Vasárnapi Ujság – 1890
1890-12-07 / 49. szám - A kaplonyi sirbolt (képpel). Éble Gábor 802. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
802 volt, s a grófot figyelmeztették barátai, hogy hívja meg a Budán időző királyt. A gróf abban a nézetben volt: magánembertől nem volna szerénység a királyt arra kérni föl, hogy tisztelje meg házát látogatásával; ilyen kegyre számitni senkinek sem szabad; azt úgy is tudja ő felsége, hogy nincs magyar ember, ki ily látogatást a legnagyobb kegynek ne tartana. A király értesült e nézetről, tetszett neki s elment a táncrestélyre, hol igen jól érezte magát. Sokat beszéltek akkor e bálról. Az épület maga jóformán azon állapotban van ma is, mint építésekor volt, természetesen többször renováltatott. A legnagyobb újítás benne a házi kápolna, melyet Gyula gróf építtetett neje virágszalonjának egyik mellékhelyiségéből. Az emeleti helyiségek száma 40-re, a földszintieké 20-ra megy. A telek, melyen a palota épült, a hozzá tartozó udvarral és parkkal együtt három magyar hold. Magán kézben ennél nagyobb háztelek Budapest egész területén nem található. A palotát ez alkalommal két oldaláról mutatják be képeink. Egyik az Egyetem utczára néző homlokzatát, másik a park felé fordított belső részét. Az előbbi képen jobbfelől látható a Franklinirodalmi társaság épületének egy része azokkal az ablakokkal, melyeken belül a nyomda-személyzet a «Vasárnapi Ujság»-ot szedi; balfelől az egykor gróf Wenckheim-, majd gróf Hadik-, ma gróf Andrássy Manó-féle egyetemtéri ház egy része látható a Károlyi-palota tőszomszédságában. Olvasóink előtt talán nem lesz érdektelen, ha megemlítjük, hogy e háznak azon részében, mely a Károlyi-palotát a park felől feltüntető képen látható, van a «Vasárnapi Ujság« szerkesztősége, melynek ablakai a gróf Károlyi-palota nagy kertjére nyílnak. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 48. SZÁM. 1890. xxxvii. ÉVFOLYAM. A KAPLONYI SÍRBOLT. A Károlyi-nemzetség első temetkező helye a család ősi sasfészkében , Nagy Károlyban volt. Itt pihentek az ősök hamvai a városi templom alatt, mely azonban a XVII. század elején protestáns kézre jutott. A katholikus Károlyiak ez óta mintegy száz éven át a szatmári jezsuiták templomának sírboltjában takaríttattak el. Károlyi Sándor a kurucz háborúk éveiben hitbeli buzgóságának kivánta jelét adni, midőn a romba dűlt ősrégi Kaplyon-monostor újraépítésébe belefogott s a romladozó templomot is helyreállíttatá, családja számára pedig ugyanoda egészen új sírboltot építtetett. A kaplonyi sírbolt így maradt meg a Károlyiak temetkező helyének akkor is, midőn az időközben grófi rangra emelt Károlyi Sándor 1723-ban a nagykárolyi városi templomot a protestánsoktól az ősi sírbolttal egyezségileg visszaváltotta, s ennek fejében a saját költségén építtetett a nagykárolyi ev. református hitközségnek új templomot, paplakot és iskolaházat. Csakis Károlyi Ferencz grófnak 1728— 36 közt zsenge korukban elhunyt gyermekeit temették még a nagykárolyi templomba, az úgynevezett «gyermek-koporsóba», mely egy koporsó alakú kripta volt. A kaplonyi templom és sírbolt 1718-ban készült el. Az új sírbolt — egy kápolnaszerű kis épület toronnyal — a monostor templomának déli oldalához volt építve, melybe a templom hajójából négy lépcsőn lehetett lejutni. A sírbolt őrizésére s gondozására Károlyi Sándor gróf a következő évben Szent-Ferencz-rendű barátokat telepített a megújított