Vasárnapi Ujság – 1890
1890-11-02 / 44. szám - A magyar szinészet ünnepe (képekkel) 719. oldal / Tárczaczikkek; napiérdekü közlemények
722 VASÁRNAPI UJSÁG. szabadságharczban is. Az emlékbeszéd felsorolta nagy elismeréssel Izsó alkotásait is. A beszéd végén lehullt a lepel a Mátrai által készített, s lapunk múlt számában bemutatott szoborról, mely a kerepesi uti temető egyik legszebb emlékműve. Miután a népszínház énekkara egy gyászdalt énekelt, Taksonyi József, a mintarajziskolai társaskör elnöke, elszavalta alkalmi költeményét, mire Vasadi Ferencz tanár rövid beszéd kíséretében letette a szobrászegyesület koszorúját, Tull Ödön pedig az iparművészeti iskola növendékeinek koszorúját helyezte le. A bánatos özvegy, a mintarajziskola tanártestülete és ifjúsága, az iparművészeti iskola tanári kara, az orsz. magyar képzőművészeti társulat s a művész több tisztelője is tettek le koszorúkat a szobor talapzatára . Udvardy (Cserna) János mérnök, a magyar tud. akadémia levelező tagja, élte utolsó napjaiban fiának, dr. Udvardy László egri lyceumi jogtanárnak meghagyta, hogy holta után csekély hagyatékából küldjön huszonöt forintot a «magyar irók segélyegyletének», huszonöt forintot pedig a «magyar hirlapirók nyugdíjintézetnek, e hazai intézetek alaptőkéjének gyarapítására. A haláleset okt. 25-én bekövetkezvén, a boldogult fia az említett összegeket, együtt ötven forintot, lapunk szerkesztőjéhez küldte be, ki azt az illető két intézet titkári hivatalainak átszolgáltatta. Egy honvéd tábornok emlékezete. Körmöczbányán a magyar egylet okt. 26-ikán leplezte le az emléktáblát, melyet Bátori Schultz Bódog vitéz honvéd tábornoknak, a város jeles fiának szülőházára helyezett. Schröder Károly egyleti elnök mondott hazafias beszédet. Vezsenyi György egyleti titkár saját alkalmi ódáját szavalta. Az ünnepélyt lakoma fejezte be. Az unitárius templom felszentelésének okt. 26-iki ünnepére az erdélyi részek unitáriusai küldtek képviselőket. A templom szorongásig megtelt. Az ünnepélyen megjelent Csáky Albin gróf vallás-és közoktatásügyi miniszter is, továbbá Berzeviczy Albert államtitkár, Bedő Albert miniszteri tanácsos, Dániel Gábor egyházi főgondnok, Hegedűs Sándor, György Endre orsz. képviselők, Hajdú János és Székely Ferencz dr. egyházgondnokok, Vida Imre tanácsnok a főváros képviseletében, Ferencz József unit. püspök, Verson Henrik az angol unitáriusok küldötte, Szász Károly ref. püspök és még sokan a fővárosi társadalom előkelőségei közül. Az énekelőadás után Ferencz József püspök mondott beszédet, ecsetelvén a viszontagságokat, melyeken az unitárius vallásnak keresztül kellett mennie, végül pedig megható imában megáldotta az új templomot. Ezután Dersy Károly, budapesti unitárius lelkész tartott beszédet, melyben az unit vallásról, mint a szeretet vallásáról, emlékezett meg. Beszéde végén bemutatta Verson Henriket, az angol küldöttet, ki angol testvérei nevében üdvözölte az egybegyűlteket és egy imát mondott el anyanyelvén. Péterfi Dénes kolozsvári unitárius lelkész úrvacsorai beszéde következett, mely után kiosztotta az úrvacsorát. Az ünnepély befejezte után sokan megtekintették a szép épületet. Később a hivek lakomára gyűltek össze a vigadó egyik