Vasárnapi Ujság – 1887

1887-01-16 / 3. szám - Valami a szakácsiskolákról (képekkel) 47. oldal / Női munka és divat

3. SZÁM. 1887. xxxiv. ÉVFOLYAM. Fülöp, ki Góth papa egyik leányának vőlegénye, rög­tön rosszat sejt, mert Várdai udvarolt egykor Matild­nak. Várdai nejével jelent meg, a ki igazi nagyvilági hölgy, ugy hogy Matild férje is elragadtatással beszél róla. Matild tehát elhatározza, hogy ő is nagyvilági hölgy lesz, ha ilyenek tetszenek férjének, s az előké­születekre mindjárt nagyobb összeget kér apjától. Az, hogy Fülöp fölborítja a csolnakázó társaságot a vízbe, ama mellékes események közé tartozik, me­lyekkel Fülöp a darab menetéhez van kötve. Az első felvonás a Góth család viszonyait és embereit igen mulatságosan mutatja be. A második felvonásban Matild már nagyvilági hölgy, egyletekbe, társaságokba jár, az otthonnal nem törődik. Góth papa érezni kezdi, hogy az ebéd sokszor elkésik, sokszor ízetlen, de érzi a ragyogás árnyoldalát is, a sok költséget. A jó Fülöp pedig eltelve egy veszély fenyegetésével, névtelen levelekben ad figyelmeztetést. Ő gyanakszik is az államtitkárra, sőt annak nejét is gyanakvóvá teszi, kotnyeleskedik jószívűségből, és zavarokat idéz elő, úgy hogy Góth papa is, meg Matild férje is meg­eléglik már a ragyogást. Matild azonban most már benne van. Még uzsorásoktól is vesz pénzt kölcsön, s aztán egy fürdőben toulettet játszik. A Góth­-család nyugalma egészen föl van dúlva és a ragyogásra kény­szerített Matild is kényes helyzetbe jut. Férje gya­nakszik, hogy elfogadja az államtitkár udvarlását. Csak nehezen és valószinületlenségek utján jutnak a darab szereplői vissza abba a helyzetbe, melyben az első felvonás elején voltak, kivéve a jó Fülöpöt, ki a mások bajaival való törődése alatt elveszti menyas­­szonya szivét és kezét. A vígjáték minden alakja­, a nemzeti színház egy­egy művésze számára van írva, s ezekben a szer­ző nem is csalódott. A javíthatatlan és jószívű Fülöp a legjobb kezekben van Nádainál, a­ki a darab derült elemét is hatással képviselte. Góth (Vízvári), Lánczy Iika (Matild), Hetényi (Várdai) és a többi kisebb sze­repek is megtalálták a jeles ábrázolókat. VASÁRNAPI I­.J SAG. 49 KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia jan. 10-iki ülésén Pulszky Ferencz elnökölt, s az ülés tárgyát két felol­vasás képezte. Schvarcz Gyula «Az európai monarkhiák rendsze­res alaptörvényeinek jellegzetességéről» czím alatt értekezett. Ismertette a különböző országok sarkalatos törvényeit, vezérelveit, intézkedéseit, azok létrejöt­tének történetét, valamint az alkotásban résztvevő férfiakat. Alaptörvénye Európában nincs Angliának, Magyarországnak, Mecklenburg-Schwerinnek, Orosz­országnak, Montenegrónak, Törökországnak. De Anglia és Magyarország bevégzett alkotmán­nyal bír, s az alkotmánytörténetben a legelső helyet fog­lalják el. Az alaptörvények közt a legjelesebb szer­kezetű a württembergi. A dán alaptörvényben az is benne van, hogy a­ki nem tudja eltartani családját, az államhoz fordulhat segélyért. Ez már több annál az egy cseppnyi szoczialista olajnál, melyet Bismarck után oly sokszor emlegetnek. tam Torma Károly folytatta ezután «Dáczia felírat­irodalmáról» készített magvas tanulmányát, melynek első részét a múltkor olvasta föl. Ezúttal a római világra és Dácziára vonatkozó feliratok és emlékek régi gyűjtőiről szólt. Már Mátyás király is támogatta ebben a tudósokat. Kiváló érdemeket szer­zett Megyerecsi János kolozsvári archimandrita és gyulafehérvári kanonok a XVI. században, kiről a nagyhírű Mommsen is nagy elismeréssel emlékezik meg, csakhogy megteszi őt erdélyi szásznak, noha a rávonatkozó adatokból kétségtelen, hogy magyar volt. Megyerecsi