Vasárnapi Ujság – 1887
1887-08-21 / 34. szám - Mátray Lajos: Epigramm 567. oldal / Költemények - Szász Béla: A három angyal 567. oldal / Költemények - Szász Károly: Epigramm 567. oldal / Költemények - Szontágh Pál: Papír-kor 567. oldal / Költemények - Vajda János: Si duo faciunt idem 567. oldal / Költemények
568 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 34. SZÁM. 1887. xxxiv. ÉVFOLYAM. vagy czinkografia s vonásról-vonásra adja a művész rajzát. Igy a közönség ez albumban hazai művészeink legtöbbjétől egész rajzgyűjtemény birtokába jut. A tárgyak rendkívül sokfélék és a modor is mindegyre változik. Vázlatok mellett gondosan dolgozott képek. Egy-egy könnyen oda vetett alak után jellemzetes és gonddal készült szöveg-illustrácziók, majd genreképek, népies alakok, tanulmányfők. Roskovics Ignácz rendezte az album illustráczióit, fáradozott sokat Vágó Pállal együtt, s kedves dolgokat rajzoltak az albumba. Övék az album boritékának képe is. A czímlapon a leégett ház küszöbénél, koldusbatyuval ül egy anya, segély után nyújtva kezét; mellette kis gyermeke, ki önkénytelenül nyújtja ép úgy mind a két kis kezét, mint anyja. Ezt Vágó Pál rajzolta, az album borítékának hátsó lapját pedig Roskovics. Egy pompás menyecske, hóna alatt, kezében a «Segítség» album, kínálja beszédes ajkkal, szép szemekkel. Olyan kecses kép, hogy ráma illetné meg. Roskovics még Jókai egy kis elbeszélését is nagyon sikerülten illusztrálta. Vágó pedig «A népfölkelő önérzete» czímen rajzolt egy vidám csoportot, melyben az önérzetesen beszélő népfölkelőhöz maga a művész, két hallgatójához pedig Roskovics és Zala György szolgáltak modellül. Az album rajzait az említetteken kívül a következők szolgáltatták : Aggházy Gyula, Angyal Béla, Baditz Ottó, Barabás Miklós, Baseli Gyula, Bezerédi Gyula, Benczúr Béla, Biasini Mariska, Blaskovich Ferencz, Brodszky Sándor, Bruck Lajos, Bruck Miksa, Bürger Lajos, Büttner Ilon, Csók István, Donáth Gyula, Dörre Tivadar, Elischer Lajos, gr. Erdődy Gyuláné, báró Fejérvári Olga, Feszty Árpád, Greguss Imre, Györök Leó, Halmy, Háry Gyula, Jankó János, Jendrassik Jenő, Joanovics, Jókai Róza, Kardos Gyula, Karlovszky Bérczs, Kéméndy Jenő, Kimnach László, Ivozics Imre, Linek Lajos, Mannheimer Gusztáv, Margitay Tihamér, br. Mednyánszky László, Mesterházy Kálmán, Miskovszky Viktor, Molnár József, Nádler Róbert, Neográdi Pap Henrik, Pataky László, Peske Géza, br. Prónay Róza, Révész Imre, Rippl, Spányi Béla, Stetka Gyula, Stróbl Alajos, Szárics Bertalan,, Szirmay Antal, Tahy Antal, Telepi Károly, Tolnay Ákos, Tornai Gyula, Tölgyesy Arthur, Tary Gyula, Valentiny János, Vastagh Géza, Vastagh György, Zala György («Harczkészség» czímű szoborművének rajza). A zenemű-mellékletnél közreműködtek: Bartalus István, mint a «Segítség» zenemű-mellékletének szerkesztője ; Aggházy Károly («Feladvány»), Erkel Ferencz («Románcz» egy kéziratban levő operából), Lányi Ernő («Népdal»), Szentirmai Elemér («Népdal»), Szotyori Nagy Károly («Magyar népfölkelők indulója»), Zimay László («Emlék» czimű zeneművel.) A «Segítség» emlék-album irodalmi bizottságában Jókai Mór főszerkesztőn és társszerkesztőjén, Nagy Miklóson kívül dr. Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő, Szana Tamás, Törs Kálmán, Vadnay Károly és mint jegyző dr. Szádeczky Lajos működtek közre. A «Segítség» művészi bizottságának tagjai a művészeti rész szerkesztőjén, Roskovics Ignáczon kívül, még két művészünk: Vágó Pál és Zala György. A «Segítség» emlékalbum négyféle kiadásban jelen meg, u. m.: egy forintos, három forintos, tíz forintos és száz forintos kiadásban, melyeknek már elseje — a legolcsóbb — az egy forintos is csinosan van kiállítva, s díszes borítékban 44 nagy oldalra terjedő s több mint 80 képpel illusztrált tartalmával árához képest annyit fog nyújtani, hogy hasonló díszes illusztrált füzetet a külföldi nagy irodalmakban is csak két-három ekkora áron lehetne megszerezni. A drágább példányok fokozott dísszel vannak kiállítva és külön művészi mellékletekkel ellátva. A «Segítség»-emlékalbum első — egy és három forintos — példányai a szent-istvánnapi népünnepen, augusztus hó 20-án jelennek meg, s ugyanakkor kezdetét veszi a példányoknak az előfizetők részére való szétküldése abban a sorrendben, melyben az előfizetések beérkeztek. A tömeges szétküldésre napok lesznek szükségesek, s mivel a gyűjtő íveknek egy része még nem érkezett vissza, a szerkesztőség elhatározta, hogy az előfizetési határidőt szeptember 15-éig meghosszabbítja. A «Segítség» gyüjtőivei és előfizetési összegei a Franklin-Társulat kiadó-hivatalához (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) szept. hd 1-kig küldendők be. Szept. 15-ike után az album csak magasab bolti áron lesz kapható. A t. megrendelők kéretnek, hogy a megrendelésben világosan tüntessék ki, melyik kiadást (az 1, 3, 10, 100 frtost) és hány példányban rendelik meg. A díszesebb kiállítású 10 és 100 forintos példányok, melyekben számos kép szinnyomatban lesz adva s melyekhez külön műmellékletek is lesznek csatolva, több gondot és időt vévén igénybe, csak szeptember hó folyamán fognak megjelenni, de ezek előfizetői, míg díszpéldányaikat kezükhöz kapják, az olcsóbb kiadásból díjtalanul kapnak egy példányt. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Gvadányi-album, gróf Gvadányi József szakolczai lakóházának emléktáblával való megjelölése alkalmából, szerkesztette dr. Kovács Dénes. E többek közreműködésével szerkesztett alkalmi könyv elsősorban arra készült ugyan, hogy a czímében is kiemelt kegyeletes ünnep emlékéül szolgáljon, de tagadhatatlanul van maradandóbb becse is. A tartalmát tevő tizenkét — részben verses — közleményben nem egy olyan adatot találunk, mely régi jó Gvadányiaknak úgy életére, mint írói munkásságára új világot vet; műveinek teljes jegyzékét pedig épen ez a könyv nyújtja először. A közlemények közül különösebb fölemlítést érdemelnek a következők: «Gvadányi élete és művei» hat szakaszban, dr. Kovács Dénestől, «Gvadányi és a Perzsa levelek» Beöthy Zsolttól, «Gvadányi és Gaal» dr. Erdélyi Páltól, «Gvadányi humora» Solymossy Sándortól. A közlemények általában élénk, vonzó előadásnak s teljes képet igyekeznek adni irodalmunk első kedves humoristájáról, s így méltán számolhatnak nemcsak az irodalomtörténet művelőinek, hanem a költőit becsülő művelt közönségnek méltó érdeklődésére is. A pártolásra minden tekintetben érdemes könyv díszes kiállítású, s eléggé sikerült képekben ábrázolja Gvadányit, Szakolcza városát, Gvadányi lakóházát, régibb és újabb alakjában, úgyszintén a Gvadányi emlékét örökítő emléktáblát. Ezeken kívül még két hasonmás is van benne, melyek egyike Gvadányi első, 1788-ban nyomtatott