Vasárnapi Ujság – 1890
1890-11-16 / 46. szám - Nemesen megült ötvenedik születésnap 751. oldal / Tárczaczikkek; napiérdekü közlemények - A paisztráng-májszter. Vidonyi József 751. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
IG. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 753 illusztrált naptárnak. Ára szintén 60 kr. — Székelyegyleti naptár, a központi választmány megbízásából szerkeszti dr. Szádeczky Lajos, 10-ik évfolyam. Főleg az erdélyi részt és a székelységet illető közleményekre van figyelemmel. Szász Károlytól, Gyulai Páltól költeményeket közöl; régi székely balladát Benedek Elek és Sebesi Jób gyűjteményéből adja gr. Andrássy Gyula, Szabó Károly, b. Orbán Balázs, s több képviselő arczképét, és életrajzát és sok más érdekes közleményt, valamint az erdélyi megyék és városok szimtárát, stb. Ára 25 kr. — A magyar nép naptára, sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal, képekkel, toldalékul pedig adomákkal; ára 25 kr. — Ezen kivül ugyancsak a Franklin-társulat kiadásában kapható Uj fali naptár magyar vagy német szöveggel; ára 20 kr. A műcsarnok kiállítása november 25-ikén nyílik meg. Nemcsak gazdagnak, hanem változatosnak és érdekesnek is ígérkezik, s valószínűleg nem közönséges figyelemben részesül. A műtárgyak átadásának ideje e hó 10 én telt le és esti 6 órakor a szabályok értelmében Keleti Gusztáv társulati igazgató és leszty Árpád, a kiállítási bizottság előadója, az eddig átvett művek jegyzékét aláírásukkal lezárták, annak biztosítása végett, hogy azontúl egyetlen egy művet sem szabad a kiállítás számára átvenni. Az egész napon át a helybeli művészek tömegesen hozták műveiket. Az utolsó órákban több mint 200 szobor és festmény, részben még nedvesen érkezett a műcsarnokba. Egyike az utolsóknak volt Horovitz Lipót háromnegyed 6 órakor, a ki négy arczképet adott át, melyek gróf Andrássy Aladárt és nejét, Pulszky Ferenczet és a fiatal Sapieha herczegnőt ábrázolják. Megérkezett a két spanyol történelmi kép is, melyeket a madridi kir. képtárból engedett át a társulatnak Krisztina régenskirálynő. Mind a két kép óriási méretű. Az egyik «Gandia herczeg megtérése» Moreno-Carbonerótól, a másik «A mezők megáldása az 1900-ik évi ínség után» Salvador Viniegrától. A kiállításnak rendkívül érdeket fog kölcsönözni az, hogy annak folyamán fogják kiosztani a pályadíjakat. Ez évben a Trefort által alapított két arany érem, az 1000 frtos társulati díj, a 6000 frankos Munkácsy-féle ösztöndíj, a 300 frtos Ráth-féle díj s végül a társulat által műlap czéljára legalkalmasabbnak talált képre kitűzött 300 frtos díj képezi a művészi versenyek czélját, s a magyar művészek számos érdekes művel vesznek részt e pályázaton. A kiállításra több mint hatszáz kép és szobor érkezett. A kiállítási bizottság már megkezdte a bírálatot. Jókai darabja Szentpétervárott. Jókainak egyik regényéből, melynek színhelye Dalmáczia, operetteszöveget készítettek, melynek első előadása a szentpétervári úgynevezett kis színházban e hétre volt kitűzve .Deli Marko, vagy I. Napolon mamelukja* czim alatt. Az orosz szöveghez Boeé irt zenét. A népszínházban nov. 7-ikén franczia bohózat került czinre, tSzinitanoda* czim alatt; szerzője Bisson, Evva Lajos és Rákosi Viktor fordította magyarra, sok helyi vonatkozással látva el a szöveget, melyben az a fő törekvés, hogy a közönséget minél