monostorba, kiknek ellátásáról alapítvánnyal bőkezűen gondoskodott. Ide szállíttatta az 1718-ban elhunyt anyósának, özv. Barkóczy Györgyné, szül. Koháry Judit grófnőnek tetemeit, de nem tetette az új sírboltba, hanem a templom sanctuariuma előtt készült két ágú kősírba, hova 1724-ben elhúnyt nejét, szül. Barkóczy Krisztina grófnőt temetteté még el, kinek végrendeletében kifejezett óhajtása volt, hogy édes anyja mellett nyugodjék. Károli Sándor e kettős sírt felirásos kőlappal záratta le. Igy lett azután 1736-ban az új sírbolt első lakója Sándor gróf harmadszülött fiának, Ferencz grófnak korán elhúnyt hitvese, szül. Csáky Krisztina grófnő. Oda tétettek örök nyugalomra 1744-ben Károlyi Sándor gróf tetemei is. 1768—81. években építtette Károlyi Antal gróf, Ferencznek fia, a nagykárolyi új és fényes templomot. Ugyanekkor lebontatta a régit s annak kriptáiból Kaplonyba szállíttatta át az ősök hamvait ,ezek között báró Károlyi Mihály és neje Lapispataki Segnyey Borbála díszes rézkoporsóit is. A kaplonyi templom, melyet Károlyi Sándor építtetett, az 1834-iki földrengésnek áldozatul esett. Annyit tudunk róla, hogy román stylű volt, két toronnyal, — hajóját két oszlopsor egy magasabb középső és két alacsonyabb mellékhajóra tagolta. De az említett földrengés az egész épületet megrongálta, az oszlopokat ledöntötte. Ennek folytán Károlyi György gróf 1842—47. években restauráltatta 40,000 frt költséggel úgy a monostort, mint a templomot és ennek keleti végéhez kereszt alakban új díszes földszintes sírboltot építtetett. A régi templomból csak a négy külső fal volt felhasználható. A terveket Ybl Miklós műépítő készíté. Az ő rajzaiból és közléseiből tudjuk, amit tudunk a régi templomról és kriptáról, mert a kaplonyi barátok nem jegyeztek föl semmit, pedig elég idejük lett volna rája. A restauráczió következménye volt, hogy a régi kriptából és a sanctuarium előtt levő rakott kősírból az ősök rézkoporsói az új sírboltba helyeztettek át. A sírbolt előcsarnokába a templomból az oltártól két oldalt, vasrácsos ajtókon át hat lépcsőn jutunk le. 1848 június 18-án szenteltetett föl a restaurált templom paduai szent Antal, az új sírbolt pedig a szent kereszt tiszteletére, melynek oltára is van az engesztelő szentmisék bemutatására. A régi koporsók egy része szabadon áll, a többi az oldalfalak nyitott fülkéiben van elhelyezve. A Károlyi-nemzetségnek itt pihenő tagjai chronologiai rendben így következnek: 1. Báró Károlyi Mihály f 1626; ennek neje 2. Lapispataki Segnyey Borbála + 1648 után. 3. Báró Károlyi László t 1710. (Exhumáltatott Olcsván és faragott tölgyfa-koporsóban ide helyeztett 1890. év tavaszán.) 4. Gróf Koháry Judit, özv. gróf Barkóczy Györgyné t 1718. 5. Gróf Barkóczy Krisztina, Károlyi Sándor gróf hitvese t 1724. 6. Gróf Csáky Krisztina, Károlyi Ferencz gróf hitvese f 1736. 7. Gróf Károlyi Sándor f 1743. Az erdődi kastély-kápolnából ide temettetett 1744-ben. 8. Gróf Károlyi Ferencz + 1758. A nagykárolyi kastély-kápolnából ide temettetett 1759-ben. 9. Gróf Károlyi Antal f 1791. (Nejének szül. báró Harruckern Jozefának szive ezüst hamvvederben koporsójába tétetett 1802-ben). 10. Károlyi Erzsébet grófkisasszony, József gróf leánya + 1795. II. Gróf Károlyi József t 1803.(Nejének szül. Waldstein-Wartenberg Erzsébetnek, utóbb gróf Keglevich Ágostonnénak szive ezüst hamvvederben koporsójába tétetett 1827-ben.) 12. Gróf Károlyi László, Lajos gróf fia t 1852. 