Vasárnapi Ujság – 1891
1891-02-01 / 5. szám - Kalakana király (arczképpel) 73. oldal / Élet- és jellemrajzok.
5. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 75 a darab tragikai alakja, ki férje és a maga vélt érdekében, Ottokár cseh király elleni gyűlöletből, titkon a tatár vezérekkel szövetkezik, s felkelti férje féltékenységét, előidézi a tatárok dulásait. A befejezés az, hogy István kigyógyul a féltékenységből és legyőzi a tatárokat. A színműben sok a történeti anyag, mely a cselekvényt akadályozza, de színpadi tarkaságot biztosít. A közönségnek a darab közepe tetszett legjobban, itt tapsolt legtöbbször a szerzőnek és szereplőknek. Az előadásban nagy gondot fordítottak a színpadi díszre, a jelmezekre, a csoportozatokra. A szereplők közül legnagyobb sikere volt Jászai Marinak (Mária királyné) és Márkus Emiliának (Erzsébet királyné). Kivülök még Csillag Teréz (brandenburgi Gunda) és Náday (Kunz lovag) jutott hálás szerephez. Béla királyt Újházi, Istvánt Szacsvay, Ottokárt Gyenes, Pektári Joakhimot pedig Nagy Imre játszták. «Elektra» előadása a nemzeti színházban. A legkiválóbb színművészeti eseménnyé emelkedett «Elektra» előadása a nemzeti színházban, Jászai Mari asszony kitűnő tragikai ábrázolásában. Szofokles tragédiáját, s benne a jeles művésznőt, most mindenki akarja látni. A darabot hetenkint kétszer, háromszor játszák, de úgy látszik, minél többször ismétlik, annál nagyobb az érdeklődés. A jegyeket már napok előtt lefoglalják. Január 29-ikén szintén szorongásig megtelt a színház, s a negyedik felvonás nagy jelenete után újra kitört a hosszú tapsvihar, mellyel Jászai Mari iránt szokta kifejezni elismerését a közönség. A vasárnapi előadásra a jegyek máris mind le vannak foglalva. A magyar tud. akadémia jan. 26-iki összes ülésére fontos tárgyak voltak kitűzve. Ilyenek az akadémiai tagajánlásokra vonatkozó indítványok , de ezt Zichy Antal felszólalására elhalasztották, mert napirenden volt az akadémiai költségvetés is és két ily fontos tárgy megosztotta volna a figyelmet. Az ülésen b. Eötvös Loránd elnökölt. Paur Imre olvasta föl Szvorényi József emlékbeszédét néhai Dánielik János (1817—1888) tiszteleti tag fölött, ki oly kiváló helyet foglalt el tudományos irodalmunkban, és kinek Szvorényi a közéletben vitt a szereplését és nyugtalan szellemét is találón festette. A felolvasás után b. Eötvös elnök az elhunyt primás haláláról emlékezett meg. Simor 1867 óta tiszteleti tagja volt az akadémiának, melyet anyagilag is támogatott, s ő írta alá az első összeget a nagy terem földíszítésére. Halála hírére az elnökség táviratilag fejezte ki a részvétet. — Szily Kálmán főtitkár adta elő ezután a jelenteni valókat. Legelőször is előterjesztette a honfoglalásra vonatkozó amaz adatokat, melyeket az országházépitő bizottság kért Munkácsy számára, hogy festendő nagy képének tárgyához a históriai és archaelogiai utasításokat megkapja. Az akadémia történelmi bizottsága azt mondja, hogy az Árpád előtt való meghódolás legtöbb valószínűséggel Ungvár környékén történt; akkor csupa szlávok laktak itt és pedig a szlovén törzshöz tartozók. A históriai forrásokat is fölsorolja a bizottság ; Pulszky Ferencz pedig az archaelogiai kérdésekre nézve válaszolt tüzetesen, leírva, hogy a régi sírokban mily fegyvereket, ékszereket stb. találtak eddig, melyekről a nemzeti muzeum gyűjteményei