Vasárnapi Ujság – 1886
Lapszámok - 11. szám / 1886-03-14
9. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM. _ VASÁRNAPI ÚJSÁG. 16 9 VASVÁRI PÁL. BULYOVSZKI GYULA. B. Nyáry Albert «A magyar forradalom napjai» czímü, 1848-ban kiadott füzeteiből. nem fertőztetett. Az eső Jiull alá. A természet keresztvizében fogjuk az első szülöttet megfüröszteni. Ne higyjétek, hogy a természet a nagy események iránt közönyös. Ez esőcseppek a természet könyei, melyeket az anya örömében hullat gyermekére. A februári napokon is szakadatlanul esett az eső, mert a párisi nép barrikádokat emelt, hogy kizárja a zsarnokságot a szellemvilág fővárosából. Legyen beborulva a mi egünk is, s csak akkor tisztuljon ki a láthatár, midőn kivívtuk nemzeti jogainkat. A kiderült nap legelsősugarai a szabadság új téreivel találkozzanak. n Szóltak még a néphez Bulyovszki, Irinyi József, Eyressi Gábor, Irányi Dániel, Vidacs János, Jókai Mór és egy héber vallású hazafi, németül. «Eleget szenvedtünk a hosszú idők mostohaságaiban — így szólt a többi közt, — vérengzésnek, gúnynak valánk kitéve. Bízunk a nemzet nagylelkűségében, hogy a korszellem sugallatait felfogta s midőn az egész czivilizált Európában az izraeliták fölszabadításán működnek, szeretetthazánk mi rólunk sem fog egészen megfeledkezni. A testvériség legyen a jelszó, és mi kivetkezve százados előítéleteinkből, testvérek legyünk.» Midőn Petőfi a nép zajos kívánatára «Nemzeti dalát» elszavalá, annak refrainjeit esküre emelt kézzel mondák utána a nép ezrei. Tizenkét óra tájban jelent meg a nyomda ajtajában Irinyi, hozván a kinyomott programra legelső példányát, a börtönéből kiszabadult szellem legelső szülöttét, a szabadsajtó legelső müvét a honban, és fenn lebegtetvén azt. Mondliatatlanul nagyok, szentek, ünnepélyesek valának e perczek, és mi átéreztük e históriai perczek érzelmeit egész leirhatatlanságukban. «Márczius tizenötödike, — így szólt Irinyi, — délelőtt féltizenkettőre, nagy időszakasz a magyarok történetében! íme itt van a sajtószabadság első példája, a nép hatalmának első müve. Akármi szabadsága fog is egykor lenni a magyarnak, akárminő jogokat fog is a nemzet nyerni: azon dicsőség mindig megmarad, hogy a legnevezetesebbet: a sajtószabadságot mi magunk vívtuk ki, magunk szereztük meg.» NÉPGYŰLÉS A NEMZETI MUZEUM ELŐTT 1848-BAN. — EGYKORÚ RAJZ.