termében. Gyászünnepély a Kelemen László sirjánál. Csanád-Palotáról irják, hogy Kelemen Lászlónak, az első magyar színigazgatónak az emlékoszlopát a cs.palotaiak az «országos szinészegyesület» koszorújával nov. hó 2-án délután halottak előestéjén, megkoszorúzzák. Búja Lajos néptanító fogja az emlékbeszédet tartani és a sirt megkoszorúzni. Búja volt az, ki a sirt megtalálta. A legidősebb élő magyar szinésznő: Vad Pálné, született Dani Borcsa asszony. Idősebb, mint maga a magyar színművészet, tavaly töltötte be élete századik évét és hetven esztendeig élt a színpadon, melytől csak tíz éve, hogy megvált. Ő az egyedüli élő lény, ki szinről-szinre ismerte az első úttörőket. A fővárosban lakik, életszükségleteiről a szinészegyesület kegydíja és magánjótékonyság gondoskodik. Botra támaszkodva ki-ki jár még az utczára. A színészek «Vad anyó»-nak hívják, ez volt neve már a nemzeti szinház megnyitásakor is. Mondják, hogy jó komika volt. Stanley expedíczióját kedvezőtlen világításban tünteti föl az a könyv, mely «Barttelot őrnagy naplója és levelei» czimmel a napokban jelent meg Londonban. Barttelot őrnagyot tudvalevőleg kiséretével együtt lemészárolták Jambongaban. Stanley az esetről megemlékezvén, fitymálta Barttelot eljárását s katasztrófáját saját hibája következményének mondta. E nyilatkozat sértette a szerencsétlen őrnagy rokonait, akik most a fentezímzett könyvvel felelnek Stanley vádjaira. A «Times» sajnálkozását fejezi ki a polémia fölött, de megjegyzi, hogy a Barthelot őrnagy naplójában foglalt érvek oly erősek, hogy azokat Stanley szó nélkül nem hagyhatja. Az angol közönség egyebet vár Stanleytől expedicziója szerencsétlenül járt tagjaira nézve, mint megvető nyilatkozatokat. HALALOZASOK: Udvardy CSERNA JÁNOS, a tud. akadémia tagjainak Nesztora, meghalt okt. 25-ikén, Hevesben. Született 1799-ben a fehérmegyei Zámolyon. Még 1821-ben szerezte meg a földmérői oklevelet, s 1823-ban a «Tudományos Gyűjtemény »-ben jelent meg első dolgozata. A magyar gazdasági irodalom úttörője volt, s a tud. akadémia ezért választotta tagjai közé 1832-ben. 1838-ban Hevesmegyébe tevén át lakását, egri káptalani, Orczy László bárónak uradalmi, majd hevesmegyei mérnökké neveztetett ki. Cserna márévtizedek óta elvonult a világtól, s az irodalmi munkálkodással is fölhagyott, mert komor embergyűlölet fogta el. 1833-ban Döbrentey Gáborhoz irt levelében maga festi sötét kedélyét. Sajnálja — ugymond — maga körül a millió Tantalusokat, kik hiába küzdenek. Ezért gyűlöli a világot. Elvonultságában mégis földerült, mikor 1882-ben az akadémia üdvözletét vette taggá választásának félszázados jubileumára. Akkor alapítványt is tett az akadémiánál. — BENKŐ KÁLMÁN, a nemzeti színház nyugalmazott tagja, meghalt okt. 25-ikén 66 éves korában, Budapesten. A hatalmas termetű alak jó ismerős volt az egész városban. A színpadon csak kis szerepek jutottak neki, de azokat jól betöltötte. A színműirodalommal is foglalkozott, s a nemzeti szinházban és a vidéki színpadokon több darabját adták elő. «Bukor, a székelyek hóhéra» czímű látványos darabja a mult években a budai szinkörnek kasszadarabja volt. Benkő a Székelyföldön született s diákból lett szinészszé. Mint ilyen a régi gárdához