följegyzéseit később is sokan má­solták, reprodukálták, jól azonban csak Verancsics Antal érsek, kinek a feliratok gyűjtésében szerzett érdemeiről Torma szintén nagy elismeréssel szólt. A Kisfaludy-társaságnál öt hely üres, melyből négyet töltenek be. Ajánlva vannak e helyekre: Dóczi Lajos, Bodnár Zsigmond, Péterfi Jenő, Horvát Boldizsár, Petelei István, Vértesi Arnold, Jakab Ödön, Komócsy József, Szabó Endre. Végül külső tagoknak: Silberstein Adolf és Aigner Lajos. Az országos tanszermúzeumot az üllői­ úti Köz­telekről átszállították a budai állami tanítóképző intézet új épületébe, hol az kapcsolatban áll majd az intézettel s könnyebben hozzáférhető lesz a tanító­ságnak is. A muzeumot az épület földszinti termei­ben és folyosóin már elrendezték s most feliratokkal látják el, nem sokára ismét meg is lesz nyitható. A muzeum főfelügyeletével a közoktatásügyi minisz­ter Gyertyánff­y István pedagógiumi igazgatót bízta meg. A történelmi társulat jan. 8-iki havi ülésén nagy és díszes közönség gyűlt össze. A főérdeklődést gr. Hunyady László felolvasása képezte, ki Milán szerb király nagybátyja, s ezúttal saját tapasztalatai után értekezett a balkánfélszigeti állapotokról, szo­rosabban pedig Bolgárországról. Gr. Hunyady László röviden előadta a bolgárok történetét. Emlékezetbe idézte, hogy a bolgárok Ázsiából, az Ural vidékéről, a VII. században jöttek be és a Balkán-félszigeten hatalmas államot alkottak. Árpád a Tisza és Duna közt is bolgárokat talált. A tudósok ma sem bírták kideríteni a bolgárok ere­detét. Annyi bizonyos, hogy nem szláv eredetűek ; az elszlávosodás a kereszténység fölvételével kezdő­dött ; nyelvük aztán egészen elveszett. Majd a törö­köknek a bolgárokkal vívott h­arczairól szólt és a rigómezei csatáról, mely a bolgár államot megdön­tötte. A török uralom Bulgária minden nyomát eltö­rülte, csak a nemzeti önérzetet nem irthatta ki. Az elnyomatás hosszú századai alatt nagy szerepet ját­szott a bolgárok életében a Balkán-hegység, melynek meredek szirtjei, szorosai, rengeteg erdei menedéket nyújtottak százaknak és százaknak. Mindig tanyáztak ott hajdúk. Ez a szó keleten széltében el van ter­jedve, oly értelemben, hogy — «szegény legény». Leirta a Balkánt, mely sok tekintetben emlékeztet a Bakonyra, a­hová nálunk is elzüllött emberek mene­kültek. A bolgár hajdúk csapatokban tanyáztak ott s vajdákat választottak maguknak. Volt eset, hogy a szorosokban 18 hajdú 200 kereskedőt is kirabolt. Állandó harczban élvén a törökökkel, a lakosság rokonszenvét bírták; nem egy közülök népdalok és mondák hőse lett. A török uralom gyöngülése meg­erősítette a hajdúkat. A felolvasó szerint alig volt bolgár földön kiválóbb ember, ki fiatal éveiben a Balkán közt ne kalandozott volna. Schmidt Vilmos volt erdélyi szász tanár értekezése következett «Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszo­nyáról a lengyel koronához», melyhez az adatokat Schmidt lengyel és román okiratokból dolgozta ki. Márki Sándor pedig, ki érdekes monográfiát irt Dózsa Györgyről és az 1514-iki paraszt­lázadásról, a müncheni bajor levéltárban tett kutatásai újabb eredményét ismertette meg, szintén Dózsáról. Itt Li­pl­iának Dózsa által személyesen vezetett ostromát találta részletesen leírva. — Jakab Elek indítványt tett, hogy a csáki-gorbói levéltárat, mely gazdagnak ígérkezik, vizsgáltassa meg a társulat. Szabó Károlyt biztít meg a társulat e feladattal. Végül Szilágyi Sán­dor titkár terjesztette elő a folyó ügyeket. A közgyű­lést február havára tűzték ki. A természettudományi társulat elhatározta, hogy a népszerű előadásokon kívül olyan közhasznú előadások tartását lépteti életbe, melyek az egyes tudományágak