Vasárnapi Ujság – 1887
1887-02-06 / 6. szám - Arany Jánosról. Szász Károly felolvasásából 97. oldal / Élet- és jellemrajzok - Arany János lakása Geszten (képpel). G. K. 97. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
fi. SZÁM. 1887. xxxiv. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. A7 ARANY JÁNOSRÓL. Szász Károly felolvasásából. Arany János alakjainak minden egyes vonása megfigyelés, észrevétel; de az alakot magát, egészében a képzelet teremtette meg s a plastikai művészet alakította. A képzelet így megalkothatja s meg is alkotja, a mit soha sem látott egészben, csak szétszórt részletekben; az egyes, talán egészen más vonatkozású, vonásokból összefüggő s egységes képet alkot. Ez az emberi teremtés netovábbja. Jaj annak, a ki soha nem látott, csak képzelete alkotta részletekből akar képet teremteni. A kép vagy természetlen lesz, vagy össze nem illő; a Horácz első gúnyszava éri: «velut aegri somnia», «mint a lázbeteg álmai». A képzelet ily szabadsága betegség és kicsapongás, nem ARANY JÁNOS LAKÁSA GESZTEN. JELENLEGI miniszterelnök életrajzából eléggé ismeretes, mily nagy gondot fordított édesanyja, Tisza Lajosné a maga gyermekeinek nevelésére. Midőn a legkisebbik fiúban, Domokosban korán jelentkező költői hajlamot és tehetséget vett észre, az édes anya, kinek családjából a Telekiek közül már addig is nem egy író és költő vált ki, elhatározta fiát ez irányban egészen komoly és alapos kiművelésben részesíteni. A Geszthez alig egy órajárásnyira fekvő Nagyszalontán lakott ekkor Arany János, az épen lezajlott forradalom által összetört lélekkel, hivatásában megzavarva, abban a rettentő kedélyállapotban, melyet a «Bolond Istók» első énekében rajzol, midőn «kétségbeesés örvényéig jutottan, kezét égre emelni nem meré.» Őt szólította fel 1850. tavaszán Tisza Lajosné, hogy fiának a görög nyelvben, a költészettan és eszthetikában magasabb szakképzést nyújtson. Arany elfogadta a meghívást, és az év nagyobb részét (talán 7—8 hónapot) a Tisza-család körében Geszten töltötte. Főképen a görög költőket és ezek közül is Homért olvasta tanítványával, kivel kevés idő alatt kölcsönösen megszerették egymást. A Homér «fénydús egével» való .ezen tüzetesebb és úgy szólván kötelességszerű foglalkozás kétségtelenül jó hatással volt a költő lelkére és kedélyére; sőt a «Bolond Istók» első énekén, melyet 1850-ben írt, a közvetlen hatásnak nyomai is látszanak. Geszti élete elég kellemes volt. Minden héten legalább egyszer vagy családja látogatta meg őt Geszten, vagy ő kedveseit Szalontán. Fia, László, még mint kis vidám gyermek huzamosabban is lakott vele Geszten és játszotta játékait a geszti kertben, míg atyja gondolatokba merülve, legtöbbször hajadon fővel, a társaságtól elvonultan magánosan folytatta sétáit a nagy szilfák alatt. Tisza Domokos nevelője Kovács János, most debreczeni tanár, Aranynak még Debreczenből tanulótársa és barátja volt. Tőle tudom, hogy Arany Geszten léte alatt mennyire szerette a magánosságot; aludni keveset tudott és szokása volt néha álmatlan éjszakáin a sötétben tele irkálni csak maga által megérthető jegyekkel az ágya mellett levő falat, úgy magyarázva ezt, hogy emlékező tehetségét gyámolítja vele; sokat panaszkodott azon is, hogy rendesen dolgozni nem tud. A családdal való viszonyában igen óvatos és vigyázó, ruházatában mindig feltűnően tiszta, sőt csinos volt. A református papnál, Szabó Józsefnél azonban, hol egyszer-másszor egy-egy estét töltöttek, fölmelegedett és gazdag humorral, őszinte jó kedvvel vett részt a társalgásban. Arany először a geszti kastély egyik emeleti szobájában, az úgynevezett pavillonban lakott, csak későbben ment, hogy a zajt lehetőleg kerülje, azon kis kerti lakba, melyet képünk ábrázol. E kis laknak neve a kastélyban most is Standli-ház. Nevét Steindl váradi kanonoktól, egy tudomány- és természetkedvelő paptól vette, ki még az idősb Tisza László idejében mint a család kedves vendége gyakran járt ki Váradról Gesztre, és a kinek kívánságára építettek e tulajdonképen nádkunyhót ábrázoló kis idylli lakot. Ujabb időben több ideig Mezei Ferencz, a Tisza-család régi hű embere lakta. Két oldalról a park bokrai és fái veszik körül, míg egy oldalon szöllőskert van mellette; ebbe pedig már az Arany elmenetele után jóval épült egy kuglizó, mely most is ott van. Mészöly festménye a lakást a kastély felöli oldaláról ábrázolja. A csinos gyermek alak az előtérben, ki játékával kezében a kastély felé megy, a miniszterelnök legkisebbik fia, Lajos. Még egy szomorú alkalom hozta évek múlva Aranyi, már mint nagy körösi tanárt, Geszttel és egykori háziasszonyával közelebbi összeköttetésbe. Egykori tanítványa, Domokos, kiben csakugyan figyelemreméltó költői hivatás fejlett ki, miután hiába kerestetett vele gyógyulást még a déli égalj alatt, «Egyiptom földe örökös nyarában» is a szülői szeretet, pár év múlva ifjúsága virágában meghalt. — Az édesanya Aranyt,— ki egyik szép költeményében (Domokos-napra) már korábban megörökítette tanítványa iránti szeretetét — szólította fel a korán elhunyt ifjú költeményeinek (inkább családi emlék gyanánt) sajtó alá rendezésére, amit Arany teljesített is, és a Tisza Domokos költeményei csakugyan az ő átnézésével és ő általa írott előszóval jelentek meg. A kép, melyet közlünk, Mészöly Géza jeles művészünk egy szép festménye után készült, amely jelenleg Tisza Kálmán miniszterelnökné tulajdona. G. K. művészet, sem természet, de nem is teremtés, mert a teremtésben minden okszerű és következetes. Az ilyen alkotáshoz, amilyenről szólok, egy nagy tulajdon kell a legnagyobb mértékben: az, a mit objectivitásnak neveznek, s mely Arany minden tulajdonai közt a legelső helyen s a legmagasabban áll. Az objectivitás sajátja: mindent igazán látni, vagy a mint van s úgy adni vissza a mint látta. Az egyenes vagy lapos tükör sajátsága, míg az e nélkül szűkölködő képzelődés, vágtáz egyéni elfogultság, mint a domború és homorú tükör, mindig ferde, sokszor torzképet ad, akár mert túlságosan összegyűjti, akár mert szétszórja a sugarakat. S íme, a miért Aranyt némelyek lenézik, mert nekik ő igen józan, igen való látó, igen igaz. Vajjon nem az-e Homér, nem az-e Shakespeare? A ARANY JÁNOS .LAKÁSA GESZTEN. — Mészöly Géza festménye.