Vasárnapi Ujság – 1889
1889-03-10 / 10. szám - I. Sándor Szerbia királya 10. szám / Arczképek, Külföldiek - Milán király és fia. 1888. évi fénykép után 10. szám / Arczképek, Külföldiek - Milán mint gyermekifju (1868). Milán 1871-ben midőn a szerb trónt elfoglalta 10. szám / Arczképek, Külföldiek - Risztics János szerb regens 10. szám / Arczképek, Külföldiek - Pigott a hamis tanú 10. szám / Időszerü illusztrácziók - Az ó-buda-aquincumi újabb ásatások: Oltárkő. - Mithras-templom. - A Mithras-templom alaprajza. - Medea-szobor. - A mult nyáron felásott házcsoportok 10. szám / Táj és utiképek épületrajzok, Hazaiak - Belgrád. - Belgrád a Dunáról tekinte. -A belgrádi királyi palota 10. szám / Táj és utiképek épületrajzok, Külföldiek - Jégpalota Szent-Pétervárott 10. szám / Táj és utiképek épületrajzok, Külföldiek - Jókai Mórnak «A rosszul osztozott testvérek» czimü elbeszéléshez. Roskovich Ignácztól és Pataky Lászlótól (5 kép) 10. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 frt VASÁRNAPI UJSÁG I e«187 évre « ,rt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK:j T** évre f ,rt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / tfl évre _ 6 « l *elevre ...4 « j felévre _ 3 « Külföldi előfizetésekhez a postai!ag meghatározott viteldíj is csatolandó MILÁN KIRÁLY LEMONDÁSA. I. Milán király e hó 6-án lemondott Szerbia trónjáról s ezzel befejezéséhez jutott egy uralkodói pálya, melyhez meglepő fordulatokban és viszontagságokban, csodálatos sikerekben és megaláztatásokban gazdagabbat alig ismerünk az ujabb idők történetében. Még gyermek volt, mikor váratlanul Szerbia trónjára hivatott, nem sokkal idősebb, mint most egyetlen fia, I. Sándor, kinek javára leköszönt. Nagybátyjának, Obrenovics Mihály fejedelemnek a topcsideri parkban történt meggyilkolása üresítette meg számára a trónt, kinek Hunyady Júlia grófnővel kötött házasságából gyermeke nem maradt s kitől törvényesen el nem választva ugyan, de tényleg külön válva élt. Milán volt a szerb uralkodóház egyetlen férfi sarja. A dinasztia alapítójának, Mihály fejedelem nagyatyjának, Obrenovics Milosnak testvérétől, Efraimtól származott, kinek fia, Milos Katargi Máriát vette nőül, ugyanazt, a ki utóbb Kuza román fejedelemhez való viszonyáról lett nevezetes. E második Milosnak és Katargi Máriának házasságából származott Milán 1854 szeptember 18-án s mint tizennegyedik évében levő ifjú egy párisi intézetben tanult, midőn nagybátyjának, Mihály fejedelemnek halála híret s egyúttal azt a fölhívást vette, hogy a megürült trónt foglalja el. 1868 julius 2-án történt, hogy a szerb szkupstina fejedelmévé kiálatotta ki. Ágyúdörgés, harangzugás és nép örömrivalgása között vonult az ifjú herczeg a nemzetgyűlés elé, mely előtt kijelenté, hogy ifjú és gyönge vagyok, de «bármily minden erőm s tehetségem arra lesz fordítva mindig, hogy népemet boldoggá tegyem.» lyet Nem töltvén még be azt a kort, me Szerbia törvénye az uralkodás önálló viselésére megkiván, Blaznavacz ezredes, Garasanin és Risztics hármas kormányzósága teljesíté az ország igazgatásának teendőit, egyuttal gondot viselvén az ifjú fejedelem neveltetésére. 1871 szept. 18-án elérvén tizennyolczadik évét, mint nagykorú fejedelem elfoglalta trónusát s nehéz körülmények közt is ügyes kézzel vezette a kormányzatot. Egyetlen férfi sarja lévén az Obrenovics családnak, sokszor fölmerült a nemzetben az aggodalom, mi lesz az országból, ha az ifjú fejedelmet valami véletlen éri, mely életének véget vet, mielőtt fiutódot hagyna maga után ? Sürgős politikai szükséggé vált a fejedelmet megházasítani és pedig oly módon, hogy e házassági kötelékből Szerbia függetlenségi törekvéseire lehetőleg kevés veszély származzék. Azért olyan tervek, melyek Szerbia fejedelmét valamely uralkodó családdal hozták volna összeköttetésbe, alig jöhettek szóba, sőt mielőtt ilyenekre csak gondolt volna is valaki, híre jött, hogy Milán fejedelem eljegyezte magának Kecsko orosz ezredesnek árván maradt leányát, Natáliát, kinek Romániában és Bessarábiában nagy terjedelmű birtokai vannak s ki a Komnének bizánczi császári dinasztiájáig vezeti föl származását. 1875 okt. 17-én csakugyan meg is történt az esküvő A házasság boldog első heteire a megpróbáltatásoknak és súlyos csapásoknak nehéz esztendeje következett, mely Milánnak csaknem trónusába került. Az orosz politika elérkezettnek látván az időt, hogy az ozmán birodalom ellen tervezett csapását előkészítse, Szerbiát szemelte ki első aknául, melyet fölrobbantson. A fölszabadulás vágyától égő nép és ifju fejedelem hangulatát fölhasználva, megindult az izgatás s a «nem-hivatalos» jellegű orosz emisszáriusok ellepték az országot, hogy a porta elleni háborút megindítsák. Ott volt aztán a többi közt a hires Csernajev orosz tábornok is, aki a szerb hadak főparancsnokságát volt viselendő. 1876-ban Milán csakugyan kettyűt dobott hűbérura, a szultán elé, de ez a vakmerősége csak romlást és vereségeket hozott számára. Zajcsárnál Oszmán pasa, Jávornál Mehemed Ali, a Morava mellett Abdul Kerim mértek seregeire megsemmisítő csapásokat. A szerencsétlenségek e borús napjaiban csak egy verőfényes sugár esett a fejedelem lelkére, 1876 aug. 14-ikén, a mikor neje fiúgyermekkel ajándékozta meg, a ki a czár tiszteletére Sándor nevet nyert a keresztségben. Hogy ily kevés dicsőséggel harczol- I. SÁNDOR, SZERBIA KIRÁLYA.