Vasárnapi Ujság – 1887
1887-01-16 / 3. szám - Valami a szakácsiskolákról (képekkel) 47. oldal / Női munka és divat
3. SZÁM. 1887. xxxiv. ÉVFOLYAM. Fülöp, ki Góth papa egyik leányának vőlegénye, rögtön rosszat sejt, mert Várdai udvarolt egykor Matildnak. Várdai nejével jelent meg, a ki igazi nagyvilági hölgy, ugy hogy Matild férje is elragadtatással beszél róla. Matild tehát elhatározza, hogy ő is nagyvilági hölgy lesz, ha ilyenek tetszenek férjének, s az előkészületekre mindjárt nagyobb összeget kér apjától. Az, hogy Fülöp fölborítja a csolnakázó társaságot a vízbe, ama mellékes események közé tartozik, melyekkel Fülöp a darab menetéhez van kötve. Az első felvonás a Góth család viszonyait és embereit igen mulatságosan mutatja be. A második felvonásban Matild már nagyvilági hölgy, egyletekbe, társaságokba jár, az otthonnal nem törődik. Góth papa érezni kezdi, hogy az ebéd sokszor elkésik, sokszor ízetlen, de érzi a ragyogás árnyoldalát is, a sok költséget. A jó Fülöp pedig eltelve egy veszély fenyegetésével, névtelen levelekben ad figyelmeztetést. Ő gyanakszik is az államtitkárra, sőt annak nejét is gyanakvóvá teszi, kotnyeleskedik jószívűségből, és zavarokat idéz elő, úgy hogy Góth papa is, meg Matild férje is megeléglik már a ragyogást. Matild azonban most már benne van. Még uzsorásoktól is vesz pénzt kölcsön, s aztán egy fürdőben toulettet játszik. A Góth-család nyugalma egészen föl van dúlva és a ragyogásra kényszerített Matild is kényes helyzetbe jut. Férje gyanakszik, hogy elfogadja az államtitkár udvarlását. Csak nehezen és valószinületlenségek utján jutnak a darab szereplői vissza abba a helyzetbe, melyben az első felvonás elején voltak, kivéve a jó Fülöpöt, ki a mások bajaival való törődése alatt elveszti menyasszonya szivét és kezét. A vígjáték minden alakja, a nemzeti színház egyegy művésze számára van írva, s ezekben a szerző nem is csalódott. A javíthatatlan és jószívű Fülöp a legjobb kezekben van Nádainál, aki a darab derült elemét is hatással képviselte. Góth (Vízvári), Lánczy Iika (Matild), Hetényi (Várdai) és a többi kisebb szerepek is megtalálták a jeles ábrázolókat. VASÁRNAPI I.J SAG. 49 KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia jan. 10-iki ülésén Pulszky Ferencz elnökölt, s az ülés tárgyát két felolvasás képezte. Schvarcz Gyula «Az európai monarkhiák rendszeres alaptörvényeinek jellegzetességéről» czím alatt értekezett. Ismertette a különböző országok sarkalatos törvényeit, vezérelveit, intézkedéseit, azok létrejöttének történetét, valamint az alkotásban résztvevő férfiakat. Alaptörvénye Európában nincs Angliának, Magyarországnak, Mecklenburg-Schwerinnek, Oroszországnak, Montenegrónak, Törökországnak. De Anglia és Magyarország bevégzett alkotmánnyal bír, s az alkotmánytörténetben a legelső helyet foglalják el. Az alaptörvények közt a legjelesebb szerkezetű a württembergi. A dán alaptörvényben az is benne van, hogy aki nem tudja eltartani családját, az államhoz fordulhat segélyért. Ez már több annál az egy cseppnyi szoczialista olajnál, melyet Bismarck után oly sokszor emlegetnek. tam Torma Károly folytatta ezután «Dáczia felíratirodalmáról» készített magvas tanulmányát, melynek első részét a múltkor olvasta föl. Ezúttal a római világra és Dácziára vonatkozó feliratok és emlékek régi gyűjtőiről szólt. Már Mátyás király is támogatta ebben a tudósokat. Kiváló érdemeket szerzett Megyerecsi János kolozsvári archimandrita és gyulafehérvári kanonok a XVI. században, kiről a nagyhírű Mommsen is nagy elismeréssel emlékezik meg, csakhogy megteszi őt erdélyi szásznak, noha a rávonatkozó adatokból kétségtelen, hogy magyar