Vasárnapi Ujság – 1886
1886-04-25 / 17. szám - A «Czigánybáró» a népszinházban (képekkel) 273. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
VASÁRNAPI ÚJSÁG. «egyes oldalait is festi a székelyeknek, nem annyira hűség érdekében, mint a regény cselekvényének kedvéért. Fő alakja, a «kollektor», a falusi adószedő ;„ egy sötét, gonosz alak. A regény az írónak elég számba vehető jó tulajdonaival, s ezek közt népéletfestési képességével is megismertet. Ára 60 kr. Harmatcseppek, írta Büchler Regina. A füzetke jövedelmének egy része az erdélyi közművelődési egyesület javára van szánva, és Balassa-Gyarmaton jelent meg. Apró rajzok és történetkék vannak benne. Ára 30 kr. A tornázás kézikönyve, a miniszteri tanterv alapján népiskolák számára s egyszersmind kezdő tornászoknak magánhasználatul irta Porzsolt Lajos okleveles tornatanár. A «Herkules könyvtár» hatodik kötete e gyakorlati mű, mely Aigner Lajosnál jelent meg. Ismerteti a tornázás történetét, fejlődését, az egészségtani szabályokat, a tornázásnak és testgyakorlásnak oktatását az iskolákban, s igen bő útmutatásokkal szolgál mindenféle gyakorlatokra. Van a könyvben számos rajz is, a gyakorlatok világosabb megismerésére. Ára 1 forint 20 kr. Erdészeti szakmunka. Az országos erdészeti egyesület még 1882-ben száz arany pályadijat tűzött ki «Az erdőrendezéstan kézikönyve» czimü munkára. A határidő kétszeri meghosszabbítása daczára sem érkezett pályamunka. Az egylet választmánya közelebb visszavonta a pályázatot, s a fontos mű megírásával Belházti Emil főerdőtanácsost bizta meg, 200 db arany tiszteletdíj mellett s oly kikötéssel, hogy két év alatt köteles a művet elkészíteni. A másik, szintén száz aranyos pályázatra, «A magyarországi tölgyesek» monográfiájára, egy pályamű érkezett «Élj az idővel» jelige alatt. , Folyóiratok. Az Archaeologiai Értesítő áprilisi számának tartalma a régészet szorosan vett barátain kívül is sokakat érdekelhet, akik a múlt iránt érzékkel viseltetnek. Ilyen közleménye például a székelyhídi több templom falfestményének ismertetése Huszka Józseftől. E festmények a XV. és XVI. századból valók s magyar szenteket (Imre herczeg, Erzsébet, sőt Kálmán király is) tüntetnek föl, továbbá a sopronyi «bécsi domb» vaskori temetőjének felásásáról szóló czikk Paur Ivántól, melyhez Ifj Storno rajzolt képeket és ábrákat. Henszlmann Imre folytatja a hazai műemlékek hivatalos osztályozását. Myskovszky Viktor a szepes-szombati plébánia-templomról ír rajzokkal. Thaly Kálmán az Ecsed várában 1669-ben volt szőnyegeket, gobelineket, zászlókat, fegyvereket s egyéb ritkaságokat sorolja föl. Kő értesítéseket találunk az újabb ásatásokról, régészeti irodalmi művekről, s a régészeti mozgalmakról. — A Századok áprilisi füzetében Demkó Kálmán «A magyar-cseh konföderáczió»-ról írt értekezéséből a harmadik közleményt találjuk: Orbán Balázs «Tövis és környéke» fekvését és régi történetét ismerteti; Lovcsányi Gyula pedig «A magyar-lengyel érintkezés »-ről kezd értekezni. A kisebb czikkek közt Thaly Kálmán egy kurucz katonai érdemjelről emlékezik meg; Vásárhelyi Géza pedig vázlatos életrajzot ad Miskey Istvánról, ki vitézül harczolt Buda visszavételénél. — A« Nemzetgazdasági Szemle» új füzetében Kolosváry Lajos «Kereskedelmünk a Balkán-félzigeten» czímen az országos kiállítás keleti pavillonjáról szólván, ebből tanulságokat von le keleti kereskedelmi érdekeinkre nézve. Frecskay János «A tanulmányok szabadalmazásának önállósítását» sürgeti; dr. Travnyik József «Quesnay Ferencz és tanai» czímen a múlt századi franczia közgazdasági írót ismerteti. Kisebb közlemények fejezik be a füzetet. — A «Philolóijiai Közlöny legutóbbi füzetében Steuer János • Tájékozás a magyar nyelvrokonság kérdésében» czim alatt a finn-ugor vagy török-tatár eredet vitájához szól, nyelvtényekkel állván elő a finn-ugor elmélet javára. Schreiner Márton ,a bibliai szöveg kiejtéséről értekezik, Hellebrant Árpád összeállítja 1879—83-ból azokat a müveket és értekezéseket, melyek nálunk a klasszika philologiával foglalkoztak, vagy azt művelték. — A Magyar Philosophiai Szemle áprilisi füzete a kisebb közlemények mellett három nagyobb czikket közöl. Kun Pál hosszabb közleményt kezd meg Erdélyi János életéről és műveiről ; Böhm Károly kritikai megjegyzéseket közöl a képkapcsolás elméleteire; Bokor József pedig folytatja «A társadalom befolyása az államra» czimü dolgozatát. Franczia lap Budapesten. Revue de l'Orient czim alatt május hó elsején Budapesten franczia hetilap indul meg, melynek czélja a külföldön ismertetni Magyarországnak és a keleteurópai országoknak politikai viszonyait, gazdasági állapotait és kulturális fejlődését. A lapot Sasváry Ármin és Strausz Adolf szerkesztik. Teleki József, az akadémia néhai elnöke, mint tudva van, végrendeletileg oly intézkedést tett, hogy a «Hunyadiak kora» czimü nagy munkájából befolyó jövedelem ugyane munka folytatására