tájékoztatnak. Előterjesztette továbbá a főtitkár az irodalomtörténeti bizottság jelentését, mely szerint az akadémia kiadásában «Irodalomtörténeti Közlemények» czim alatt évnegyedes folyóirat indul meg, Ballagi Aladár szerkesztésében. Kiadására és szerkesztésére 2208 frt van fölvéve. A többi tárgyakból még a következőket említjük meg : A közokt. minisztérium értesíti az akadémiát, hogy a Duka Tivadartól az akadémiának ajándékozott két Buddha-bálvány Kalkuttában m. évi november 13-án hajóra adatott s Triesztbe érkezésük után Budapestre fognak szállíttatni. A királyi dán tud. akadémia tudatja, hogy szívesen összegyűjti a dán levéltárakban levő adatokat Hell csillagászati expedícziójára vonatkozólag és az állami levéltárban talált iratok regestáit lekötelező szívességgel már át is küldte . A nyilt ülést zárt ülést követte, melyben az akadémia idei költségvetését tárgyalták. Az akadémia ez évi bevétele 152,000 frt. A múlt évi bevétel 146,000 frt. volt. Az akadémia ez évi kiadására 150,150 forint van előirányozva; a múlt évben a kiadás 144,198 frtra rúgott. Az I. osztály és bizottságai 16,500 frt, a II. osztály 29,500 frt, a II. osztály pedig 16,500 frtot kap; könyvkiadó vállalatok segélyezésére :1000 frt, gróf Széchenyi munkáinak kiadására 1500 frt, Kazinczy levelezése kiadására 2000 frt, jutalmakra 5000 frt. Az akadémia vagyona volt 1889. év végén 2.269,978 frt, a mult év végén pedig 2.299,194 frt, vagyona tehát a múlt évben 29,215 frttal szaporodott. Az akadémia költségvetését az összes ülés minden változtatás nélkül elfogadta. A Kisfaludy-társaság Gyulai Pál elnöklete alatt jan. 28-ikán ülést tartott. A termet szorongásig megtöltötte a nagyszámú hölgy közönség. Beöthy Zsolt titkár részvétteljes hangon emlékezett meg a nemrég elhunyt P. Szathmáry Károlyról, méltatva működését, Degré Alajos «A jég» czimü elbeszélést olvasta fel. Szász Károly «Fiam emléke» czimmel négy hatásos költeményt olvasott fel gr. Zichy Gézától. Bartók Lajos «Erzsébet királyné» czímű drámájából mutatott be részletet. A darab hősnője Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja, aki az Anjou-család nápolyi uralkodó ágát a magyarral akarja egyesíteni, egyúttal a nápolyi trónt fia számára akarja biztosítani. E nagyravágyó tervek meghiúsultának okai és története képezik a dráma tárgyát, amelyben Lajos király is nagy szerepet játszik. A felolvasott részletet megtapsolták. Végül Szász Károly két sikerült költeményt olvasott fel Apostol Bertalan vendégtől, mire az ülés véget ért. A földrajzi társaság jan. 29-ikén tartotta közgyűlését az akadémiában, Lóczy Lajos elnöklete alatt. A társulat főtitkára, Berecz Antal, ismertette a társaság mult évi működését. A felolvasó ülések száma 14 volt. A társaság vagyona 6530 frt s az évre előirányzott bevétele 4192 frt. Majd Lóczy Lajos elnök tett jelentést a mult évi földrajzi mozgalmakról. Megemlékezett Stanley utazásáról, ki nem vitt magával semminemű tudományos előkészültséget útjaira és úgy látszik, nem támadt benne bámulatos vándorlásai közben legkisebb szeretet és rokonszenv sem az alapos kutatás iránt. De páratlan kitartással fogott vállalataihoz és példanlküli erélyességgel oldotta meg azokat. A század legmerészebb s legszerencsésebb utazójának mondja Stanleyt. Elismeréssel szólt gróf Teleki Sámuel afrikai útjáról is ; leverő dolog azonban, hogy irodalmi és