Vasárnapi Ujság – 1892
1892-03-20 / 12. szám - Scotta Frida (arczképpel) 211. oldal / Élet- és jellemrajzok
212 hol Endrét meggyilkolták, a győztes király lakomára hívja egybe a főurakat. Egy intésére aztán levágják Károlyt s holttestét kivetik az ablakon. Erzsébet királyné ezalatt szorongva várja a Nápolyból érkező híreket, már azt hiszi, hogy Lajos is halott, s fél, hogy Zách átka beteljesedett. De megjön Lajos diadalmasan, és Erzsébet királyi díszben fogadja fiát, aki megboszúlta testvérét és anyját. Erzsébet azonban már nagyon beteg, de még van annyi ereje, hogy a bosnyák király leányát, Örzsét, ki a visegrádi várban növekedett, oda vezeti Lajos királyhoz, aki magához emeli. Erzsébet királyné aztán meghal. Ez a dráma legfőbb cselekménye, de nagyon sok még benne a történelmi s egyéb epizód. Nem egy lényeges rész azonban nem talál elég magyarázatra, aminek részben nemcsak a szerkezet az oka, hanem az is, hogy az eredeti műből (úgy a mint az könyvben is megjelent) a rövidség okáért sokat ki kellett hagyni. A nagy anyag színpadi feldolgozása sok erővel történt , a nyelv is hatásos és költői. Az előadás szépen érvényesítette a drámai hatású jeleneteket, melyekben Bartók új drámája nem szegény. A kiállításra, rendezésre, nagy gondot fordítottak. A főszerep, Erzsébet, Jászai Mari asszonynak ismét egy kitűnő alkotása. P. Márkus Emilia (Johanna), Helvey Laura (Katalin), K.Hegyesi Mari (Örzse), Nagy Imre (Lajos), Mihályfi (Endre), Gyenes (Durazzói Károly) a darab nagyobb szereplőinek művészi személyesítői, mert kisebb szerep, melyeknek hatása csak egy-egy jelenetre terjed, számos van. A szerzőt, kivált a három első felvonás után, zajosan tapsolták. A «Magyar Művészek» czimű díszmunka új kiadásából a 3—4-ik füzet is elhagyta a sajtót. Szana Tamás ismerteti ebben a hazai festőket és szobrászokat, bemutatva arczképeket és műveikből sikerült másolatokat. A most megjelent füzetekben Eisenhut Ferencz, Parlaghy Vilma és Donáth Gyula szobrász foglalnak helyet. Egy füzet ára 40 kr. Hornyánszky Viktor kiadónál több füzetre is előre lehet fizetni. A képzőművészet remekei czím alatt dr. Szendrei János által szerkesztett és ismertetőleg magyarázott vállalat második kiadásának I. kötetének 3. füzete is megjelent Divald Károly és fia műintézetében. A füzetben a következő öt műmelléklet jelent meg : A belvederi Apollo rajza. Madonna della sedia (Rafael). Mars és Vénus (G. Lucas). Vesta és temploma (Pannini). Ezekkiel látomása (Rafael). Elmúlt évekből egy kötet elbeszélés jelent meg Váradi Antaltól a Singer és Wolfner-féle «Egyetemes regénytár» legutóbbi kötetében. Váradit a közönség költeményei és drámái után ismerte eddig; mint elbeszélő most lép először könyvvel az olvasók elé. Hat kisebb elbeszélést nyújt, melyekben a választékos író nyilatkozik, ki az elbeszélés hangjában és tárgyában ízlést tart szem előtt. A hat elbeszélés: «Egy végrendeletet», «Senki fia», «A kapotnyaki papház», «Az utolsó kaland», «Fekete domb», «Hazajáró lelkek». — A pa-os vászonkötésü könyv ára 50 kr. Petőfi és a természet, irta Lenkei Henrik, ki a szépirodalomban költeményekkel foglalkozott. Most jókora kötettel állott elő, melyben Petőfi költészetének hódol, ünnepelvén benne azt a magyar költőt «a ki úgyszólván fölfedezte a mi hazai természetünket s mindjárt teljes szélességében