fordíttassák — és e czélból külön kezeltessék. Az akadémia történelmi bizottsága már ismételve tett kísérletet, hogy e nagybecsű történelmi munka az eddig megjelent kötetekhez méltón és általában az előhaladott történettudomány színvonalának megfelelőleg folytattassék. És habár a bizottság törekvései eddig sikerre nem vezettek, a bizottság nem érzi magát feloldva ama kötelesség alól, hogy a nagynevű tudós és főúr óhajtásának valósításáról gondoskodjék és a nemzetet a kitűnő munka kiegészítésével megörvendeztesse. A második osztály ennélfogva arra kéri az igazgatóságot, hogy a «Hunyadiak kora» czímű munkából befolyt jövedelmet és a netáni alapítványokat, melyek a munka folytatását czélozzák, mutassa ki. Az igazgatóság az elszámolás eredményét közölni fogja a második osztállyal. A képzőművészeti társulat legutóbbi választmányi ülésén Keleti Gusztáv igazgató bejelentette, hogy Munkácsy Mihálynak «Mozart végperczei» czimü festménye már e hét végén kiállítható. Verescsdgin festményeinek kiállítása, a tetemes költségek daczára 2000 frtot jövedelmezett. Zichy Antal indítványát,közéletünk jelesei mellszobrainak sokszorosítása iránt a választmány pártolja, ez ügyben az iparművészeti társulattal karöltve fog járni s megbízta a művészeti bizottságot, hogy erre nézve javaslatot készítsen. Pártolásra méltónak nyilvánították a » Magyar művészek» czímű vállalatot is. A művásárlási sorsjáték jegyeit a legközelebbi napokban árulni kezdik, egy forintjával. Az így begyűlendő összegből jelesebb hazai és külföldi festményeket vásárolnak, melyeket decz. 19-dikén sorsolnak ki. A sorsolásban csak az eladott jegyek számai vesznek részt. Ezenkívül megtartják a rendes évi sorshúzást is. A kereskededelmi múzeum igazgatójává Németh Imre miniszteri tanácsos neveztetett ki. Az igazgatóság tagjaivá pedig a kereskedelmi minisztérium részéről Matlekvics Sándor államtitkár, Keleti Károly és Schnierer Gyula miniszteri tanácsosok és Mihalovics János osztálytanácsos. Az igazgatóság tagjaivá a kereskedelmi miniszter Hegedűs Sándor és Wahrmann Mór országgyűlési képviselőket is kinevezte. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A régi egyetemi épület mintegy megérezte, hogy mennyi egyetemi új épület emelkedett, s most felmondja a szolgálatot. Csaknem az összes emeleti helyiségek mennyezetének gerendái korhadtak, s a szakértő bizottság, mely e napokban megvizsgálta az épületet, a haladéktalan kiürítést sürgeti. Az egyetem egy részét már a vizsgálat előtt kiürítették. De ekkor azt hitték, hogy csak a harmadik emelet mennyezetét kell kijavítani. Most kiderült, hogy nagymérvű újraépítések szükségesek, csak a földszint néhány erős bolthajtású helyisége használható. A jogi és bölcsészeti kart átteszik a régi épülethez függesztett szerbutczai részbe, hol most a természettudományi intézetek vannak elhelyezve, ezek pedig saját külön palotájukba költözködnek, a muzeum-körútra. A közoktatási minisztert sokszor megtámadták az egyetemi építkezések miatt. A jelen eset is bizonyítja, hogy szükség volt azokra. A reformátusok uj gymnáziuma Budapesten A főváros a ref. egyháztanács által a Lónyay-utczában a hitközségi telek közelében uj gymnázium építésére kért telket átengedte s ezenkívül 25,(XX) írt segélyt szavazott meg az építkezésre, tekintettel arra a körülményre, hogy a ref. egyház által fentartott intézetben több mint háromszáz más vallásfelekezetü növendék is nyer oktatást. A tanács kikötötte, hogy az építendő iskolában legalább 4 párhuzamos osztály legyen elhelyezhető. Az átadott telek egy-egy négyszögöle száz forintra van becsülve. PÁLMAI ILKA (BARINKAT). MARGÓ CZÉLIA (CZIPRA) S ZINHAZBAN. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia összes ülést tartott e hó 19-ikén, melynek csak kevés tárgya volt. Fraknói Vilmos főtitkár bejelentette Peregriny Elek levelező tag elhunytát, továbbá hogy a Péczelyféle drámai pályázatra három író küldte be műveit. Ezek: «Endre és Johanna«, Rákosi Jenőtől, «Johanna, nápolyi királyné» és «Erzsébet, Magyarország kormányzója», Füzesséry Bertalan kassai ügyvédtől, és «Széchy Mária», Dóczy Lajostól. Ezután egy érdekes történetirodalmi ügy került szőnyegre. Gróf MI ÚJSÁG? Az udvar Budapesten. A király ő felsége kedden ápr. 27-én reggel érkezik az osztrák-magyar államvasút személyvonatával ide; a királyasszony Mária Valéria főherczegnővel ugyanaznap délután különvonaton Baden-Badenből. — József főherczeg családjával együtt hasonlóképen 27-én jön Budapestre. A trónörököspár csak ápr. 30-án érkezik. — A május 5-én esti 8 órakor tartandó udvari bálra az udvarképes társaság körében nagy előkészületek folynak. Rudolf trónörökös a Lakromából visszatért gróf Teleki Samu által levelet küldött Jókai Mórnak, melyben a szerkesztő által «Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben» munkája számára irt, s ő fenségének áttekintés végett megküldött «Magyar