Vasárnapi Ujság – 1889
1889-03-03 / 9. szám - A görög naptár és időszámitása 140. oldal / Elmélkedések; értekezések; fejtegetések
Alig hogy visszatért, újra megkezdte fölolvasásait, bejárván ugy Ausztria, mint Magyarorország nagyobb városait. S a mellett leírta e nagy utazását, mely német nyelven Bécsben Hölder Alfréd, magyarul Budapesten Ráth Mór kiadásában most van megjelenőben füzetenként. A csinos kiállítású füzeteket, melyekben a munka megjelen, még vonzóbbá teszik a helyszínen készült fényképi felvételek és vázlatok után készült számos fametszetek, melyek szemléltető módon állítják elénk a Holub által bejárt vidékeket. Ez illusztrácziók közül néhányat mi is bemutatunk ez alkalommal. így a dél-afrikai kőszáli zergére tartott vadászatot a Szent-Lőrincz hegy sziklafokával; az expedicziónak Fekete János által vezetett tizenhat ökrös teherszállító kocsiját, a háttérben Grahamstown városával s annak vásárterével; az expedicziónak egy pihenő helyét, egy szép fekvésű folyóparton, erdő körében, sziklás hegyek tövében a fokföldi fennsíkon, s végre Holubnénak egy veszedelmes nyargalását éjszakának idején az e tájon igen gyakori zivatar alkalmával. A GÖRÖG NAPTÁR ÉS IDŐSZÁMÍTÁSA. Nagyobb naptárak a protestánsok és katholikusok kalendáriumán kívül rendesen az orosz és görögöt is tartalmazzák, de a legtöbb elégnek véli a régi Julián-naptárt adni ki a helyett. Igaz is, hogy a görög egyház hívei nem fogadták el a javított vagy Gergely-féle naptárt, hanem megtartották a régi Julián-félét, de azért a Juliánnaptár, a vasárnapok és ünnepek katholikus megjelöléseivel, mégsem tekinthető a görög egyház, hanem legfeljebb csak az egyesült görögök naptárának. És ez a megkülönböztetés fontos mindenkire, aki mostanság az orosz viszonyokkal közvetve, vagy közvetlenül, foglalkozni kénytelen. Mert bár a keresztények legnagyobb három ünnepét, a karácsonyt, húsvétot és pünkösdöt s még egy néhány Mária-ünnepet a római katholikus és a görög-keleti egyház közösen tartja meg, ha mindjárt különböző napokon is, de vannak ezeken kívül az orosz egyháznak egészen sajátságos ünnepei, és vasárnapjai sem minden esetben vágnak össze elnevezésükben a mieinkkel. Orosz és katholikus naptár megegyezik például abban, hogy mindkettő 6 bőjtvasárnapot ismer s mindkettő pünkösd utáni, vagyis a szentlélek leszállása utáni vasárnapokat számlál, de már a katholikus böjtvasárnapok elnevezései közül csak a hatodik, a római katholikusok virágvasárnapja s a görög hitűek ág-vasárnapja azonos mindkét naptár szerint, és a pünkösd utáni vasárnapokat a görögök az úgynevezett böjt-triodiumig számítják, míg a katholikusokéi csak adventig terjednek. E szerint tehát az oroszoknak és görögöknek nincsenek se advent-vasárnapjaik, se vízkereszt utáni vasárnapjaik, valamint nem ismerik a húsvét utáni vasárnapok katholikus megjelöléseit sem, a Quasimodot, Misericordiát, Jubilatét stb. A görögök húsvét utáni első vasárnapja a Tamás-vasárnap, melyre következnek pünkösdig a tömjénhordó nők, a paralyzák, a szamaritánus, a vak és a szentatyák vasárnapjai. Ez utóbbi nevet viseli a Krisztus születését megelőző vasárnap is. A húsvét előtti tizedik vasárnappal, mely az evangelium szerint az adószedő és farizeusról veszi nevét, kezdődik a triodiumnak mint istentiszteleti könyvnek használata, mig húsvéttól pünkösdig a «pentecostarion» vagy ugyne PIHENŐ EGY DÉL-AFRIKAI FENSIKON TETT ÜT KÖZBEN. HOLUBNÉ ÉS HOLUB ÉJSZAKAI ZIVATARBAN, HOLUB EMIL DÉL-AFRIKAI UTAZÁSAIBÓL.