volt. Megyerecsi följegyzéseit később is sokan másolták, reprodukálták, jól azonban csak Verancsics Antal érsek, kinek a feliratok gyűjtésében szerzett érdemeiről Torma szintén nagy elismeréssel szólt. A Kisfaludy-társaságnál öt hely üres, melyből négyet töltenek be. Ajánlva vannak e helyekre: Dóczi Lajos, Bodnár Zsigmond, Péterfi Jenő, Horvát Boldizsár, Petelei István, Vértesi Arnold, Jakab Ödön, Komócsy József, Szabó Endre. Végül külső tagoknak: Silberstein Adolf és Aigner Lajos. Az országos tanszermúzeumot az üllői úti Köztelekről átszállították a budai állami tanítóképző intézet új épületébe, hol az kapcsolatban áll majd az intézettel s könnyebben hozzáférhető lesz a tanítóságnak is. A muzeumot az épület földszinti termeiben és folyosóin már elrendezték s most feliratokkal látják el, nem sokára ismét meg is lesz nyitható. A muzeum főfelügyeletével a közoktatásügyi miniszter Gyertyánffy István pedagógiumi igazgatót bízta meg. A történelmi társulat jan. 8-iki havi ülésén nagy és díszes közönség gyűlt össze. A főérdeklődést gr. Hunyady László felolvasása képezte, ki Milán szerb király nagybátyja, s ezúttal saját tapasztalatai után értekezett a balkánfélszigeti állapotokról, szorosabban pedig Bolgárországról. Gr. Hunyady László röviden előadta a bolgárok történetét. Emlékezetbe idézte, hogy a bolgárok Ázsiából, az Ural vidékéről, a VII. században jöttek be és a Balkán-félszigeten hatalmas államot alkottak. Árpád a Tisza és Duna közt is bolgárokat talált. A tudósok ma sem bírták kideríteni a bolgárok eredetét. Annyi bizonyos, hogy nem szláv eredetűek ; az elszlávosodás a kereszténység fölvételével kezdődött ; nyelvük aztán egészen elveszett. Majd a törököknek a bolgárokkal vívott harczairól szólt és a rigómezei csatáról, mely a bolgár államot megdöntötte. A török uralom Bulgária minden nyomát eltörülte, csak a nemzeti önérzetet nem irthatta ki. Az elnyomatás hosszú századai alatt nagy szerepet játszott a bolgárok életében a Balkán-hegység, melynek meredek szirtjei, szorosai, rengeteg erdei menedéket nyújtottak százaknak és százaknak. Mindig tanyáztak ott hajdúk. Ez a szó keleten széltében el van terjedve, oly értelemben, hogy — «szegény legény». Leirta a Balkánt, mely sok tekintetben emlékeztet a Bakonyra, ahová nálunk is elzüllött emberek menekültek. A bolgár hajdúk csapatokban tanyáztak ott s vajdákat választottak maguknak. Volt eset, hogy a szorosokban 18 hajdú 200 kereskedőt is kirabolt. Állandó harczban élvén a törökökkel, a lakosság rokonszenvét bírták; nem egy közülök népdalok és mondák hőse lett. A török uralom gyöngülése megerősítette a hajdúkat. A felolvasó szerint alig volt bolgár földön kiválóbb ember, ki fiatal éveiben a Balkán közt ne kalandozott volna. Schmidt Vilmos volt erdélyi szász tanár értekezése következett «Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonyáról a lengyel koronához», melyhez az adatokat Schmidt lengyel és román okiratokból dolgozta ki. Márki Sándor pedig, ki érdekes monográfiát irt Dózsa Györgyről és az 1514-iki parasztlázadásról, a müncheni bajor levéltárban tett kutatásai újabb eredményét ismertette meg, szintén Dózsáról. Itt Lipliának Dózsa által személyesen vezetett ostromát találta részletesen leírva. — Jakab Elek indítványt tett, hogy a csáki-gorbói levéltárat, mely gazdagnak ígérkezik, vizsgáltassa meg a társulat. Szabó Károlyt biztít meg a társulat e feladattal. Végül Szilágyi Sándor titkár terjesztette elő a folyó ügyeket. A közgyűlést február havára tűzték ki. A természettudományi társulat elhatározta, hogy a népszerű előadásokon kívül olyan közhasznú előadások tartását lépteti életbe, melyek az egyes