Vasárnapi Ujság – 1888
1888-04-01 / 14. szám - A békésmegyei árviz (térképpel). Kanitzer Géza 231. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények - Az árviz Békés-Csabán (képekkel). G. S. 231. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények - Vilmos császár temetése (képpel) 231. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
13. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM. halottas menet a zöld fenyő-bokrokkal borított s a testőrség által körülvett országúton húzódott tovább. Délután 3 órakor érkezett meg a gyászmenet Charlottenburgba. A palota középső ablakánál megjelent ekkor díszegyenruhában Frigyes császár s meghatva tekintett a koporsóra, míg az a mauzóleum felé vezető fasorban el nem tünt. A királyok és más fejedelmi vendégek, valamint a magasrangu méltóságok képviselői itt ismét csatlakoztak a gyászmenethez, a nők erősen lefátyolozva. A mauzóleum bensejébe 3 óra és 30 perczkor vitték be kiszemelt katonák a koporsót. Csak a legközelebbi rokonok és fejedelmek mentek be utánok az épület belsejébe, hol a koszorúkkal díszített emelvényre letették a koporsót, fejjel a bejárás felé. Egy tüzértiszt zsebkendőjével adott jelt a tüzérségnek s csakhamar megkezdődött a gyászlövések sortüze s az ágyuk dörgése. A tömeg némán vette le leregét. Pár percz múlva újból megnyílt a mauzóleum ajtaja s kiléptek a fejedelmi vendégek. Az első kocsiban Viktória császárné, a másikban a trónörökös neje foglaltak helyet, utánuk következtek egymásután a többiek s nem sokkal 4 óra után ismét bezárták a mauzóleum kapuját. A sírboltot, ahova a sokat emlegetett császárt most ideiglenesen elhelyezték,anyja, Lujza porosz királyné sírja számára 1810-ben Gentz építette. Midőn Vilmos császár atyja, III. Frigyes Vilmos 1843-ban meghalt, Schinkel híres építész jelentékenyen megnagyobbította az épületet. IV. Frigyes Vilmos, a most elhunyt porosz király testvérbátyja és előde a trónon, nem fekszik itt, csak szívét tették le szülei lábához márványtartóban. Most, hogy az öreg Vilmos ide jött megnyugodni, valószínűleg újból fognak itt építeni és javítani s a császár jelenlegi nyugvóhelyét csak ideiglenesnek kell tartanunk. VASÁRNAPI IJJSÁG. * 231 A BÉKÉSMEGYEI ÁRVÍZ. — Térképünkhöz. — Árvíz mindenütt. Békés, Szathmár, Csongrád, Temes, Szabolcs, Heves, Zemplén, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Győr, Sopron megyék szenvedtek ez ideig nagyobb kárt. Békés megyében 100.000 holdnál több szántóföld került víz alá, amelynek jó része nem ad az idén termést, hol a hajlott fejű dús aranykalászok helyett, majd csak nád és gyékény terem, az a vidék gyászos csapást szenvedett. Ahova a víz — öreg gazdák állítása szerint — az előtt soha sem jutott, ott most sík tenger terül. Az itteni nagy terjedelmű Wenkheim-uradalmat egészen váratlanul érte a veszedelem; távolról sem gondoltak arra, hogy a Körös gátat szakítson s a Békés, Csaba és Gyula közt levő óriási nagy területet elárassza. Így esett aztán, hogy örült, a ki épkézláb menekülhetett, a gerlai pusztai kis község csakhamar úszott s a jobb anyagból emelt épületeket épen olyan gyorsan lerombolta az ár, mint az egyszerű cselédlakókat, úgy hogy az uradalmi cselédek a gerlai kastélyba voltak kénytelenek menekülni. A nagyszámú cselédnép itt tartotta magát 24 óráig, míg a majorságban 192 darab igavonó szarvasmarha a vízbe fulladt. Elhajtani többé nem lehetett őket, s a szegény párák pusztulását szívfacsaró látvány volt nézni. Az öreg béresgazda ünneplő mándlija ujjával néhány könnyet törölt ki a szeméből, mikor a szegény jószágok egyikének végső bődülését hallotta. A cselédeket másnap tutajokon mentették ki. Az uradalmi kasznár, ki családjával együtt laképületének padlására volt kénytelen menekülni, szintén másnap szabadult ki eléggé kényelmetlen helyzetéből. Wenckheim Károly báró, Géza fiával szintén ott szorult a kastélyban, s ők is csak másnap menekültek nagyobb csónakon az Élővíz csatornán át a kígyósi kastélyba. A báró egyedül csak szép ménesét tudta megmenteni, a többi jószága és takarmánya oda veszett. A kisebb birtokosok, kiknek nagyobb részben a gerlai határon belől van a birtokuk, okultak a szerencsétlenségen s a ki tehette, idejében biztos helyre hordta mindenét. De azért sokan voltak, kik a hurczolkodásra nem állottak készen, és sokan, kik tanyáikat nem akarták elhagyni, ezeket úgy kellett erőszakkal kimenteni, jószáguk, kis ingóságuk pedig oda veszett. A békés megyei árvízi katasztrófáról térképünkkel nyújtunk olvasóinknak tájékozást s némi magyarázatot, hogy az első veszedelem beálltától, mint vette be egymásután az ár a hevenyében épült védgátakat, s mint terjedt el a tengervíz egészen Körös- Tarcsáig. Sem a békésiek, sem a