értékesítette is a költészet számára». Petőfi, a ki a magyar pusztát félkézzel fellökte a Parnasszusra — amint Jókai mondja — meg is érdemli, hogy az eszthetika minél bővebben foglalkozzék vele. Lenkei Petőfi költészetéből a természet szeretetét tette tanulmánya tárgyává, és sok olvasottságával s elég kritikával fogott feladatához. Bevezetőleg elmondja, hogy a természet felfogása minő változásokon ment keresztül az ókortól kezdve a különböző korszakok költészetében ; aztán a magyar költészettel foglalkozik és fejtegeti, hogy Bessenyeitől kezdve Petőfiig egyes költőink minő viszonyban állottak a költészetnek örök forrásához, a természethez. A következő öt fejezet egészen Petőfivel foglalkozik «Petőfi természetszeretete», Petőfi a természet realistája», «Petőfi alanyisága a természetfestésben » czímü fejezetekben Lenkei részletezi Petőfi természetköltészetét és arra az eredményre jut, hogy a magyar költészetben, mint a természet költőjét, Petőfit illeti az első hely .Lenkei könyve Lampel Róbert könyvkereskedésében jelent meg. Ára 1 frt 20 kr. «A karbunkulus-torony» czímen dr. Horváth Ödön, az eperjesi jogakadémia igazgatója csínos kiállítású füzetkét adott ki, amelyben a magas Tátra ily nevű csúcsának népmondáját dolgozta fel. — A kis munka Kósch Árpád eperjesi könyvnyomdájában jelent meg és 40 krért kapható. o A rózsák betege» czímen J. Virág Béla egy kötet elbeszélést és rajzot adott ki. Virágtól vagy másfél év előtt egy kötet vers jelent már meg, melyben egy év történetét dolgozta föl. Novelláinak kötete az első darabtól nyerte czimét, ezt még tíz kisebb elbeszélés és rajz követi. Mindeniken látszik, hogy jártas toll művei, mely könnyen dolgozik, de mélyebbre nem hatol. A kötet szerző sajátja 8 ára 1 frt 20 kr. Az «Élet» czimű folyóirat, mely eddig havonkint jelent meg, újabban minden hóban két füzetben hagyja el a sajtót. Katona Lajos és Vikár Béla szerkesztők tartalmas közlönnyé emelték, mely ismeretterjesztő, társadalmi fejtegetésekben, szépirodalmi közleményekben változatos, s ezenkívül kritikai rovata is eleven. Az «Élet» újabb füzetei egyikében Pulszky Ágost alkalomszerűn a parlamenti klotürről tett, a következő füzetben pedig György czikke Endre «Szólásszabadság a képviselőházban» czímen szól ugyane kérdéshez, s azt mondja, hogy a mostani házszabályokban is van elég hatalom a parlamenti tanácskozások védelmére. Ötvös-Silberstein Adolf a jövő vallásáról folytat czikksorozatot, Hampelné Pulszky Polixéna asszony pedig a legutóbbi füzetben a nőkérdésről írt figyelemreméltón. A folyóiratnak, melyet Vikár Béla és Sármai József adnak ki, előfizetési ára félévre 3 frt. «Magyar paedagogia» néven új folyóirat indult meg, mint a nem régiben alakult «magyar paedagogiai társaság» közlönye, Csengeri János szerkesztésében. A paedagogiai tudományágak művelését tűzte ki feladatául s az általános érvényű paedagogiai eszmék orgánuma kiván lenni. Megjelenik minden hónap elején, kivéve az iskolai szünidőt, legalább is 30 ivnyi terjedelemben, s előfizetési ára egész évre 5 frt, egy füzet pedig 50 krjával rendelhető meg. Az első füzetben György Aladár a kisdedóvás reformjáról értekezik melyet az új törvény rendez. Málnai Mihály «Irodalmi oktatás a népiskolában» czímen azt sürgeti, hogy a magyar irodalom oktatatására a népiskolákban is több