Vasárnapi Ujság – 1885
1885-11-08 / 45. szám - báró Apor Károly 45. szám / Arczképek, Hazaiak - Báró Apor Károly (arczképpel) 717. oldal / Élet- és jellemrajzok - Bolgár önkéntesek Ruscsukban a török határ felé indulás előtt 45. szám / Időszerü illusztrácziók - Szerb tartalékosok utban Nis felé 45. szám / Időszerü illusztrácziók - Török nizam-csapat utközben 45. szám / Időszerü illusztrácziók - A kiállitás látogatói: Bosnyák parasztok. – Erdélyi szászok. – Alföldi magyarok; oláh legény; csikós. – Felvidéki tót nő és alföldi román nők 45. szám / Országos kiállitás - Az országos kiállitás őrei (8 rajz) 45. szám / Országos kiállitás - A «Pokol kapujá»-nak felrobbantása New-Yorkban a tengerpartról tekintve 45. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - «Homokból font kötelek» czímű regényhez (24 kép) 45. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
45-ik szám. 1885. BUDAPEST. NOVEMBER 8. XXXII. évfolyam. Előfizetési föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre — 6 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: évre 8 frt (félévre--4 ) Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK • egész évre 6 frt félévre--- 3 • Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldij is csatolandó. BARO APOR KAROLY. N 1815—1885. ÉHÁNY napja azt a szomorú hirt hozta Maros-Vásárhelyről a táviró, hogy báró Apor Károlyt, a marosvásárhelyi kir. tábla — s a Kemény Zsigmond nevét viselő irodalmi társaság elnökét erős szélhűdés érte s állapota reménytelen, s pár napra rá , hogy a tudósítás nem volt túlzott, halála hirét hozta a hitverő. B. Apor Károly azon kevés számú családok egyikének a sarjadéka, melyek családjuk ősi eredetét a mondai korszakba, talán Árpád s a hétvezérek előtti korba tudják felvinni. Három család van a székelyek közt, melyek a hagyomány szerint az ős rabonbánoktól , a magyarok bejövetele előtt, a honatód székelyek főnökeitől származnak. Ezek az altorjai Apor-, a csikszentmihályi Sándor- és az ábrahámfalvi Ugroncsalád; az első a háromszéki-, a második a csik-, a harmadik az udvarhelyszéki rabonbán maradéka. Maga b. Apor Károly, a család ős-fészkében, Altorján — a Bálványos vár s a hires torjai kénes barlang tövében — született 1815. deczember 11-ikén. Az egykor dúsgazdag, majdnem fejedelmi család, melynek egyik őse, a hires Apor László vajda, az Árpád-ház kihaltakor a XIV. század hajnalán oly döntő szerepet játszott, Ottó királyt azon ürügy alatt, hogy lányát neki adja, magához csalván s őt szabadságától és koronájától megfosztva, lemondásra kényszerité Robert Károly javára,— e hatalmas, dúsgazdag család nagyon alászállt vagyonban és jelentőségben s egyes tagjai csak az általok viselt hivataloknál fogva emelkedtek ki. Igy b. Apor Lázár —Károlynak atyja — mint erdélyi kanczellár szerzett magának befolyást, s fiát — a ki kisebb iskoláit atyai nagyatyjánál Nagy-Bányán kezdte, Ferencz király saját költségén magánalapítványra vette föl a bécsi Thereziánumba, hol aztán kitűnő sikerrel végezte középiskolai s jogi tanulmányait s onnan kilépvén (1837), az erdélyi udvari kanczelláriánál gyakornoksággal kezdte hivatali pályáját, melyre természet szerint rendeltetve volt. A következő évben már Kolozsvárra, az erdélyi főkormányszékhez tétetett át s még azon évben Maros-Vásárhelyre a kir. táblához, Földváry Farkas itélőmester oldala mellé joggyakornokul. Itt a szokásos jogi vizsgát oly kitűnő sikerrel tette le, hogy a legelső üresedéskor őt a királyi tábla, fiatal kora daczára, táblai ülnökül kandidálta, a mite — számfelett — 1842-ben ki is neveztetett s e minőségben az erdélyi országgyűléseknek is hivatalból tagja volt. Itt Apor a konzervatív párthoz csatlakozott, de a konzervatívok között inkább a mérsékelt s kiegyenlítő, mint a túlzó és merev elemhez tartozott. Az 1848-diki mozgalmakban mint nemzetőr részt vett ugyan, de az év végén, mikor a dolgok rosszabb fordulatot vettek, elmenekült az országból. 1849. végén gr. Mikó Imrével együtt visszatért Erdélybe s törvényszéki szolgálatot vállalt — először Kolozsvárit, aztán Maros-Vásárhelytt, Fogarasban, stb. 1854-ben az akkori katonai mozgalmak miatt (akkor volt a krimi háború) a fogarasi törvényszék feloszlattatván, Apor a nagyszebeni főtörvényszékhez osztatott be mint előadó, s ugyanazon év augusztus havában a marosvásárhelyi törvényszék elnökévé mozdittatott elő. 1857-ben, midőn az úrbéri törvényszékek rendeztették, annak is elnökévé tették. 1860-ban julius elején báró Jósika Lajos az úrbéri főtörvényszék elnökségétől visszalépvén, helyét báró Apor foglalta el. 1861. junius 17-én a főkormányszék egyhangú kandidálására az erdélyi törvényes kir. tábla elnökévé nevezte ki ő felsége s ugyanazon év Szent István napján (augusztus 20.) gróf Nemes János kir. biztos által e hivatalába régi szokás szerint be is igtattatott. Természetesen csak ideiglenesen, mert a kir. táblai elnökség az ország kardinális hivatalai közé tartozván, az összeülendő országgyűlés által kelle választatnia. Mikor e tábla 1863-ban ideiglenes, újból német törvény szerint eljáró kir. táblává alakíttatott át, ismét báró Apor lett elnöke. Végre 1869. május elején az ujonan felállított marosvásárhelyi kir. ítélő tábla elnökévé neveztetett az alkotmányosan megkoronázott király által, és ezúttal harmadszor, élete fogytáig. E minőségben működött Eléggé változatos politikai s hivatali pályájának e rövidre vont rajza után szóljunk még báró Apor Károly magán- és polgári életéről is pár szót. Egyike volt ő Erdély legkitűnőbb gazdáinak, különösen a gyümölcs- és bortermelés terén, jó falusi rizling borai a Kemény Istvánéival vetekedtek, s Párisban is első érmet nyertek. Mint a marostordai gazdasági egyesület elnöke nagy és sikeres tevékenységet fejtett ki a gyümölcstenyésztés előmozdítása körül. BÁRÓ APOR KÁROLY.