tudományágak alapigazságait összefüggésben, a művelt közönség igényeinek megfelelő alakban fogják tárgyalni. Dr. Illosvay Lajos műegyetemi tanár még a tél folyamán 10—12 népszerű előadást fog tartani a vegytan alapismeretei köréből. Ez előadások czélja, hogy az érdeklődő közönséggel megismertessék a vegytani tudomány elemeit, alapigazságait s így biztosabb alapot vessenek az idevágó ismeretek terjedésének és előkészítsék az érdeklődőket más természettudományi előadások megértésére. Az előadásokat minden vasárnap d. e. 11 órakor a József-műegyetem vegytani termében fogják tartani. Az első előadás e hó 16-án, vasárnap d. e. 11 órakor lesz. A földtani társulat január 5-iki szakülésén Zsigmondy Vilmos a Szerbiában levő avalai higanybányáról tartott fölolvasást. A bányát a Belgrádot Nissel összekötő vasút építése alkalmával fedezte föl Hoffmann Félix szerb királyi bányatiszt. A szerb kormány lemondott az őt megillető bányamivelési jogról s oly társaságra bizta, amelynek minden tagja belgrádi lakos. Zsigmondy a mult év augusztus havában látogatta meg Hoffmann vezetése mellett a bányát s fölolvasásában leírja a bánya környékének földtani viszonyait s a bánya művelésének fontosabb mozzanatait. Kocsis János a kis-győri (Borsod megye) a-harmadkori rétegek foraminifera faunájáról értekezett. Több évig tüzetesebb kutatásokat tett és gyűjtött Kis-Győr vidékén, ahol az ó-harmadkori képződmények három, őslénytanilag jól megkülönböztethető rétegcsoportból állanak s ezek foraminifera faunájukra nézve teljesen megegyeznek a magyarországi középhegység délnyugati területének hasonló rétegcsoportjaival. Az erdélyi közművelődési egyesület és az erdélyi magyar egyházak. Az erdélyi közművelődési egyesület a jövő hónapban reméli megkezdhetni működését, az erdélyrészi egyházak és iskolák segélyezésével. Az egyesület iránt, a működés megkezdése küszöbén, fokozódott az érdeklődés, s a legutóbbi napok alatt ismét jelentékeny adományokat kapott. Újév körül mintegy 15,000 frt érkezett. Az egylet vagyona most meghaladja a 220,000 frtot, s az erdélyi részekben 13 fiókintézettel bír. Nagy fontosságú az egyesület működésére és hatására az erdélyi magyar egyházakkal kötendő megállapodás, mely szerint az egyesület és az egyházak karöltve, közös megegyezéssel teljesítsék az egyházak és iskolák segélyezését. Szász Domokos erdélyi ref. püspöké volt a kezdeményezés. Ő terjesztett elő terjedelmes munkálatot, mely szerint a magyar egyházak egyszerre nagyobb összegeket fektessenek be templomi és iskolai czélokra, s az egyesület biztosítsa annak kamatos törlesztését. Az előterjesztés feltünteti az erdélyi ref. egyházkerület helyzetét is. Összesen 1074 hitközsége s 561 lelkészi állomása van, de ezek közt ötven nincs betöltve; nem akarja elfoglalni egy papjelölt sem, mert nem lehet megélni belőle. Kétszáz lelkészi állomás évi jövedelme a háromszáz forinton is alul marad. A tanítók helyzete még aránylag is rosszabb. A püspök tervezete segíteni kíván e bajokon; emelni a papok s tanítók fizetését; több helyen körlelkészi s tanítói állásokat szervezni; máshol templomot építeni; stb. Mind e tervek valósítására 172,200 frtnyi tőke kell. Az egyházkerület megszerzi ezt, ha az egylet harminczkét éven át 8640 frtnyi évi segélyt biztosít a törlesztésre és kamatoztatásra. A ref. egyház igazgató tanácsa, mely pár nap előtt ült össze báró Kemény Gábor főgondnok elnöklete alatt, egyhangúlag elfogadta a püspök tervezetét, s öttagú bizottság fogja megalapítani az egylettel a szerződést. Az egylet az adandó másfélszázezer frt után 32 évig öt százalékot fizet; ez idő alatt a segélyezendő összegből levonnak másfél