Vasárnapi Ujság – 1886
1886-08-01 / 31. szám - Bozzai Pál. Boldog 504. oldal / Költemények
504 órákig tart, a felmerülő sziklák vagy a jég és hó miatt. Legközelebb egy másodrendű hágón, a 8000 láb magas Pamunta hegyen mentünk át, az egyik északi keresztvölgyből a másikba. A jövő héten már magasabb régiókban leszünk. Eddigi gyűjtéseim szépek. Kristályos kőzetek, továbbá a Jura és Kréta kövületei. Mindketten jól érezzük magunkat s jelenleg előkészületeket teszünk egy 40 napos kirándulásra az Elboruz tájára és Svanétidba.» VASÁRNAPI ÚJSÁG. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Franklin-társulat kiadásában, Gyulai Pál szerkesztése alatt megjelenő «Olcsó könyvtár» egyre szaporodó s már a kétszázat túlhaladott füzeteiből ismét néhány érdekes számot vettünk a hazai és külföldi irodalmak kisebb jeles műveiből. Legérdekesebb jelenség ezek közt — ha becsre nem első is — egy fiatal, korán elhunyt költő irodalmi hagyományai, melyeket kortársa és barátja, ma már veterán költőink egyik jelesbike,rendezett sajtó alá, hogy a virágjában elhalt költő oly szép reményekre jogosító, de érettségre nem juthatott költői termékeit az enyészettől s a feledékenységtől megmentse. Bozzai Pál irodalmi hagyományairól szólunk, melyeket Lévay József adott ki s melyek az «Olcsó könyvtár» 212-ik számát töltik. Mivel kissé tüzetesben akarunk szólani felölök, előre bocsátjuk az ezzel egyszerre megjelent többi füzetek fölsorolását. A hazai irodalmat e füzetekben a következők képviselik : tízeguss jeles tanulmánya a Balladáról, melyet a Nisfaludy-társaság 1864-ben jutalommal s megérdemelt magasztalással tüntetett ki s melyet szerzője azután is bővített, itt-ott javított kiadásban hagyott hátra, melynek a jelen kiadás hű lenyomata. — Czuczor Gergely hőskölteményei (Az aradi gyűlés, Augsburgi ütközet és Botond s a félben maradt nagy Hunyadi-eposz töredékei; adalékul a jeles költő meséi, versben és prózában), végre Fáy Andrásnak a színpadon máig is meglevő vígjátéka : a «Mátrai vadászat». A külföld irodalmait a következő művek képviselik : Longfellow regényes könyvdrámája az Arany legenda, Jánosi Gusztáv jeles műfordításában ; Chateaubriand Renéje, a vállalatban már régebben megjelent Atala folytatása : Augier és Foussier iránydrámája A szegény arszlánők, melyet Augiernek a színházi czenzúráról szóló nagy érdekű előbeszéde vezet be; s végre Constant Benjamin (a híres nemzetgazdasági író) e század elején nagy hatást tett erkölcsi s társadalmi regénye «Adolf», mely a júliusi forradalom utáni legkitűnőbb két regényíró, Balsac és Sand George regényeinek úgyszólván példányul szolgált: mind a négy mű most jelenik meg nyelvünkön ; — mig Shakspere egyik kedves vígjátékát «Á sok zaj semmiért »-et, mely a Nisfaludy-társaság Shaksperejében Arany László fordításában áll, itt Ács Zsigmond szintén jeles fordításában vesszük. Bárcsak Shakspere többi drámái is új meg új fordítókra találnának, mert a Kisfaludy-társaság Shaksperejét — néhány darab kivételével — nem akarnók még véglegesnek tekinteni. Szóljunk végre néhány szót Bozzai Pálról, a szép tehetségű, de szerencsétlen ifjú költőről, kinek tehetségét ádáz sors és kora halál kifejlődni nem engedték, de a kinek néhány dala méltó, hogy irodalmunknak még hosszú korszakára fenmaradjon. Bozzai 1829-ben született Zala megyében, Kővágó-Eörs községben. A lyrai költészetre főleg a Petőfi elragadó dalai és példája lelkesítette. 1847-ben kezdett irni. Erdélyi is bátorította, mikor megismerkedett vele Pesten s Petőfi szintén buzdította, mikor «A dicsőségről» czimü költeménye az «Életképek»ben megjelent. Voltak olyanok, a kik az ismeretlen Bozzai név alatt magát Petőfit sejtették, s habár egy ismertetés azt mondja, hogy «hang, forma és tartalom épen nem támogathatták e sejtelem alapos voltát» — mi az ellenkezőt állítjuk, mert e korbeli költeményei némelyikén, pl. az Adjatok egy jó szót (50. 1.) vagy a Hallgass el (52. 