tartozott s 40 évi működése alatt, mint az úttörők kis tehetségű, de buzgó társa, sokat nélkülözött és nyomorgott. Részt vett a forradalomban is, Klapka tábornok csapatához szegődött s Komárom várának átadása után került a fővárosba, hol a nemzeti szinház tagja lett. Tíz évvel ezelőtt vált meg a nemzeti színháztól. Elhunytak még a közelebbi napokban: BÁNHIDY ALBERT, az aradi takarékpénztár elnöke, az aradi kaszinó igazgatója, egykor Arad megye alispánja, az ötvenes években helytartója, aztán Csanád megye főispánja, 82 éves korában, Aradon, honnan holttestét Lökösházára szállították. — TAKÁCS KÁLMÁN, Pozsony megye egyik legrégibb tisztviselője, a szempezi járás volt főszolgabírója husz évig, 68 éves, Pozsonyban. — CSAMÁRY JÓZSEF, volt bajai főgimnáziumi tanár, nyug. felső-szentiváni plébános, életének 70-dik évében, Baján. — TELKESKY ARKADIA, nagykikindai földbirtokos, 72-ik évében. — Alsóborsai CSORBA ISTVÁN, ekli ref. lelkész, életének 59-ik, s lelkipásztorságának 28-ik évében. — TÓTH BÁLINT, ref. lelkész, ki tavaly ülte meg félszázados jubileumát, 77 éves, Hajdu-Sámsonban. — ROZMANICS KÁROLY, nyug. telekkönyvvezető, régi honvéd, 76 éves, Pécsett. — SZLUHA ALADÁR, Bodajkon, 70 éves korában. — URS FERENCZ, Ráczkeresztur jegyzője, 20 éven át a fővárosi rendőrség tisztviselője, Urs Nándor, III. kerületi kapitány testvére. — THOMA JÓZSES, megyei aljegyző, 33 éves. — FÖLSINGER JÓZSEF, városi képviselő, a kereskedelmi hitelintézet igazgatója, 75 éves, Balázstelken. — JANKOVICS JÁNOS, városi tanácsos, 84 éves, Ráczkevén. — Lefkoczi MOESZ GUSZTÁV, Liptó megye bizottságának egyik tekintélyes tagja, 65 éves, Liptó-Szent-Miklóson. WIESER PÁL, a Holzspach A. fiai czég belső tagja, életének 52-ik évében, Budapesten. SZÁNTÓ ILLÉS, a kecskeméti közegi népiskolák tanítója, 61-ik évében. TEMLIN ZSSGMOND, nyug. pénzügyi számtanácsos, 67 éves korában. Rampe-Hollóson. — THODOROVICS MÁTÉ, földbirtokos, megyebizottsági tag, Török János budapesti főkapitány nagybátyja, 79 éves, Vingán. — DÖTZER LIPÓT, építész, 39 éves, Budapesten. — BENDIK JÓZSEF, magyar államvasutaknál titkár a fővárosban. — Königshuldeni FRENDEL DÉNES, nyug. kir. bányanagy, Kolozsvártt 74 éves. — Kapsafalvi KULK JÁNOS, 54 éves korában, Debreczenben. — IHRLINGER ANTAL, a budapesti munkásmozgalmak egyik vezetője, a munkásgyülések szónoka, a német munkáslap szerkesztője, s aki Magyarországon a hatvanas években az első munkásszövetséget megcsinálta, 1870-ben pedig felségsértési vád miatt tiz hónapig ült vizsgálati fogságban, 48 éves korában, Budapesten.— JENEI VIKTOR, állam vasúti tisztviselő, 24 éves, Maros-Vásárhelytt. Özv. BACSÁK MIHÁLYNÉ, szül. Bartal Mária, 68 éves, Pozsonyban. — ANDRIÁNYI BÉLÁNÉ, szül. Balajthy Borbála, 38 éves Budapesten, honnan holttestét Kassára szállították. — Özv. EBERT JÓZSEFNÉ, előbb Prepeliczay Lajosné, szül. Schwab Philippine, 48 éves, Aradon. — MIHÁLY GERGELYNÉ, szül. Jancsó Mária, a községi leányiskola derék tanítónője, 29 éves, Kézdi Vásárhelytt. — LAZAREVITSNÉ, szül. .Joanovits Alexandra, 71 éves, Lippán. — Özv. ILLÉSY SÁNDORNÉ, szül. Varró Mária, 48 éves, Beregszászon. — BRÓDY MATILD asszony, 79 éves, Szentpéteren. Románz. Nem is kérdem. Az első