alapigazságait összefüggésben, a mű­velt közönség igényeinek megfelelő alakban fogják tárgyalni. Dr. Illosvay Lajos műegyetemi tanár még a tél folyamán 10—12 népszerű előadást fog tartani a vegytan alapismeretei köréből. Ez előadások czélja, hogy az érdeklődő közönséggel megismertessék a vegytani tudomány elemeit, alapigazságait s így biz­tosabb alapot vessenek az idevágó ismeretek terjedé­sének és előkészítsék az érdeklődőket más természet­tudományi előadások megértésére. Az előadásokat minden vasárnap d. e. 11 órakor a József-műegye­tem vegytani termében fogják tartani. Az első elő­adás e hó 16-án, vasárnap d. e. 11 órakor lesz. A földtani társulat január 5-iki szakülésén Zsig­mondy Vilmos a Szerbiában levő avalai higanybányá­ról tartott fölolvasást. A bányát a Belgrádot Nissel összekötő vasút építése alkalmával fedezte föl Hoff­mann Félix szerb királyi bányatiszt. A szerb kormány lemondott az őt megillető bányamivelési jogról s oly társaságra bizta, a­melynek minden tagja belgrádi lakos. Zsigmondy a mult év augusztus havában láto­gatta meg Hoffmann vezetése mellett a bányát s föl­olvasásában leírja a bánya környékének földtani vi­szonyait s a bánya művelésének fontosabb mozzana­tait. Kocsis János a kis-győri (Borsod megye) a-har­madkori rétegek foraminifera faunájáról értekezett. Több évig tüzetesebb kutatásokat tett és gyűjtött Kis-Győr vidékén, a­hol az ó-harmadkori képződmé­nyek három, őslénytanilag jól megkülönböztethető rétegcsoportból állanak s ezek foraminifera fauná­jukra nézve teljesen megegyeznek a magyarországi középhegység délnyugati területének hasonló réteg­csoportjaival. Az erdélyi közművelődési egyesület és az erdé­lyi magyar egyházak. Az erdélyi közművelődési egyesület a jövő hónapban reméli megkezdhetni működését, az erdélyrészi egyházak és iskolák segé­lyezésével. Az egyesület iránt, a működés megkez­dése küszöbén, fokozódott az érdeklődés, s a legutóbbi napok alatt ismét jelentékeny adományokat kapott. Újév körül mintegy 15,000 frt érkezett. Az egylet vagyona most meghaladja a 220,000 frtot, s az erdé­lyi részekben­­ 13 fiók­intézettel bír. Nagy fontosságú az egyesület működésére és hatására az erdélyi ma­gyar egyházakkal kötendő megállapodás, mely sze­rint az egyesület és az egyházak karöltve, közös meg­egyezéssel teljesítsék az egyházak és iskolák segé­lyezését. Szász Domokos erdélyi ref. püspöké volt a kezde­ményezés. Ő terjesztett elő terjedelmes munkálatot, mely szerint a magyar egyházak egyszerre nagyobb összegeket fektessenek be templomi és iskolai czé­lokra, s az egyesület biztosítsa annak kamatos tör­lesztését. Az előterjesztés feltünteti az erdélyi ref. egyházkerület helyzetét is. Összesen 1074 hitközsége s 561 lelkészi állomása van, de ezek közt ötven nincs betöltve; nem akarja elfoglalni egy papjelölt sem, mert nem lehet megélni belőle. Kétszáz lelkészi állo­más évi jövedelme a háromszáz forinton is alul ma­rad. A tanítók helyzete még aránylag is rosszabb. A püspök tervezete segíteni kíván e bajokon; emelni a papok s tanítók fizetését; több helyen körlelkészi s tanítói állásokat szervezni; máshol templomot épí­teni; stb. Mind e tervek valósítására 172,200 frtnyi tőke kell. Az egyházkerület megszerzi ezt, ha az egy­let h­arminczkét éven át 8640 frtnyi évi segélyt biz­tosít a törlesztésre és kamatoztatásra. A ref. egyház igazgató tanácsa, mely pár nap e­lőtt ült össze báró Kemény Gábor főgondnok elnöklete alatt, egyhangú­lag elfogadta a püspök tervezetét, s öttagú bizottság fogja megalapítani az egylettel a szerződést. Az egy­let az adandó másfélszázezer frt után 32 évig öt szá­zalékot fizet; ez idő alatt a segélyezendő összegből levonnak másfél százalékot