1.) cziműn is egészen a Petőfi hangja vonul át. A szabadságharczban a gyönge testű, 18 éves ifjú honvéd lett. A szabadságharcz után besorozták, Josefstadtba vitték. A sanyaruság megtörte, mellbeteg lett. 1852 tavaszán, mingyógyíthatatlan beteget bocsátották el, és Zalamegyébe, Zánkára ment bátyjához. Már ugyanazon év június 24-én meghalt. Ez rövid, de szomorú élettörténete. Legelső költeményei még 1846—47-ből valók, s ezekben forrongó érzése már megtalálja a szép formát, a mi akkor még ritkább s nagyobb érdem volt mint ma. Egy szerelmi dala, a «Holdas éjek» czimü cyclus I. száma, «Álltam ablakod alatt» . . . kezdetű (321.) különösen kiválik az érzés és képzelet melegsége által. A már előbb is említett fellengző ódájában, «Adjatok egy jó szót» cziműben, van két strófa (a második és harmadik), melyeket a legjelesebb költők is (abban a korban) magukénak vallhatnának. De talán legszebbek azok a honvágytól és az elvesztett szabadság után epedő sóvárgástól áthatott költemények, melyeket besorozott honvéd korában, a lezajlott szabadságharczra való visszaemlékezés sugallt a szenvedő ifjúnak, mint a «Kisírtam könnyeim» (59. 1.) melyben a szabadságot egy leány eszményében siratja el, kiért életét hiába tette koczkára s áldozta fel ifjúságát; vagy a «Petőfihez» (68-ik lap), «Lant és kard (70. 1.), «Kemény az élet» (77. 1.) s talán mindenek fölött a bár kissé hosszúra nyújtott « Vándor vagyok»(54.1.) czímű, melyben a hátán borjút hordozó besorozott baka hontalan szivének fájdalma oly igazán, oly megkapólag szólal meg. Egy megható elégia, «Elhagyatva» (74. 1.) s egy bájos idylli ének:«Boldog»(76.1.) fölemlítése még, elég tesz annak feltüntetésére, mit vesztett lyrai költészetünk, Bozzai Pál kora elhunytában. — 1848-ból, az akkor divatos lamonnais-i hangon szól egy hosszabb prózai dolgozata «Kelet könyvei» (79^-1231.) melyben a szabadságért rajongó szív s eleven képzelet, a bibliai hang akcentusával, nyilatkozik. De a szegény ifjú lelkébe s kedélyvilágába tán mind ennél mélyebb bepillantást engednek 18512-ben, bujdosásából Lévayhoz intézett levelei (I—XII), melyek méltóan zárják be az emlékezetnek szentelt kis könyvet, mely megérdemli, hogy hazafi és honleány meleg szívvel olvassa végig s egy könyet szenteljen a korán ellobbant lélek — a szegény ifjú — emlékezetének. Költeményei közül lapunk már évekkel ezelőtt közölt néhányat. Egyet még ezúttal is bemutatunk olvasóinknak. Boldog. Boldog, a ki udvarán, Ősi tűzhely mellett, Bús napon, vad éjszakán, Nyugodalmat lelhet. A ki árnyát megleli Házfalán napestig, Hová azt a reggeli S déli nap lefesti. Kinek udvarára száll Az erdők galambja S ablakát a víg madár Meg-meglátogatja. S a tavasz ha közeleg, Bármi messze vólna, Puszta kéményére megjön a vándor gólya. Kinek vidám asztalát Körzi gyermek és nő S issza a hegyek borát Apja serlegéből. S hogyha pirja fellobog A csillagos estnek, Gyönge kézzel, hű karok Puha ágyat vetnek. Jámbor emlékezete Apja sirján áll meg S reménye, jobb érzete, Szirén gyermekének. Boldogságának köre Betölt minden vágyat, Nem ragadja messzire Idegen kívánat. Hajd az élet egyre folyó gondra jőnek gondok . . . Hol az ember, a ki oly Irigylendő boldog! ? Csendes hajlék, hűs magány, Messziről sóhajtlak !. .. Ali pedig téged talán Soha nem láthatlak! (1851.) 31. SZÁM. 18SH. XXXIII. FVFOLYAM. A Budapesti Szemle augusztusi kötete már megjelent. Első czikke egy nagyobb irodalomtörténeti tanulmány Beöthy Zsolttól, ki a mult század végén élt és Kazinczy Ferencz irataiban nagy tisztelettel emlegetett Báróczi Sándor irodalmi pályájáról szól, a fenmaradt csekély adatokból sajátságos jellemét is igyekezvén megismertetni. A tanulmányból egy részt már az akadémián felolvasott. Most itt az egészet adja, s abból ezúttal az első közlemény jelent meg. Ezt követi Hegedűs Sándornak szintén az akadémián tartott székfoglaló értekezése «A latin államok pénzszövetsége 1865—1885.» Medveczky Frigyes a negyedik és befejező közleményt irta «Társadalmi problémák az állam regényekben» czimű dolgozatából. Pálffy Albert folytatja «A Dabóczy-család» regényét. Fiók Károly, a szanszkrit nyelv alapos ismerője a hindu drámairodalom legismertebb termékéből, i Kálidásza «Sakuntala» drámájából a negyedik és ötödik felvonást közli, előre bocsátván röviden az előzményeket. A szépirodalmi részt még Nagy Lászlótól «Ben-a-Hiba látománya» czimü arab rege egészíti ki. A könyvismertetések