Vasárnapi Ujság – 1886

Lapszámok - 11. szám / 1886-03-14

9. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM. _ VASÁRNAPI ÚJSÁG. 16 9 VASVÁRI PÁL. BULYOVSZKI GYULA. B. Nyáry Albert «A magyar forradalom napjai» czímü, 1848-ban kiadott füzeteiből. nem fertőztetett. Az eső Jiull alá. A természet keresztvizében fogjuk az első szülöttet megfü­röszteni. Ne higyjétek, hogy a természet a nagy események iránt közönyös. Ez esőcseppek a ter­mészet könyei, melyeket az anya örömében hullat gyermekére. A februári napokon is szaka­datlanul esett az eső, mert a párisi nép barriká­dokat emelt, hogy kizárja a zsarnokságot a szel­lemvilág fővárosából. Legyen beborulva a mi egünk is, s csak akkor tisztuljon ki a láthatár, midőn kivívtuk nemzeti jogainkat. A kiderült nap legelsősugarai a szabadság új téreivel találkoz­zanak. n Szóltak még a néphez Bulyovszki, Irinyi Jó­zsef, Eyressi Gábor, Irányi Dániel, Vidacs János, Jókai Mór és egy héber vallású hazafi, néme­tül. «Eleget szenvedtünk a hosszú idők mostoha­ságaiban — így szólt a többi közt, — véreng­zésnek, gúnynak valánk kitéve. Bízunk a nemzet nagylelkűségében, hogy a korszellem sugallatait felfogta s midőn az egész czivilizált Európában az izraeliták fölszabadításán működnek, szeretettha­zánk mi rólunk sem fog egészen megfeledkezni. A testvériség legyen a jelszó, és mi kivetkezve százados előítéleteinkből, testvérek legyünk.» Midőn Petőfi a nép zajos kívánatára «Nemzeti dalát» elszavalá, annak refrainjeit esküre emelt kézzel mondák utána a nép ezrei. Tizenkét óra tájban jelent meg a nyomda ajta­jában Irinyi, hozván a kinyomott programra legelső példányát, a börtönéből kiszabadult szel­lem legelső szülöttét, a szabadsajtó legelső müvét a honban, és fenn lebegtetvén azt. Mondliatatla­nul nagyok, szentek, ünnepélyesek valának e perczek, és mi átéreztük e históriai perczek érzel­meit egész leirhatatlanságukban. «Márczius tizenötödike, — így szólt Irinyi, — délelőtt féltizenkettőre, nagy időszakasz a ma­gyarok történetében! íme itt van a sajtószabadság első példája, a nép hatalmának első müve. Akármi szabadsága fog is egykor lenni a magyarnak, akárminő jogokat fog is a nemzet nyerni: azon dicsőség mindig megmarad, hogy a legnevezete­sebbet: a sajtószabadságot mi magunk vívtuk ki, magunk szereztük meg.» NÉPGYŰLÉS A NEMZETI MUZEUM ELŐTT 1848-BAN. — EGYKORÚ RAJZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék