Vasárnapi Ujság – 1885
1885-04-12 / 15. szám - Bereczky Máté 15. szám / Arczképek, Hazaiak - Zay Ferencz 15. szám / Arczképek, Hazaiak - Bereczki Máté és gyümölcsészetünk (arczképpel) Törs Kálmán 233. oldal / Élet- és jellemrajzok - A kiállitás főkapujánál. Dörre Tivadar rajza. – Keleti pavillon. – Budapest főváros pavillonja. – Torna-csarnok. – Tanszerépület. – Keleti kávéház. – Nemzetközi gépcsarnok 15. szám / Országos kiállitás - Budapesti képek: Kilátás Budapestre a Rózsahegyről. – Ferencz-Józseftér a magyar tud. akadémia palotájával s kilátással Budára. – Kálvin-tér. – Budai vízi város kilátással a Margit-hídra és Margit-szigetre. – Fővárosi vigadó a kioszkkal. – Külső-sugárút. – Ferencz-József-tér kilátással a Gellérthegyre. – Dunai távlatkép a ferenczvárosi oldalról. – Oktogon-tér és a középső sugár-út. – Korzó a Ferencz-József-rakparton 15. szám / Táj- és utiképek; épületrajzok, Hazaiak - Földszinti szoba Zay-Ugróczon. Zay-Podhragy (képcsoportozat) 15. szám / Táj- és utiképek; épületrajzok, Hazaiak - Zay-ugróczi kastély és templom 15. szám / Táj- és utiképek; épületrajzok, Hazaiak
15-IK SZÁM. 1885. BUDAPEST, APBILIS 12. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 Irt ^ a VASÁRNAPI UJSÁG . POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt:/ félévre — 6 «félévre Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : I egész évre 6 írt \ félévre--- 3 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.egész évre 8 írt XXXII. ÉVFOLYAM. BERECZKI MÁTÉ ÉS GYÜMÖLCSÉSZETÜNK. PÁR év előtt volt alkalmam találkozni egy idevetődött jóravaló yankeevel. Bámulnom kellett azt a lelkesedést, melylyel hazája viszonyairól s kiválóbb embereiről beszélt. De nem kevéssé voltam meglepetve, midőn azt hallom tőle, hogy Észak-Amerika nagy férfiai között, kik hazájukat hálára kötelezték, ő mindjárt Washington után teszi — Wilder tábornagyot. — Wilder tábornagy! No ez bizonyosan valami nagy hadvezér lehet, aki döntő csatákat nyert s óriási területeket hódított meg a czivilizácziónak. Hogy van az, hogy mi erről sem a históriai munkákból, sem a politikai lapokból semmit sem tudunk ? Én legalább most hallom ezt a nevet legelőször, pedig mondhatom, hogy ugyancsak szorgalmas újságolvasó vagyok vagy huszonöt év óta. — Igaza van, uram, — válaszolt az én amerikaim. — Wilder tábornagy csakugyan olyan hadvezér, aki döntő csatákat nyer s óriási területeket hódit meg a czivilizácziónak. De azon nem csodálkozom, hogy ön ezekről nem olvasott. Az önök történeti könyvei és politikai hírlapjai csak az olyan győzedelmeket és hódításokat érdemesitik becses figyelmükre, melyek tömérdek véráldozatba kerülnek s melyeket sok ezer meg ezer ember élete árán kell megvásárolni. Wilder tábornagy katona ugyan, de az ő diadalainak az a «nagy hibája» van, — már önök szerint, hogy egy lövet porba, egy csepp embervérbe sem kerültek. Röviden, Wilder tábornagy Észak-Amerika összes gazdasági egyesületeinek a főelnöke, kinek elölülése alatt 52 elnök, az Unió minden államából egy-egy, tanácskozik, s akinek vezetése alatt Észak-Amerika már megverte az egész óvilágot a gabnatermelés terén, s aki most abban fáradozik, hogy a gyümölcstermelés terén is megverje. Nálunk már senki sem kételkedik, hogy ez a második nagy diadal is bekövetkezik, s hogy a gyümölcstermelés, melynek értéke már ma is kiteszi a gabnatermelés értékének felét, — rövid időn annyi jövedelmet hozand, mely meg fogja közelíteni azt, amit a gabnanemüekből beveszünk. Pedig az szép kis summa ám! . . . Sokszor jutott eszembe ez a beszélgetés azóta. Hiszen a mi kis hazánkat maga a jó Isten is gyümölcsös kertnek rendezte be, körülvette olyan kerítéssel, melyen megtörik az észak fagyasztó szele, helyezett bele domboldalakat, védett völgyeket, melyeknek áldott földjében a madár által véletlenül elejtett mag is terebélyes fává növekszik, ellátta csergő patakokkal, méltóságos nyugalomban alá hömpölygő folyóvizekkel, melyek föloldva szállítják a tápláló anyagot a fák gyökeréhez, és adott oly éghajlatot, mely alatt oly széppé, ízletessé fejlődik a mérsékelt égöv valamennyi gyümölcsfaja, mint sehol egyebütt széles e világon. Hogy lehet hát mégis, hogy mi a természet ujjmutatását számba se véve, még most is, mikor gabnatermelésünket, melyre mezőgazdaságunk csaknem kizárólag fektetve van, többé semmi módon el nem hárítható módon katasztrófa fenyegeti, midőn szőlőhegyeinket elpusztítással fenyegeti a fillokszera, — nem gondolkozunk komolyan a veszély enyhítésének, kárunk pótlásának módjai felől, melyek között a rendszeres gyümölcstermelés és értékesítés oly kiválóan alkalmasnak kínálkozik, hanem hagyjuk ezt egyesek magán passziójának, melynek a közérdek hasznát alig veszi, s mely mellett az e téren tett dicséretes kezdemény is rendesen abbamarad annak halálával, akinek a gyümölcsészet szenvedélye volt ? Hát oly gazdag ország ez a mienk, olyan bőségesek jövedelmi forrásai, oly nagy a jóllét BERECZKI MÁTE.