s ebből visszaállítják a befektetések tőkéjét, ugy hogy a segélyezés minden­korra, állandóan biztosítva legyen. Ha valamely segélyezett olyan szegény, hogy a másfél százaléknyi levonás terhét sem bírná meg, akkor helyette az összeget az egyházkerületi központi segélyalapból­­ fizetik. Hasonló egyezséget óhajt kötni az egylet a többi erdélyi felekezetekkel is, s ez egyezség meg­kötésétől függ, hogy február hóban megkezdheti-e a magyarság érdekeire oly fontos és várva várt mű­ködését. Az egyesületnek jan. 12-iki választmányi ülésén jelentették be, hogy a református és unitárius püspök és a lutheránus magyar gyámintézet kész az egyesü­lettel az iskolai és egyházi ügyek előmozdítása czél­jából szerződni. Lönhart Ferencz kath­. püspök me­leg h­angu átiratban tudatta, hogy a katholikus köz­alapok természete nem engedi meg az oly nagyobb befektetéseket, melyekért az egyesület hosszabb időre öt perc mentes kamatokat fizetne. A választmány tartózkodott a vitától, a hangulat szerint azonban Szász Domokos püspök eredeti terve módosítást fog szenvedni. Katholikus irodalmi társaság: Irsik Ferencz szatmári kanonok tízezer forint alapítványt tett egy létesítendő országos katholikus irodalmi társaság czéljaira. Mihelyt a társulat megalakul, a fölajánlott összeg rendelkezésére áll. A protestáns tudományos irodalmi társulat megalakítása érdekében látogatott értekezlet volt a karácsony-ujévi ünnepek alkalmából a Kálvin-téri ref. paplak gyüléstermében, a melyen többek közt jelen voltak: Szász Károly püspök, Ballagi Mór, Hunfalvy Pál, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Zsilinszky Mihály, s Horváth Sándor és Doleschall budapesti evang. lel­készek, több budapesti, pozsonyi és debreczeni theo­logiai tanár. Részletes megvitatás után megállapítot­ták a társulat alapszabályainak szövegét azon terve­zet alapján, melyet Zsilinszky Mihály olvasott fel. Az eszme iránt az értekezlet körében élénk érdeklődés mutatkozott. A társulatnak czélja a két protestáns felekezet eddig szétforgácsolt munkásságát egyesí­teni, miért is pecsétjéül két egymást tartó kezet választott. Feladatául tűzte ki a protestáns tudomá­nyosság, különösen a magyar protestáns egyháztör­ténelem művelését s e végre a protestáns egyháztör­ténelmi kútfők és monográfiák kiadása mellett egy tudományos folyóiratot (Egyházi Szemle) indít. A társulat minél tágabb körű tevékenységét és az iránta való érdeklődést az által kívánják előmozdí­tani, hogy a közgyűléseket minden évben az ország más-más vidékén tartják meg. Az értekezlet végül elhatározta egy meleghangú felszólítás készítését, melyet megküldenek a két protestáns egyház min­den nevezetesebb erkölcsi testületének, az esperessé­geknek, a nagyobb egyházaknak és a kiválóbb hitsor­sosoknak. Ezen felhívás elkészítésével Szász Károly, Ballagi Mór és Zsilinszky Mihály bízattak meg. MI ÚJSÁG? A király utazása. Némely párisi lap ugy tudja, hogy uralkodónk márczius havában Velenczébe uta­zik s ott az olasz királyival és királynéval találkozik, kik ugyanakkor mennek Velenczébe Viktor Emánuel emlékszobrának leleplezési ünnepélyére. A király ez utazását ama látogatás viszonzásának tekintik, me­lyet Umberto Bécsben tett. Erzsébet királyné kitüntetése. Mária Krisztina, spanyol régensnő elnöklete alatt Madridban a múlt héten minisztertanács volt, melyben elhatározták, hogy Erzsébet királynénak a Mária­ Lujza-rend nagy­szalagját adományozzák. Vilmos császár és a berlini magyarok. Vilmos császár a berlini magyar egyesületnek e hó 30-ikán rendezendő jótékonyczélú matiiéája megtartására az egész operaházat rendelkezésére bocsátotta. Ily ki­tüntetésben eddig még kevés berlini egyesület része-

Next