többször megnevettesse, amit el is ér. A darabban a szini iskola élete és növendékei pikáns vonásokkal vannak festve és a színházi női karnak elég foglalkozás jut a színpadon. A mese Szeleburdi Raoul (Szirmai) házassága körül forog. Ez a csélcsap, újkori Don Juan, minek utána a naiv Suzette (Réthy Laura) és a kaczér Tambourine (Serédi Sarolta) és sok más szép leány fejét elforgatta, pénzügyei rendezése czéljából Cavénécadas (Németh) nőnevelő intézet tulajdonos gazdag leányát, Valentinet (Csongori Mariskát) készül feleségül venni, ebbeli szándéka megvalósításában azonban nemcsak az elhagyott kedvesek, hanem Szimpliczius (Tollagi) is útját állja, mert ez a szerencsétlen fűzfapoéta szereti a szép Valentinet és viszont szerettetik. A szerelmes pár meghiúsult szökése és öngyilkossági kísérlete, valamint számtalan félreértés után szerencsésen egymáséi lesznek. Az előadás a jók közül való. Serédi Sarolta, élénk játékával és a többször megismételtetett «Boulanger nóták» előadásával tapsokat nyert, Réthy Laurának hangja és éneke fejlettebb, mint játéka. Csatai Zsófi, Csongori Mariska, Németh, Kassai, Szirmai, Horváth, Lubinszky, Újvári szerepük terjedelméhez képest hozzájárultak a siker emeléséhez. Tollagi — a népszínház új tagja — még nem találta el a kellő hangot és csak a darab vége felé melegedett különben hálás szerepébe. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia nov. 10-iki ülésén Pulszky Ferencz elnökölt s két előadás volt napirenden, egy filozofiai és egy történelmi. Lubrich Ágost a «Természetbölcselet» czimü munkája harmadik kötetének egyik fejezetét «Kitérés Isten elől a világképződés utján« mutatta be mint egyik kiegészítő részét a teleologikus istenbizonyiték tárgyalásának. Utána dr. Szádeczky Lajos, a szorgalmas fiatal történetbuvár, egy kegyetlen politikai gyilkosságot, Erdély történetének egyik véres lapját, ismertette, bő adatokkal mutatva ki, hogy a zsarnok Báthory Zsigmond fejedelem csakis politikai okokból gyilkoltatott le annyi derék hazafit. Erdély politikai életében a nemzeti fejedelmek korában két országos párt játszik állandóan szerepet, az úgynevezett török és a német párt. Egyik a törökkel, másik a némettel való szövetséget vallotta vezéreszméjéül. Szapolyai János óta félszázadon át a török szövetség dominált. Midőn Báthory Zsigmond ezzel szakítani akart, azt csak egy borzalmas, történelmünkben majdnem példátlan politikai gyilkosság árán, az ellenzék fejeinek megöletése által, vihette keresztül. Szádeczky főleg Kovacsóczy Farkasnak, a Báthoryak kanczellárjának tragikus sorsával és 1593-ban történt megfojtásával foglalkozott. Az előadást megéljenezték. A magyar vörös-kereszt-egylet igazgatóságának elnökségéről gr. Károlyi Gyula lemondott, mert hosszan tartó betegsége akadályozza, hogy az egyesület ügyeit vezesse. A központi igazgatóság e hó 11 -iki ülésén jelentették ezt be. Az elnöklő dr. Schlauch Lőrincz kifejezést adott a lemondás és annak indoka fölötti fájdalmának s ecsetelte gróf Károlyi Gyulának a vörös kereszt körül szerzett érdemeit. Indítványozta, hogy a lemondás mély sajnálattal tudomásul vétetvén, az igazgatóság által az erre illetékes közp. választmány elé terjesztessék. Darányi Ignácz gondnok is a legmelegebben emlékezik meg gr. Károlyi Gyula ritka tulajdonsa- UAGOS. CSEKEJIAKKOS.AHOS. Írottasok. 7. «URAS-TARISZNYAS».