százalékot s ebből visszaállítják a befektetések tőkéjét, ugy hogy a segélyezés mindenkorra, állandóan biztosítva legyen. Ha valamely segélyezett olyan szegény, hogy a másfél százaléknyi levonás terhét sem bírná meg, akkor helyette az összeget az egyházkerületi központi segélyalapból fizetik. Hasonló egyezséget óhajt kötni az egylet a többi erdélyi felekezetekkel is, s ez egyezség megkötésétől függ, hogy február hóban megkezdheti-e a magyarság érdekeire oly fontos és várva várt működését. Az egyesületnek jan. 12-iki választmányi ülésén jelentették be, hogy a református és unitárius püspök és a lutheránus magyar gyámintézet kész az egyesülettel az iskolai és egyházi ügyek előmozdítása czéljából szerződni. Lönhart Ferencz kath. püspök meleg hangu átiratban tudatta, hogy a katholikus közalapok természete nem engedi meg az oly nagyobb befektetéseket, melyekért az egyesület hosszabb időre öt perc mentes kamatokat fizetne. A választmány tartózkodott a vitától, a hangulat szerint azonban Szász Domokos püspök eredeti terve módosítást fog szenvedni. Katholikus irodalmi társaság: Irsik Ferencz szatmári kanonok tízezer forint alapítványt tett egy létesítendő országos katholikus irodalmi társaság czéljaira. Mihelyt a társulat megalakul, a fölajánlott összeg rendelkezésére áll. A protestáns tudományos irodalmi társulat megalakítása érdekében látogatott értekezlet volt a karácsony-ujévi ünnepek alkalmából a Kálvin-téri ref. paplak gyüléstermében, a melyen többek közt jelen voltak: Szász Károly püspök, Ballagi Mór, Hunfalvy Pál, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Zsilinszky Mihály, s Horváth Sándor és Doleschall budapesti evang. lelkészek, több budapesti, pozsonyi és debreczeni theologiai tanár. Részletes megvitatás után megállapították a társulat alapszabályainak szövegét azon tervezet alapján, melyet Zsilinszky Mihály olvasott fel. Az eszme iránt az értekezlet körében élénk érdeklődés mutatkozott. A társulatnak czélja a két protestáns felekezet eddig szétforgácsolt munkásságát egyesíteni, miért is pecsétjéül két egymást tartó kezet választott. Feladatául tűzte ki a protestáns tudományosság, különösen a magyar protestáns egyháztörténelem művelését s e végre a protestáns egyháztörténelmi kútfők és monográfiák kiadása mellett egy tudományos folyóiratot (Egyházi Szemle) indít. A társulat minél tágabb körű tevékenységét és az iránta való érdeklődést az által kívánják előmozdítani, hogy a közgyűléseket minden évben az ország más-más vidékén tartják meg. Az értekezlet végül elhatározta egy meleghangú felszólítás készítését, melyet megküldenek a két protestáns egyház minden nevezetesebb erkölcsi testületének, az esperességeknek, a nagyobb egyházaknak és a kiválóbb hitsorsosoknak. Ezen felhívás elkészítésével Szász Károly, Ballagi Mór és Zsilinszky Mihály bízattak meg. MI ÚJSÁG? A király utazása. Némely párisi lap ugy tudja, hogy uralkodónk márczius havában Velenczébe utazik s ott az olasz királyival és királynéval találkozik, kik ugyanakkor mennek Velenczébe Viktor Emánuel emlékszobrának leleplezési ünnepélyére. A király ez utazását ama látogatás viszonzásának tekintik, melyet Umberto Bécsben tett. Erzsébet királyné kitüntetése. Mária Krisztina, spanyol régensnő elnöklete alatt Madridban a múlt héten minisztertanács volt, melyben elhatározták, hogy Erzsébet királynénak a Mária Lujza-rend nagyszalagját adományozzák. Vilmos császár és a berlini magyarok. Vilmos császár a berlini magyar egyesületnek e hó 30-ikán rendezendő jótékonyczélú matiiéája megtartására az egész operaházat rendelkezésére bocsátotta. Ily kitüntetésben eddig még kevés berlini egyesület része-