéletben pedig gazdag és előkelő polgár volt; négy neje közül egyik az öreg Szentgyörgyi nővére volt s az ifjú Szent­györgyi atyai barátot és vezetőt talált benne. Bécsi nevelésének egyoldalúságai — külső mo­dorban — hamar lesimultak az érdes erdélyi hegyi légkörben. A Shakespeare-bámuló (s a nagy britt tragédiáit könyv nélkül és elemezve tudó) ifjú megismerte Bánk bánt, melyért ifjú barátja Gyulai Pál már akkor is rajongott; de megismerte az erdélyi közélet vitás kérdéseit, a hazafias politika jelszavait s lelkesedését, me­lyekhez páratlan elméleti képzettséget s európai tájékozottságot hozott magával. 1846-ban végezvén Ivolozsvártt az utolsó jogi évet, még azon nyers-fiatalon (19 éves volt) dicasterialis szolgálatba lépett, atyja nyomdo­kaiba — ki ezintoly fiatalon kezdte volt hiva­tali pályáját — és pedig Szebenben az erdélyi kincstárnál mint gyakornok. Gr. Mikó Imre volt a kincstárnok s a derék hazafi hamar kiis­merte a pályakezdő ifjú nem közönséges tehet­ségeit — s később, tizenöt év múlva — ő és b. Kemény Eerencz megemlékeztek róla s magok mellé szólították, mikor szükségök volt rá. Mert Szentgyörgyi mindig a szükség embere volt. Soha és sehol sem volt esetleges hézag­Koller Károly fényképe után. SZENTGYORGTI IMRE.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék