Vasárnapi Ujság – 1891
1891-11-15 / 46. szám - Báró Jósika Lajos (arczképpel) 752. oldal / Élet- és jellemrajzok.
752 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1891. xxxvi. ÉVFOLYAM. BÁRÓ JÓSIKA LAJOS. November 10-én délután, szürke őszi napon, a kolozsvári temetőben a branyicskai báró Jósikacsalád sírboltjának az ajtaján nevezetes halottat vittek be az illusztris ősök közé. Báró Jósika Lajost temették. Kevés volna felsorolni a czímeit csupán és a kitüntetéseket, a melyekben bő része volt. Cs. és kir. kamarás volt, val. belső titkos tanácsos, a Szent István rend és az aranygyapjas rend vitéze, a főrendiház tagja, az erdélyi róm. kath. státus világi elnöke, volt több ízben főispán, az athletikai klub elnöke, stb. Nem volna igazságos őt e czímei után és rangja után jellemezni. Tiltakoznak az ellen az ő saját szavai, melyek azt mondják:«Fény és születés és kitüntető czímek, nagy vagyon 03 gazdaság, a szív nemesebb érzelmeire csekély mértékben és nem közvetlenül ható műveltség, nem teszik a kifogástalan embert. A czím csak czifraság, mely díszít ott, hol egy dicső múlt emlékét tünteti, melynek értelmet tudott adni ott, hol a közélet működéseinek állandó faktorait jelzi, melynek jótékony hatása lehet ott, hol nemes tettekre buzdít, de becsét elveszti annál, a ki a vele járuló kötelességekről nem tud.» Báró Jósika Lajost nem a czímei magasztalják. Egy munkás és eredményekben gazdag műit emlékezete mond koporsója fölött dicséretet. * Azok közül való, a kik a XIX. század hajnalát derengeni látták és azok közül, akik aktív részt vettek a magyar nemzet újraélesztésének nagy munkájában és azok közül a nemesek közül, akik megértették a XIX. század parancsszavát, a munka nemesítését elismerték és a fogalmat terjesztették. A 85 évből, ami elme adatott, 65 év a jóravaló munkálkodás ideje volt. Nehéz időben, nehéz viszonyok között, kényes helyzetekben működött oly irányban, a melyet ő a haza érdekében állónak tartott. Életéről álljanak itt a következő adatok: 1807-ben született. Atyja b. Jósika János erdélyi főkormányszéki elnök volt, anyja pedig Csáky Rozália grófnő. Fiatal korában a marosvásárhelyi királyi táblánál és a kormányszéknél szolgált. Az 1834-iki erdélyi országgyűlésen már szerepelt mint regalista. Főispán volt 1848-ig két izben, először Torda-, Doboka megyében. Közben hosszabb időt töltött külföldön. Spanyolországban volt az 1838-iki karlista forradalom alatt. Az 1846—48-diki erdélyi országgyűlésen a konzervatív párt őt választotta vezérszónokának. Mint a régi konzervatív eszmék hive, a szabadságharczban nem vett részt, visszavonultan élt s csak 1858-ban szánta rá magát arra, hogy közhivatalt vállaljon. Kinevezték az erdélyi úrbéri főtörvényszék elnökévé, erről a tisztéről azonban 1860 júniusban már lemondott. 1861-ben kormányszéki tanácsosi méltóságra emelték, de a következő évben visszalépett ez állásától is. 1864-ben Kolozs megye főispánja lett és 1867-ig megmaradt e méltóságában. Az 67-iki kiegyezést nagy örömmel üdvözölte, s Kolozsvártt ő volt az első, aki a kiegyezés megtörténtének hirére nemzetiszin lobogót tüzetett ki a házára. Azóta csak ritkán jelent meg a főrendiházban. Jellemének hű tükre az a méltóságos és mégis szerény pár szó, a mit az erdélyi róm. kath. status elnökségéről való leköszönése alkalmával mondott. «Hatvan évet túljáró ideje telt el annak, — úgymond, •— hogy a hol csak alkalmam nyilt a közjó érdekében működni, ezt el nem mulasztottam. És ha a közélet különböző terein való közreműködésem kiváló sikert sehol sem tudna is felmutatni, dicsekedhetem mégis azzal, hogy a hol királyom parancsa, polgártársaim bizodalma bármily kényes feladat teljesítésére felszólított, szolgálatkészségem sohasem vonakodott ennek tehetségem szerint megfelelni. Dicsekedhetem, hogy közszolgálataimat haszonlesés, vagy részrehajlás vádja sohasem sújtotta. Dicsekedhetem, hogy hivataloskodásom, ha egyebet nem, de igyekezetem és jóakaratom elismerését minden oldalról kiérdemelte. Nem több érdem ez, mint amennyit minden becsületes és tisztességes polgártársunk közreműködésében találunk.» 1890. év elején részesült abban a ritka kitüntetésben, hogy az aranygyapjas rend lovagjai közé avattatott. * De ha öreg napjaira vissza is vonult a közéleti nagyobb szereplésről, ifjan maradt a szive és teljes szívvel-lélekkel azon fáradozott, hogy a jövendő Magyarországnak adjon oktatást az ő tapasztalataiból. Maga köré gyűjtötte Erdély ifjúságát és a gentlemani erényekre tanította. «A gentlemant mindenekfelett az erkölcsi miveltség jellemzi.» Ez a tanításának sarkköve. «Századok elteltek, — úgymond, — és a magyar nemzet politikai életében a maga tekintélyét nyomasztó viszonyok között is képes volt fentartani, s erős a hitem, hogy századok eltelnek és ezen tekintélyét bírja fentartani, ha világszerte, hol a magyarnak híre van, el lesz ismerve, hogy a magyar nemzet gentleman nemzet.» * Az elhunytnak tettek által bizonyított eszméiből igyekeztem képet adni báró Jósika Lajos jelleméről. " B. J. Báró Jósika Lajos sokat foglalkozott a lovagiassági szabályokkal s a gentleman fogalmával. Utolsó napjaiban is azon dolgozott, hogy a lovagias ügyek szabályzatát, egyetértve egy e czélra alakult bizottsággal, megállapítsa. Munkájában megakasztotta a halál. Hogy a gentleman fogalma alatt mit ért és kit tart gentlemannek, azt érdekesen magyarázza egy hosszabb czikke, melyet az elhunyt az athletikai klub számára irt s melyből átvesszük a következő részt: A gentlemant mindenek felett az erkölcsi műveltség jellemzi, azon műveltség, mely midőn a sziv nemesebb érzelmeire közvetlen hat, az emberiséget magasztaló erények gyökere. Az erkölcsi műveltségnél első sorba helyezem azt, hogy szenvedélyein uralkodni tudjon; ez a morális műveltség legmagasabb foka. Aki erre emelkedni nem tud, az nem gentleman. Nem elégíti ki ezen feltételt a gonosz hajlamokból kifolyó indulatok megzabolázása, mert a legnemesebb érzések, u. m. vallásosság, hazaszeretet, nemzetiséghez való ragaszkodás, ha a fanatizmustól engedik magukat elragadtatni, oly szenvedélyekké válnak, melyek az elfogultság és részrehajlás gyöngeségein aligha képesek felülemelkedni, ily kiadásban pedig bármily forrásból eredjenek, gentlemanhez nem illenek. Az erkölcsi műveltség második föltétele a feddetlen karakter. Feddetlen karakter előttem az, mely mindenkor és mindenben az igazságosság útján jár , melyet nem önérdek, sem hiúság, sem szenvedélyek pressziója el nem tántoríthat, mely gyanúját is kerüli annak, hogy haszonlesés vagy nyerészkedési vagy a nagylelkűség feltételei teljesítésében gátolni bírnák. És mennél nagyobb áldozatkészségre találok a gentlemannél, az észjog és méltányosság igényeip . Dunky fivérek fényképe után. BÁRÓ JÓSIKA LAJOS. A ZÁGRÁBI SZÉKESEGYHÁZ ÉS AZ ÉRSEKI VÁRPALOTA.