Vasárnapi Ujság – 1886
1886-10-10 / 41. szám - Barabás Miklós 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Korizmics László 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Tóth Lőrincz 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Korizmics László (arczképpel) 653. oldal / Élet- és jellemrajzok - A király táborkarával a galicziai hadgyakorlatokon 41. szám / Időszerű illusztrácziók - A fogaskerekű vasut svábhegyi indóháza. Háry Gyula rajza 41. szám / Táj- és uti-képek; épületrajzok, Hazaiak - Kilátás a Svábhegyről. Háry Gyula rajza 41. szám / Táj- és uti-képek; épületrajzok, Hazaiak - Emelt vasúti vonatok Meigs-féle uj rendszere 41. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Estrade-féle gőzmozdony 41. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Estrade-féle vasúti kocsik 41. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Rodeck-féle új légi torpedók 41. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
41-IK SZÁM. 1886. BUDAPEST, OKTÓBER 10. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre _ 6 « / egész évre 8 frt ! Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : { * I félévre .. Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: / egész évre 6 frt \ félévre ... 3 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó XXXIII. ÉVFOLYAM K KORIZMICS LÁSZLÓ 1816-1886. ÖZÉLETÜNK ismét szegényebb lett egy tekintélyes, köztiszteletben álló tagjával, kinek buzgó és hasznos tevékenysége hosszú évtizedeken keresztül jelentékeny számot ten a nemzetnek abban a fáradozásában, hogy elmaradottságából a műveltebb államok színvonalára emelkedjék s ki különösen a gazdasági élet terén úgy is mint széles látkörű tanácsadó, úgy is mint szervező és maga is buzgó és alapos képzettségű gazda, részint az irodalom, részint a társadalmi tevékenység, részint a szakbavágó példaadás terén a legelsők közé volt sorozható, kikkel hazánk az utóbbi időkben e tekintetben dicsekedhetett. Korizmics László, kit éveken át tartó betegség az utolsó időben teljesen elvont a nyilvános élettől, s kit e hó 5-ikén kiszakított körünkből a halál, az okszerű földmívelésnek volt irodalmi és gyakorlati bajnoka s abból a haladásból, melyet hazánk e téren ma már fölmutat, jelentékeny rész tudható be az ő lelkes fáradozásainak, s nem csekély érdeme van abban is, hogy ma már a hivatottak egész hadserege halad az általa megjelölt nyomokon. Korizmics László 1816-ban Agg-Szent-Péteren, Fejér megyében született, hol atyja, Korizmics Mátyás, báró Sina gazdatisztje volt. Iskoláit részint Budán, részint Pesten végezte. A pálya, melyre készült, már eredetileg is a mezőgazdaság és mérnökség vola, mely utóbbinak vívmányait a mezőgazdasági életre alkalmazni a mérnöki tanfolyam alatt tanulta, míg a gyakorlati útbaigazítást atyjától, a kitűnő gazdától nyeré. Iskoláit 1835-ben bevégezvén, Adonyba, a gr. Zichy-féle uradalomba jutott mérnöki gyakorlatra, honnan néhány évi gyakornokság s a szigorlatok letétele után 1838-ban mint segédmérnök herczeg Eszterházy Pál ozorai uradalmába került. 1841-ben a herczeg barsmegyei kiterjedt lévai uradalmába nevezte ki szabályozó főmérnöknek. Ez időtájban kezdett irni a gazdasági folyóiratokba. Először az «Ismertető»-ben jelent meg tőle több kisebb dolgozat. 1848-ig volt Léván főmérnök s ez idő alatt készített egy rézöntözést is, melyet a gazdasági egyesület küldöttségileg megszemlélvén, nyilvános dicséretben részesített, s mely a figyelmet a szép képzettségű fiatal mérnökre fordítá, ki már ekkor részint a baját neve, részint álnevek alatt sokat irt a «Magyar Gazdá»-ba, mező- és közgazdasági dolgokról, becses leveleket a «kétöntözésről» s egy koszorúzott pályamunkát a «Jószágrendezésről». 1848-ban Korizmicsot a földmivelési minisztériumba nevezték ki a földművelési osztály titkárául. 1841-ben meginditá a «Gazdasági Lapok »-at, s az év végén báró Geringer, akkori teljhatalmú cs. kir. biztos is tanácsadóul használta mező- és közgazdasági dolgokban. Ez időben készült irodalmi dolgozatai az úrbéri kárpótlás terve, a tagosítás és birtokelkülönítés körül forogtak. 1850-ben a magyar cs. kir. pénzügyigazgatósághoz nevezték ki tanácsosul s ugyanekkor a budapest-kerületi adóbizottmányhoz ülnökül. A pénzügynél előbb az adó, majd a jószágigazgatás ügyében volt előadó. 1851-ben az aradi kincstári jószágok kolonizácziójában fáradozott s a telepítvényesek helyzetén tetemes könnyebbítések történtek az ő előterjesztésére. Ugyanez évben meglátogatta a londoni világkiállítást, mint az orsz. gazdasági egyesület képviselője. Ez utazása eredményeit a «Gazdasági Lapok»-ban tette közzé, mely jeles szaklap főleg ő tőle vette irányát. Itt kezdte meg az izgatást a «Mezőgazdaság könyve» tárgyában, melynek megírásához Benkő és Morócz társaságában hozzá is fogott s teljesen a magyar viszonyokhoz idomítva Stephensnek e kitűnő munkáját s kibővítve azt a hazánkra nézve fontosabb termelési ágak leírásával, nevezetes szolgálatot tett a magyar gazdaközönségnek, akkor látván e mű napvilágot, mikor az urbériség megszűnvén, a gazdák a legválságosabb helyzetben találták magukat, hiányoz KORIZMICS LÁSZLÓ, Ellinger Ede fényképe után.