gondot kellene fordítani. Harrach József a zenetanár-képzésről ír, kívánva, hogy ezt az ügyet is rendezzék. A többi közlemények, Marczali Henrik, Kardos Albert, Radó Vilmos, Csengeri János, Verédy Károly és Demeczky Mihály tollából valók s átalános érdekű eszméket vitatnak meg. Füzetek. Az «Akadémiai Értesítő», a tud. akadémia havi tudósítója, melyet Szily Kálmán főtitkár szerkeszt, márcziusi füzetében az ülésekben tartott felolvasásokból közli dr. Chyzer Kornél emlékbeszédét Arányi Lajosról, Jakab Elek jelentését a kézirattár rendezéséről; kivonatot Zichy Antaltól a gr. Széchenyi Istvánhoz intézett levelekről, Réthy László ismertetését Hunfalvy Pál utolsó munkájáról, és nekrológokat a közelebb elhunyt tagokról. — Az Athenaeum kézi lexikonából (szerkeszti dr. Acsádi Ignácz) a 11-ik füzet az E betűt kezdi meg s Eperjesig halad. Melléklete a mérges gombák szinnyomatu képe és gőzgépek rajzai. Ára 30 krajczár. — A «Zemplén» czimű sátoralja-újhelyi lap e hó 7-ikén ünnepi számot adott ki Molnár István tízéves főispáni jubileuma alkalmából. Egész füzet, mely elől a főispán arczképét közli. A megye közéletének emberei irtak bele visszaemlékezéseket, jelmondatokat, apróságokat. A fővárosi szobrok törzskönyve. A főváros képzőművészeti bizottsága elhatározta, hogy olyan törzskönyvet készíttet, amely a Budapest közterein álló szobrokról és emlékművekről hű képet nyújtson. Az eredeti törzskönyveket a főváros mérnöki hivtalában kezelik, de hogy az ügy iránt érdeklődő közönség is olvashassa a törzskönyvet, minden szakaszát kinyomatják és megküldik a tudományos intézeteknek, a képzőművészeti társulatoknak és a nyilvános könyvtáraknak. A szobortörzskönyvnek első szakasza, mely a Petőfi-szobor leírását és történetét tartalmazza már megjelent, díszes kiállításban, a szobor képével s a szobor történetének leírásával, melyben a költségek is pontosan össze vannak állítva. Liptómegye törzsökös családjainak története 1526-ik évig, irta Majláth Béla. Első rész. Külön lenyomat a «Turul»-ból. Levéltári kutatások alapján n-t munka, mely számos új adatot dolgoz föl, s Liptómegye történetét nem egy részében világítja meg. Éghajlati viszonyok Árvaváralján. Weszelovszky Károly dr. 1850-től 1884-ig terjedő észlelések alapján Árvaváralja éghajlati viszonyait irta le. Hazánknak egyik vidékéről sincs ennyi évi szakadatlanul folytatott észlelés. A művet a magyar tudományos akadémia mathematikai és természettudományi osztálya adta ki és 62 pontosan összeállított táblázaton kívül egy térképet is tartalmaz, mely a hőmérsékletet, a lég- és páranyomást tünteti fel. A népszínház egy kis alkalmi darabbal ünnepelte márczius 15-ikét, miután egész estét betöltő alkalmi darab kétszeri pályázat után sem találkozott. Relle Iván irt tehát «Márczius 15-ike» czímen egy dramatizált költeményt, melyben szerepeltet a 48-as korszakból egy lelkes ifjút, a ki az új Magyarországot képviseli, míg annak atyja a régi Magyarország típusát mutatta be. Mellettök szerepel egy kereskedő, a ki a régi Pest idegen származású s közömbös elemét s egy virágáruslány, a ki a régi honleányokat van hivatva eszünkbe juttatni. E négy alak allegorizálta a 48-as idők forrongó szellemét, s Horváth, Szirmai, Lukács Juliska és Solymosi játszották. Tabló fejezi be a költeményt a «Szózat» és «Talpra magyar» előadásával. A