13. Gróf Kaunitz-Rietberg Ferdinanda, Károlyi Lajos gróf hitvese + 1862. 14. Gróf Károlyi Lajos f 1863. 15. Gróf Károlyi György t 1877. 16. Gróf Károlyi 17. Gróf Károlyi Viktor 1888. Alajos, Lajos gróf fia, t 1889. (Anyjával és László bátyjával együtt 1890 tavaszán Tót-Megyerről szállíttatott Kaplonyba.) E szomorú hely 18-ik lakójául gróf Károlyi Gyulának, a vallásos és hazafias ősök méltó sarjadékának hűlt tetemeit mult hó 27-én tette le örök nyugalomra a gyászoló család. A nemzetségből idősb gróf Károlyi István 1845—55 években a fóthi bazilika alatt építtetett családja számára külön temetkező helyet. ÉBLE GÁBOR. F mrt A RIPPL-RÓNAI JÓZSI Külvárosi szoba belseje Párisban. képzőművészeti társulat téli kiállításáról. A TUDOVESZ ES KOCH. Az országos közegészségi egyesület e hó 4-ikén ülést tartott, melyen dr. Müller Kálmán egyetemi tanár és Rókus-kórházi igazgató, a Koch-féle gümőkór-ellenes gyógymódról értekezett. Először a tüdővész gyógyítására irányuló meddő kísérletekről beszélt, azután áttért a Koch-féle beoltásokra. Koch szerének hatása abban mutatkozik, hogy az éjjeli izzadás és az álmatlanság már a 3-ik befecskendés után elmarad. A beteg eleinte többet köhög, többet köp. Épen abban áll a Koch szerének nagy eredménye, hogy többszöri befecskendés után a tüdővészesek jól alusznak, nem izzadnak, keveset köhögnek, kevesebbet köpnek, jól érzik magukat és súlyban gyarapodnak. Ezt az eredményt azonban más úton is el lehet érni. Sokkal fontosabb az, hogy a baczillusok száma, mely az első néhány befecskendés után növekszik, később határozottan apad; alakjuk is változik : soványabbak, keskenyebbek lesznek, aztán eltűnnek. Az a kérdés, hogy gyógyszer-e a Koch-féle szer, és a beteg meggyógyult-e, ha baczillus nincs a köpetben ? Hogy a beteg magára hagyatván, nem indul-e meg ismét a folyamat, s a látszólagos gyógyulás nem csupán javulás-e ? Ezek nyílt kérdések, melyek megoldására hosszabb észlelés szükséges. A kezelésen átment beteg gondos ellenőrzése mellett megállapítható lesz majd, hogy a beteg az újabb tuberkulózissal szemben védelmet nyert-e vagy sem. A Koch-féle szer nagy jelentősége, hogy van egy szer, mely helyesen alkalmazva, mindig sajátlagos reakcziót mutat ott, ahol a gümőkór van. Ez már magában véve is óriási eredmény. Ehhez hozzá vehetjük, hogy komsioly utat mutatott az orvosoknak, amelyen haladva, fontos eredményeket várhatunk. Ma akárhányan bizonyos lehangoltsággal beszélnek a Koch-féle szerről, ami természetes is. Sokkal többet vártak, mint amennyit Koch tényleg mondott. A túlcsigázott remények eddig még nincsenek kielégítve, nem kell azonban felednünk, hogy az már magában véve is nagy eredmény, hogy Koch az orvosi tudománynak egy olyan részébe világított be, melyben a gümőkór és talán más betegség gyógyítása is mint végezet int. Aki azt mondja, hogy ma is ott vagyunk már e végczélnál, az másokkal együtt önmagát is ámítja. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Markusovszky Lajos elnök köszönetet mondott Müllernek érdekes előadásáért. a) Koch szere csomagolva; b) Koch szere öt grammos üres csőben ; c) Koch fecskendője. Dr. Turnovszky Jenő fényképe után. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A műcsarnok képes tárgymutatója megjelent, s ötven festmény és szobormű képét közli fényképi felvételek után, világos nyomásban. A képes katalógus már évek óta jelenik meg, s egész könyvtár