törhető, de a második annyira üres, hogy szinte gyanúnk támad, hogy az egész csak, a «mit én — szintén» rímért született. Horatius. Bár az alakhű fordítás föltétlen hive elitélik a klasszikusok modern formában való átültetését kétségtelen, hogy a modern forma közelebb hozza hozzánk az ókor nagy költőit, s a ki szép rímes alakban, s elég erővel adja vissza a görög vagy római szellem örök éltű alkotásait, épen nem végez haszontalan munkát. A beküldött fordítás azonban nem nagyon sikerült, nemcsak a verselés nehézkes, rithmustalan, hanem a tartalom is sok helyütt elmosódik, elhalványodik. Mindjárt az első strófából kimaradt a «biformis vates» két arczu dalnok (mely Janusként egyszerre a múltba és jövőbe néz). A második strófában ezt mondja : Nem halok meg, szegény szüleik utóda. Nem hull rám a Styx hullámtakarója*. Lehet mondani, hogy a szülők gyermeke, magzata, sarja, vagy amint eredetiben áll, vére (sanguis), de azt, hogy utóda, nem. Ez a kifejezés már távolabbi leszármazást jelent. A költőre hulló hullámtakaró is nagyon különös kifejezés, kiforgatása az eredetinek. A hat strófa közül csak egy, az utolsó, sikerült egészen. SZERKESZTŐI MONDANIVALÓK. Erdőben. Néhány formahibát (döczögős verselést és gyarló rímet) leszámítva, nem tehetünk ellene semmi különös kifogást, de különös dicséretet sem mondhatunk róla; porosra taposott ösvényen halad s isten tudja hányszor megénekelt tárgyat ismétel, anélkül, hogy akár a hangban, akár a kifejezésekben valami eredetiséget találnánk. 44. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM. SAKKJATEK. 1628. számu feladvány. Heathcote 0.-től. A «Bristol Mercury» feladványtornájában első dijat nyert. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Az 1621. számu feladvány megfejtése. Schriffer F.-től. Helyesen fejtették meg : Budapesten : K. J. és F. H. Andorfi S. — Kovács J. — Kecskeméten: Balogh Dienes. A pesti sakk-kör. SÖTÉT. 8 MK IM IM JT 7 HL HL 6 5ÜP Ü mmfm • >JÜI mm Um Um - IFE • ÜI W M M HP^ ÉP ɧ1 a bcdefgh VILÁGOS. Világos. 1. Bb3—bá Sötét. Megfejtés: Világos. a. Sötét. a3—bá : (a) 1. ... ... d3—a2 (c>2. Bc3—e3: ... Kf4-f5 : (b) 2. Bbá-f2+ ... e3—fá : 3. Be3—f3 f ... Kf5—e6 3. Bc3-f3 t — e4—f3 : 4. Fbl—a2 mat. 4. g2—g3 mat. b. c. 2. ... ... ... F t. sz. 3. Be3—f3 f ... e4—f3 : 4. g2—g3 mat. 1. ... ... Kf4—fő 2. Bb2—fá +... e3—fö 3. Bc3—f3 j stb. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Ujság» 42-dik számában közölt képtalány megfejtése : Atlanti Oczeán. HETI-NAPTÁR, november hó. Nap Katholikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.) Schwarze Seidenstoffe von 60 kr. bis Ii. 11.65 p. Meter — glatt und gemustert (ca. 180 versch. Qual.) — versendet roben- u. stückweise porto- u. zollfrei das Fabiik-Dépöt G. Henneberg (K. u. E. Hoflief.) Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. 2 V. E 23 Hal. napja E 22 Hal. eml. 1 21 6 22 Hilar. a.19 Dániel 3H. Mal. pk. Prim. Ida 22 Abercz pk. 20 4 K.Bor.Kár. bib.pk.j Károly 23 Jakab ap. 21 51S. Imre herczeg Imre 24 Arétászvtk. 21 Dávid 6;C. Lénárd hv. Lénárt 25 Marczián 23 7 P. Engelb. pk. vt. Adolf 26 Demeter 24 8;S. Gottfried pk. Gottfried 127 Nesztor vt. 25 S.Ch.S. Holdváltozás. Utolsó negyed 4-én 5 óra 29 pk. d. u.