Vasárnapi Ujság – 1890

1890-09-14 / 37. szám - Ballagi Mór 37. szám / Aczképek, Hazaiak - Brace Károly 37. szám / Aczképek, Külföldiek - Ballagi Mór (arczképpel) 589. oldal / Élet- és jellemrajzok - Nehéz órák. Vautier Benjamintól 37. szám / Műtárgyak - Pillangó-kapott 37. szám / Női munka és divat - Reggeli pongyola 37. szám / Női munka és divat - Séta-ruhák 37. szám / Női munka és divat - Tollkorona 37. szám / Női munka és divat - Uti ruhák 37. szám / Női munka és divat - Erdélyi képek: Verespataki érczzuzó malom. -Verespataki újonnan épült református templom. -Abrudbánya főtere az 1849-iki pusztulás után. (Egykoru rajz után.) - Abrudbánya főtere ma az új református templommal. Cserna Károly rajzai. -Verespatak. - A Detonata 37. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - Ballagi Mór ajánltatása az akadémiai tagságra 1840-ben. (2 hasonmás) 37. szám / Térképek; hasonmások

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és | egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / fél évre _ 6 « Csupán VASÁRNAPI UJSÁG { egész évre 8 frt 1 félévre _ A­ « | Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK | egész évre © frt 1 {félévre __ 3 « | Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó A BALLAGI MÓR. MAGYAR tudományos akadémia jubilánsai­nak száma ismét szaporodott eg­gyel. F. hó 5-én telt be 50-ik éve annak, hogy az akadémia tagjai közé beválasztották dr. Bal­lagi Mórt, a nagy hírű nyelvészt és tanférfiút. Ritka esemény ily jubileum; Magyarországon mindeddig csak hatan értek meg ily napot, jeléül annak, hogy már kora ifjúságukban oly fényes eredményeket tudtak felmutatni, melyek e kiváló kitüntetésre érdemesekké tették őket. Ballagi Mór is csak 25 éves volt még, midőn az ország legelső tudományos testülete tagjai sorába fölvette, oly életkorában, mint a minő­ben akadémikusokká lettek ma is élő jubiláns társai: Pulszky Ferencz és Tóth Lőrincz. Az alább hasonmásban közlött akadémiai ajánló­levelek tanúsítják, hogy a magyar irodalom előke­lőségeinek egész csoportja ajánlotta őt e kitünte­tésre, s ajánlotta — a jelenleg divatozó akadé­miai korteskedésekkel ellentétben — úgy, hogy maga Ballagi nem is tudott felőle, annyira nem, hogy barátjával, Vajda Péterrel, épen az időben az akadémiai választásokról beszélgetve, azt a reményét fejezte ki, hogy tíz év sem telik el s ő is levelező tag lesz. A fiatal akadémikus, noha irodalmi munkás­ságával már akkor nagy mértékben felkeltötte a jobbak figyelmét, mégis inkább csak remé­nyekre jogosított s későbbi nagy tudományos működését és hatását alig lehetett sejdíteni. Nem is csoda. Alig egy pár évvel azelőtt ta­nult magyarul fogalmazni, s akadémiai kitünte­tése még oly állapotban érte, midőn csak ma­gasra törő vágyai és ideális gondolkozásmódja mentették meg attól, hogy mindennapi ember maradjon. Mert az ifjú tudóst születése perczétől fogva nyomorúság és nélkülözések kísérték élete útjain. Gyermekkorában a kolduló tanulók szomorú éle­tét folytatta, könyöradományokból, állandó lakás és ellátás nélkül. Nagy-Váradon két év alatt csak egyszer lakott jól, egy gazdag fiúnak, a későbbi Csatáry Lajos főorvosnak, születése ünnepén s ez a szokatlan élvezet oly beteggé tette, hogy napo­kig élet-halál között lebegett. Egyre csak vándo­rolt nyomorultul, éhezve, Pesten keresztül Pápára igyekezvén, a hajóhídon könyve árán jutott át. Pápán nevelővé lett. S csak ekkor látta meg az eddig kizárólag ódon thalmudi tudákossággal foglalkozó serdülő ifjú a modern világot s kezdett érdeklődni iránta. Elment a pápai kollégiumba, azután a műegyetemre, s majd Párisba a mérnöki tudományok tanulására. Segítség nélkül nyomo­rogva élt, de folyvást tanult s midőn már eléggé megismerte a világot, Párisból visszatérve, a la­pokba is kezdett írni. Első műve, egy a zsidókról szóló röpirat, épen 1840-ben jelent meg, pár hó­val előzve meg bibliafordításának kezdetét. Ezek az első, még Bloch név alatt megjelent művek már ugyanabban az évben megnyitották előtte az első magyar tudományos intézet kapuit. Ballagi irodalmi működése az akadémiai tag­ság elnyerése után élénk lett. Lapunk részlete­sebben is megemlékezett már erről (az 1885-iki évfolyam 12. számában), midőn a mai jubiláns részletesb életrajzát közöltük, és talán felesleges is fölemlíteni, hogy tudományos működésénél, melyet csak kevesebben ismerhettek eléggé, irodalmi hírnevét sokkal inkább elterjesztette, a szó szoros értelmében általánossá tette nagy ma­gyar-német szótára, mely tömérdek alakban és kiadásban jelent meg. Bízvást elmondhatjuk, hogy a biblia után a legelterjedtebb könyv a hazában. Irodalmi kiterjedt munkálkodásáról teljes ké­pet nyújtani ily rövid c­ikkben nehéz volna. BALLAGI MÓR.

Next