közönség a hazafias dolgokat megtapsolta. Aztán a «Tündérlak Magyarhonban» előadásán, Blaha Lujza és Vidor jókedvű játékán mulatott a közönség. Judic asszony, a hírneves franczia operette-énekesnő, e hó 16-ikán és 17-ikén ismét föllépett a népszínházban. Nem szerepeket játszott, hanem dalokat monológokat, magánjeleneteket adott elő, melyeket az ő számára írtak. Minden egyes darabot megtapsolt a közönség a szellemdús előadásban. Az énekköröket három fiatal zeneművész töltötte ki. Előfizetési fölhívás. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése márczius végével lejár, fölkérjük az előfizetés mielőbb megújítására, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be. * A «Vasárnapi Újság» eredeti elbeszéléseket és életképeket, részben illusztrálva, közöl Jókai Mórtól, Mikszáth Kálmántól, Baksay Sándortól, Gyarmathy Zsigánótól, B. Büttner Linától, Petelei Istvántól, Szivos Bélától, Szomaházi Istvántól, Gonda Dezsőtől, Kacziány Gézától, Kazár Emiltől, Törs Kálmántól, stb. — A külföldiek közül leginkább az angol, franczia, orosz szépirodalom jelesebb elbeszélői műveit mutatja be. A « Vasárnapi Újság», mint családi lap, kiterjeszkedik a női munkakörre és divatra is. A most már 38-ik évfolyamában levő «Politikai Újdonságok» jövőre is teljesen független politikai hirlap, marad, melynek irányát nem befolyásolják sem pártok, sem érdekszövetkezetek személyes érdekei, s a pártatlan igazság és meggyőződés kimondásában nem gátolnak semminemű lekötelezettségek és magántekintetek ; miért is, mint az események hű és részrehajlatlan kútforrását, valódi szükségnek ismerte el a magyar olvasóközönség. E politikai lap a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos, ha összeállításban tárja az olvasó elé, s a közönség együtt találja benne mindazt, ami a napilapokban elszórtan jelen meg, úgy hogy e lap, kivált vidéken, hol a hiányos postajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napilapokat is lehetőleg pótolja. A ,,Politikai Újdonságok" új évtől kezdve mint képes újság jelenik meg, s minden száma a napi eseményekre vonatkozó több képet közöl. * A «Politikai Újdonságok»-hoz «Magyar Gazda» czimü, kéthetenként megjelenő gazdasági és kertészeti lap van csatolva s ezen felül rendkívüli mellékletekkel is bővitve van a lapnak hetenként másfél s minden második héten két ivre terjedő tartalma. Mind a két lapnak kiegészítőjéül szolgál a « Világkrónika» czimű képes heti közlöny, mely hetenkint egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg. A «Világkrónika» 1892. januárban «A bűnbak» czimü uj angol regénynek közlését kezdte meg, mely számos művészi kivitelű képpel van illusztrálva. — A «Világkrónikát» a «Vasárnapi Újság», vagy «Politikai Újdonságok» előfizetői félévre 1 frt, egész évre 2 frt pótdíjért még folyvást megrendelhetik. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK. egész évre félévre negyedévre A Vasárnapi Újság frt 8.— frt 4.— frt 2.— A Világkrónikával együtt « 10.— « 5.— t 2.50 A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok A Világkrónikával együtt « 14.— « 7.— « 3.50 Csupán a Politikai Újdonságok 5.— « 2.50 « 1.25 A Világkrónikával együtt 7.— « 3.50 • 1.75 ... « 12.— 6.— « 3.— Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» kiadó hivatalába, Budapest, Egyetem-utca 4. küldendők.