versének, másika pedig Gvadányi kézírásának hű mása. A 151 nagy 8-rétű lapra terjedő könyv ára 2 írt. «Az ember tragédiája» holland nyelven. «Az ember tragédiájá»-nak holland fordítása mult hóban jelent meg Amsterdamban. A holland sajtó, amennyire a hozzánk érkezett bírálatokból láthatni, lelkesedéssel fogadta e művet s nem késik Madáchot a világirodalom elsőrangú költői közé sorozni. A mű sikerében jelentékeny része van természetesen A. S. C. Wallis-nak is, mert fordítása a lehető legsikerültebbek közé számítható. A történelmi tanulmányairól s regényeiről nagyon előnyösen ismert Wallis (mely név alatt a holland tud. akadémia elnökének leánya: Opzoomer Adél k. a. rejtőzik) alapos képzettségének s honunk és nemzeti irodalmunk iránti meleg érdeklődésének s rokonszenvének szép kifejezést adott, a mű elé bocsátott mintegy 40 lapra terjedő essay-ben. A munka csinosan kiállítva s Zichy Mihálynak 14 rajzával illusztrálva (az utolsó kép hiányzik), mint értesülünk, néhány hét múlva mármásodik kiadásban jelenik meg. Népiskolai könyv Jókaitól. A Révai testvéreknél második kiadásban és átdolgozva jelent meg Jókai történeti tankönyve : Magyarország története a népiskolák számára. A koszorús iró tolla eleveníti meg e könyvecskében a nemzet történetét, rövid képekben, s ékes szavakban vési a zsenge nemzedék lelkületébe. Ara kemény kötésben 30 kr. Magyar nyelvtan, mondattani alapon. írta Király Pál. Első rész. Polgáriskolák és középiskolák első osztálya számára. Budapest, Méhner Vilmos kiadása. Ara 80 kr. A tanári pályán hosszabb időn át működő érdemes szerző saját rendszerét öntötte e könyvbe. Arról lehet vitatkozni, hogy így, mondattani alapon fogva fel a nyelvtant: képesek vagyunk-e a hang- és szótant saját szerepüknek megfelelőleg teljes átlátszósággal előadni, hogy épen a mondat maga nem lebeg-e folyvást előtérben, mintegy absorbeálva az elemzés aprólékos munkáját; de annyi bizonyos, hogy a siker, melyet ez úton a fiatal növendékeknél elérni óhajtunk, minden kétségen kívül gyorsabb, mint a melyet régi nyelvtanaink biztosítottak. A Király Pál könyve mind a szófajok magyarázatában, mind azok csoportosításában annyira gyakorlatinak, hogy úgy mondjuk józannak, egyszerűnek s mégis elég bőnek s minden követelményt kielégítőnek látszik, hogy egy perczig sem kételkedhetünk affelett, hogy a maga elé tűzött czélt legkönnyebben eléri mind ama nyelvtanok közt, a melyeket utóbbi tankönyv-irodalmunk fölszínre hozott. Egész eljárása mutatja, a mit az iró előszavában mond, hogy sok dologban inkább hallgatott magára a nyelvre s régi jobb nyelvészeinkre, mint mai nyelvtan-íróinkra. A mint a név- és igeragozásnak némileg uj módszerét világos áttekinthetőséggel felállítja s a névragozásban a Simonyi-féle, az igeragozásban pedig a Szarvasféle elméletektől helyes indokolással eltér, mind a gyermeki ész felfogásához mért előadásával, mind osztályozása egyszerűségével, kifejezéseinek mesterkéletlen szabatosságával a magyar tankönyvirodalom elsőrangú művelői közé emelkedik. Az igeidők elnevezése azonban nehezen fogja kielégíteni a nyelvészeket s nyelvtanírókat. A folyamatos cselekvést, az adok vala-féle alakot Király tartós mult-nak, az adtam ra/a-féle alakot nyomatékos mult-nak, az egyszerű jövőt határozatlan jövő-nek, míg a föltétes mondatokban használható adandok-féle alakot egyszerű jövő-nek nevezi, mi