kiadói viszonyaink mostohasága miatt gondolni sem lehetett az eredményeknek itthon való feldolgozásáról és kiadásáról. Végül az országos kataszteri felmérésről is megemlékezve, jelenti, hogy az mintegy 400 mérnököt foglalkoztat. Az elnöki jelentés után a választmányt alakították meg. A filológiai társaság jan. 25- kén tartotta közgyűlését. P. Thewrewk Emil elnök megnyitó beszédében vázolta a hazai filológia újabb haladását, megemlékezett a társulat halottairól s azzal a javaslattal végzé, hogy a hazai kereskedelmi akadémiákon tanítsák az új görög nyelvet. Dr. Fináczy Ernő titkári jelentésében számot adott a társulat tavalyi működéséről, kiemelve a tagok örvendetes szaporodását. A pénztárnok ellenben tetemes deficitet konstatált, mit a «Pótfüzetek» nagyobb kiadásainak tulajdonít. A közgyűlés elhatározta, hogy ez évben «Pótfüzetek»-et nem ad ki, ellenben a társaság folyóiratának tartalmát növeli. Ezután elnöknek újra megválasztották P. egyhangúlag Thewrewk Emilt, alelnöknek Heinrich Gusztávot, Bartal Antal kiváló klasszika filológust pedig egyhangúlag tiszteletbeli tagnak. Az orsz. régészeti társulat jan. 27-iki havi ülésén, dr. Posta Béla felolvasta Récsey Viktor jelentését, a Balaton vidékéről tett régészeti kutatásairól. Ezután a társulati titkár bemutatta Bartalos Gyula «Őskori síremlékek a Mátra és Bükk hegységben» czimű értekezését, mely a jelenlevő régészek érdeklődését annyira kivívta, hogy a további kutatások anyagi támogatását is kimondták. Pulszky Ferencz mutatta be még a társulatnak a nagyenyedi XVI. századbeli magyar ezüst leletet. MI ÚJSÁG? Mai számunk, mely egyik mellékletén a magyar hírlapirodalom 1891. évi állásáról szóló , terjedelmes közleményt tartalmazza, két és fél íven adatik ki. Az udvar köréből. Az eddigi megállapodások szerint ő Felsége a király és a királyné jövő kedden hosszabb tartózkodásra Budapestre jönnek. Február 10-ére a királyi palotában estély van tervezve s addig is több nagy ebéd lesz ő Felségénél. Február végén a királyné — hir szerint — hosszabb időre Korfuba megy. A királyné utazása. Bécsből azt írják, hogy királynénk a jövő évben újból utazást akar tenni a KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A nemzeti kaszinó közgyülése jan 25-ikén ment végbe gr. Szapáry István elnöklete alatt. Ilk Mihály titkár terjesztette elő az évi jelentést, mely szerint a kaszinónak 1890. évben összesen 719 tagja volt. A bevétel 153,449 frt 90 kr, s a kiadás 147,097 frt 98 kr. Az 1891. évi költségvetésben 95,124 frt bevétel és 94,631 ftt kiadás van előirányozva. A különböző szakbizottságok megválasztása után, a Széchenyi-lakoma február 1-ének délutáni 5 órájára tüzetet ki és szónokul Károlyi István grófot kérték fel. Az országos kaszinó január 25-én tartotta évi rendes közgyűlését, a tagok nagy részvéte mellett, Forinyák Gyula altábornagy elnöklete alatt. Az igazgatók Péchy Tamás, Wekerle Sándor és báró Fiáth Miklós által beterjesztett jelentést helyeslőleg vették tudomásul ; e szerint a múlt évben volt a kaszinónak 805 tagja ; a bevételül összesen 59505 frt, kiadásokra 57652 frt van előirányozva a következő esztendőre. A közgyűlésen szóba került az is, hogy a kaszinó egyleti ház építésére telket vásároljon s magának házat építtessen. A közgyűlést a választmány megalakítása fejezte be. Este 150 terítékű fényes banker volt. BÁLBA KÉSZÜLŐ HÖLGYEK.