közt Gy. P. kritika alá veszi Pór Antalnak Ipolyi Arnold püspökről irt életrajzát ; Cs. pedig Deák Farkas egyik könyvét mely Forgách Zsuzsannáról szól. A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Test- és egészségtan, középiskolák, tanítók, szülők és a művelt közönség használatára; irta dr. Schermann Adolf, az egészségtan rendes tanára. A közoktatási minisztérium által ajánlott tankönyv, melyből ezúttal a harmadik javított kiadás jelent meg a Révai-testvéreknél, a szövegbe nyomott számos ábrával. Az egészségtan a középiskolák tantárgya lévén, e munka könnyen megérthetőn tárgyalja az egészség feltételeit, a test ápolását, táplálkozást, az egészséges lakásokat, a rögtöni segélynyújtást, a ragályos betegségeket, stb. Ára 2 írt. A történelmi kézikönyvek közt, melyeket az Athenaeum nyomdai társulat ad ki, a 13-ik füzet jelent meg, s ez Wellhausen munkáját közli Kardos Albert fordításában : Izrael népének története Jeruzsálem második pusztulásáig. Wellhausen műve első kísérlet az újabb bibliai kritika eredményeinek összefoglalására, mely sokat változtatott a zsidó nép történeti és vallásos fejlődéséről eddig elterjedt felfogásokon. A történeti előadás mellett a vallási, társadalmi és irodalmi állapotokat is figyelemben részesíti. Ára kemény kötésben 60 kr. A Budavára visszafoglalásának emlékére készült monográfiára és érmekre a fővárosi törvényhatóság ünnepélyrendező bizottsága előfizetést nyit. A monográfiát ismert történetbuvárunk, dr. Károlyi Árpád irta a főváros megbízásából. Budavár ostromát és visszafoglalását tárgyalja, még pedig a legszélesebb körű kutatások alapján. Oly eredeti munkánk az ostromról, mely az adatokat feldolgozva és kritikával kisérve szólana, még egyáltalában nincs. A könyv már sajtó alatt van s nagy negyedrétben, fényesen kiállítva, 70 képpel, térképpel és műmelléklettel díszítve az ünnepély napján, szept. 2-án jelenik meg. Előfizetési ára 5 frt, bolti ára 7 frt lesz. Az emlékünnepély alkalmából emlékérmeket is készíttet a főváros. Ezek is előzetesen rendelhetők meg. Az előfizetési pénzek Szabó Károly fővárosi jegyzőhöz Budapesten küldendők. Folyóiratok. Az Ungarische Revue júliusi füzetében az első czikk Szalay Imrének az országos kiállítás műipari részét ismertető dolgozatából a befejező közlemény. Schwicker József a Salamon Ferencz könyve után Budapest középkori helyzetét írja le. Angyal Dávid I. Lipót uralkodásához szolgáltat adalékokat az osztrák hisztorikusok fölfogása ellenében. Magyar tudományos könyvek ismertetése, régészeti leletekről szóló közlemény, a tudományos intézetek üléseiről szóló jelentések egészítik ki a füzetet. A Méhészeti lapok 7-ik és 8-ik száma együtt jelent meg. Párty Károly saját mozgó méhesét ismerteti. Neiszer János a spekulatív etetésről ir. Ezenkívül kisebb közlemények olvashatók. Korvinák fényképei. A nemzeti muzeum könyvtára a napokban kapta meg Veronából az ottani káptalani könyvtárban levő három Korvin-kódexnek fényképmásolatait. E kódexek czímlapjait Girolamo Dei Libri festette s a nemzeti muzeum már rég óhajtotta fényképmásolatukat leírni, mert ezek karakteréből más Korvin kodexek miniatorai is meghatározhatók. A fényképmásolatokat Csontosi János akkor rendelte meg, midőn a muzeum által legújabban vásárolt Attavantes-Korvin-kodex ügyében Milanóban járt. A fényképek pontos elkészítésénél Giuliani Károly gróf, veronai kanonok és káptalani könyvtárnok vállalta el a közvetítést. A másolatok a kódexek czímlapjairól és bekötéseiről valók s mindössze 11 táblából állanak. Ezek által a muzeumi könyvtár fényképmásolatainak gyűjteménye jelentékenyen gyarapodott s az ekkorig ismert 120 Korvinkódexből, mindössze 11 kódex van még az európai könyvtárakban, melyeknek czimlapmásolatai a muzeum könyvtárából hiányzanak. A sárospataki ev. ref. főiskolai könyvtár többszörös példányairól 111 lapra terjedő betűrendes könyvjegyzék jelent meg. Számos becses művet sorol föl, melyek közt hungarikák is vannak. A jegyzék czélja, a füzet elején levő értesítés szerint, hogy a nevezett nagy könyvtár többszörös példányai közül a fölöslegeseket csere vagy eladás útján más könyvtáraknak ajánlja föl a főiskolai igazgatóság.