talán kevésbbé korrekt elnevezés. Az helyes, hogy a régi óhajtó módot a föltételes móddal cseréli föl, de amit például a szenvedő igék jelen idejű melléknévi igenevéről mond, arra ellenvetést lehet tenni. Mindezek azonban csak csekély fontosságú észrevételek. Király tankönyve, amely egy igazi magyar tanférfiú műve, mindenesetre megérdemli, hogy a kritika beható vizsgálódása tárgyává tegye s méltassa. A trónörökös könyve. Az Osztrák-magyar monarchia írásban és képben» czímű néprajzi műből a bevezető kötet 16-ik füzete jelent meg. A monarchia alakulásának történetét előadó fejezetből, melyet Zeissberg Henrik írt és Acsády Ignácz fordított, a III. Károly és Mária Terézia királyok alatt történt események mondták el. Arczképek, egykori felvételek után, tarkítják a szöveget: így IV. Károlyé, Mária Teréziáé, Ferencz lotharingi herczegé, Pálffy nádoré, Kaunitz herczegé, gr. Daun Lipóté sat. A füzet ára 30 kr, s megrendelhető a Révay-testvéreknél. Cicero I. II. és XIV. philippicáját, a nagy római szónoknak M. Antonius ellen tartott beszédeit dr. Bozóky Alajos, nagyváradi jogakadémiai igazgató lefordította magyarra, s három kisebb füzetben adta ki Hügel Ottó N.-Váradon. Cicero hires philippikáinak, — melyek azon kivül, hogy a szónoklat remekei közé tartoznak, a római köztársaság utolsó időszakának megismerésére is becses források — ez az első magyar fordítása, mégpedig tartalmilag hű és biztos, formailag választékos. Bozóky a régi klasszikusok egyik leghivatottabb tolmácsa. A művet tájékoztató bevezetéssel is ellátta, s a szöveget felvilágosító jegyzetekkel kíséri. Ara egy-egy füzetnek 36 kr. Piros könyv a magyar nép számára, irta P. Szathmáry Károly. A jóravaló könyvecske, mely a magyar nép bajaival foglalkozik, s a gondtalan gyermeknevelésről, halandóságról, balesetekről beszél el szomorú példákat, második kiadást ért meg. A kisdedóvók, gyermekmenhelyek fölállításának buzgó szószólója a füzet, melyet a nép sok okulással olvashat. Számos kép is van benne Jankó Jánostól. Ára 16 kr. száz példány 12 frt. Megrendelhető a Révai testvéreknél. czv Mindennapi történetek, elbeszélések, irta Ferenc Ödön ; megjelent Máramaros-Szigeten, Berger Miksa kiadásában. Hat kisebb elbeszélés van a kötetben, rövid, egyszerű dolgok, fiatalos gondolkozással írva, mely az élet mélyébe, az emberek lelkébe még nem hatol be. A «Régi Szeged» czimű monográfiából Reizner János a második kötetet rendezi sajtó alá s a Szeged város által anyagilag támogatott mű kiadását az Endrényi testvérek vállalták el. Az uj kötet külön czíme lesz «A kőbárány s a kun puszták pere» és gazdag részleteket ad Szeged hajdankori történetéből, nevezetesen a Hunyadiak korából, a Dózsa lázadás s a mohácsi vész idejéből. De különösen a város birtokviszonyait, s főként az 1716—1731-dik évben folyt küzdelmeket tárgyalja és Szeged régi képét mutatja be. A mű különösen Szeged közönségének van szánva. Tizenegy ívnyi terjedelmű lesz s előfizetési ára 1 frt 50 kr. Akadémiai értekezések. Az akadémia kiadásában megjelentek: a nyelv- és széptudományi értekezések köréből: «Az ó- és középkori Terentius biografiákn Ábel Jenőtől, ára 40 kr. A társadalomtudományi értekezésekből: «A középiskolai oktatás hazánkban 1867—1886» Láng Lajostól, ára 40 kr. A «Mathematikai és természettudományi közlemények»ből: «A hajdani jégárak nyomai a Magas Tátra