csabaiak nem törődtek a Fehér-Körös áradásával, melybe Gyula-Remete alatt az Iteze-domb irányában a Fekete-Körös szakad belé. A Fekete-Körös egyik ágát a Régi Fekete-Körös képezi s ez Dobozon át félkör alakban haladva, Békés alatt szakad be a Fehér-Körösbe. A nagy áradás, a hirtelen beállott enyhe időjárás és hóolvadás következtében a Fehér-Körösnek Békés-Gyula-remetei vonalán, a két beszakadás közt duzzadás állott elő, s márczius 13-án reggel a dobozi híd alatt a zajló Körös vize a védgátat elseperte. Amint a víz a védgáton át utat tört magának, a szakadás annál rohamosabban nőtt, s csakhamar 125 méter szélességben ömlött és zuhant 3>z ar, az itt-ott már zöldelő dús vetésekre. Ugyanekkor feljebb a Körös vonalán egy másik 85 méter szélességű szakadás támadt, s a bősz elem most már két helyen zúdította vizét a pusztákra. A váratlan veszedelem elől rohant mindenki, mert a láthatár csakhamar megtelt úszó jégtáblákkal, tőből kiszakgatott fákkal s rövid idő múlva házfedelek is tiszták a felszínen. Az áradás Zebenyt, a Gerla-Marói erdőt, Posteleket, Körtvélyest, Szeregyházát, Nagy-Hajtást és Gerla községet csakhamar elborította, benyúlt egészen a gyulai határba a Nagy-Fenék dűlőig, más oldalról pedig alányult Békésig. Békés Csaba csak ekkor kezdett védekezni. A vész hírére az Élővíz csatorna két partjára összes közerejét kirendelte s megkezdték a védgátak építését. A jobb partot 24 óráig sikerült csak fentartani, 15-én hajnalban Dohány kertes alatt meghágta a frissen épült kis nyúlgátat s az áradás az Élővíz csatornába hatolt, honnét leszaladt egészen a békési Cseresnyés hídig, ezt azonban a békésiek jól-rosszúl előre betömték. Békést ez oldalról fenyegette legnagyobb veszedelem, de 8 napi kitartó, fárasztó munka után a hid vízmentes elzárása teljesen sikerült. Néhány órával később a balpartot is meghágta az ár s ekkor először Apponyi Albert gróf birtokát, a vandházi pusztát és majorságot, a Csepcsányi majort, a Nagy-Rétet, a Felvégi legelőt elárasztva, elönté egyúttal Békés-Csaba jobbparti városrészét, a Bogárházak nevű városnegyedet, mely ma romokban hever, a nyaralókat, a Széchényi ligetet, a kórházat, temetőt s a Körösön túli szőlőket. A szegény bogárházi nép nagy sebbel-lobbal a Körös csatorna partjára hordta kis holmiját, honnét aztán a városba beszállították. Beliczey István főispán, mint Békés-Csaba kormánybiztosa a további veszedelem elhárítására azonnal megtette a lépéseket. A Körös-csatorna jobb partját némi küzdelem után feladta, a védekezést a balpartra s a csaba-békési útvonalra tette át. Nyolcz napig tartott a kétségbeesett védekezés s ez idő alatt a Körös csatornától a tiszai vasút vonaláig rögtönzött körgátat építettek. Márczius 23-án az áradás meghálalta az eddigi védvonalakat s elöntve a kis rétet, Doboz-Megyert, a borosgyáni pusztát, a békés-földvári vasúttöltésig hatolt, melyet másnap Hidashát irányában elszakított. A romboló elem ellepve a Hidaslapost, a békési és berényi tanyákon át közel Mező-Berényhez jutott, a várostól mintegy félóra járásnyira lekanyarodott a Tehénnyomásnak s a "Venckheim-pusztának s közel Tarcsa előtt megpihent, mivelhogy a békés-földvári vasúti töltés átszakításával egyidejűleg Kis-Megyeren felül a tiszai vasúti töltés szintén elszakadt s így az áradat két irányba terjedhetett. Ez utóbbi áradat a közel levő területek elfoglalása után a felső nyomást, a nagymegyeri puszta nagyobb részét, Kamutit özönlötte el s Kondorosnak indult; csakhamar azonban visszafordult a lapályosabban fekvő békési tanyáknak s a vasút mentén a közben eső összes területeket elfoglalta. A kétségbeejtő menekülési jelenetek itt is ismétlődtek s habár eddig kiszámíthatlan is a kár, annyit mégis örömmel jelenthetünk, hogy emberélet nem esett áldozatul. Ha a nagy tengervíz gyors lefolyást nyer, az esetben talán az idén is aratnak még Békésmegyében , de ha levezetése csak lassan lesz eszközölhető, a nyárra és az őszre ott is beköszönt a még eddig nem ismert nyomor. Kanitzer Géza. A TÖLTÉSEKHEZ SIETŐ MUNKÁSOK. Jantyik M. rajza. Vilmos trónörökös. VILMOS NÉMET CSÁSZÁR A BERLINI SZÉKESEGYHÁZBAN FELÁLLÍTOTT RAVATALON. AZ ARVIZ BEKES-CSABÁN. A nagy alföldi város lakossága, számításba véve ezt, hogy a mesterséges úton bevezetett Körös-csatornán kívül semmi más folyóvize a határban nincs, nem is sejthető, hogy valaha vízártól kell károkat szenvednie. Sima csapás bekövetkezett. A hirtelen langyosra változott idő az idei kemény tél iszonyú hőmennyiségét hirtelen felolvasztván, a Körös csekély medre se volt képes befogadni a megnövesztett hévizeket s messzire kiöntötte partjaitól, tengerré változtatva a tájat körös-körül, tönkretéve útjában minden épületet s százezerre menő holdat borítván el a