Vasárnapi Ujság – 1892

1892-04-24 / 17. szám - Trencsénmegyéből. Majláth Béla 299. oldal / Elmélkedések; értekezések; fejtegetések - Az anabaptisták Magyarországon a XVI. és XVII. században. Áldásy Antal 299. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak

302 kapott. Az «erény-rózsa» szára másfél méternél hosszabb és tömör aranyból való, a kelyhe is finom ötvösmunka s remek drágakövekből készült. A leve­leket harmatcsepp módjára ékítik a kövek. Az egész ötvösmű gyönyörű tokban nyugszik, melyet ezüst rózsabimbók díszítenek. Az állatkert részére sok érdekes állat érkezett, köztük olyanok is, melyek élve Budapesten még nem voltak láthatók s általában csak igen ritkán fordul­nak elő fogságban. Ilyen például a brazíliai hangyá­szó állat és a nem kevésbbé érdekes oroszlánfóka. A legutóbbi két szállítmány ára 84­00 forint. A felvidéki ínségesek részére lapunk szerkesz­tőségénél e héten a következő adományok gyűltek be: A «Képes Néplap» utján Nagy-Hárságyról: Zádory András 50 kr. — Csik-Kotor­mány Tamás Jó­zsef 4 frt 70 kr. — Kocsárdról: ifj. Bakos Sándor 1 frt. — Mező-Teremről: Borbás József 1 frt. Összesen 7 frt­­ 20. A lapunk 16-ik számában kimutatott ös­­szeggel 167 frt 98 kr. Úgy ezen összeget, mint a még szerkesztőségünkhöz ezután érkező adományokat az Ínségesek segélyezésére alakult «Felebarát» czímű jótékony czélú egyesülethez juttatjuk. VASÁRNAPI U­JSÁG. HALÁLOZÁSOK. Dr. KÖFFINGER FRIGYES, a pénzügyminisztérium­­ nyugalmazott helyettes államtitkárja, meghalt e hó 21-ikén budavári lakásán. Az állam p­énzügyi műve­leteiben, mióta a magyar minisztériumot kinevezték, a jeles szakembernek mindig része volt. Saját ereje, tehetsége nyitott számára hatáskört a hivatalnoki pályán. Született 1830-ban Budán, hol atyja városi főorvos volt. Duschek Ferencz pénzügyminisztersége alatt, 1848-ban a pénzügyminisztériumban kezdte pályáját, s később is a pénzügyi tanulmányok mellett maradt. A koronázás után Lónyay Menyhért mint titkárt a minisztériumába vette s a hitelü­gyek veze­tésével bízta meg. Köffinger 1869-ben már osztály­tanácsos volt, 1870 elején pedig miniszteri tanácsos és mint ilyen ő vezette az osztrák nemzeti bankkal folytatott tárgyalásokat, s ismételve megszakadt al­kudozások után az egyezség 1878 őszén megtörtént ? Köffingert ekkor a király kitüntetésekben részesí­tette s az osztrák-magyar bankhoz a magyar kor­mány első biztosává nevezte ki. Köffinger még egy más fontos küldetést is végzett, midőn a 153 milliós kölcsön kötvényeit Berlinbe és Londonba vitte, a londoni Rothschild-czéggel a konverzió iránt foly­tatva alkudozást. A külföldi sajtóba sok jeles czikket írt a magyar bank- és pénzügyi kérdésekről. Nagy elfoglaltsága mellett ráért arra is, hogy a zenét mű­velje. Helyettes államtitkárrá 1884-ben nevezték ki Madarassy Pál helyére. Nyugalomba 1889-ben vonult. BUDENZ JÓZSEF temetése húsvét vasárnapjának délutánján ment végbe, az elhunyt tudósnak a krisztinavárosi Naphegyen levő nyaralójából. Rava­talát koszorúk borították, s a gyászoló közönség közt ott voltak a tudományos testületek legkiválóbb képviselői. Az akadémikusok b. Eötvös Lóránt elnök vezetése alatt jelentek meg. A temetési szertartást Rostaházy Kálmán krisztinavárosi plébános végezte. Az akadémia és egyetem nevében dr. Heinrich Gusztáv mondott szép beszédet, többi közt igy szól­ván : «Maradandó emléket emeltél magadnak a tudo­mány terén s a mig magyar ember élni fog, mig a nyelv féltékenyen őrzött kincs lesz e hazában, a késő nemzedékek is tisztelettel fogják emlegetni neve­det. Maradandó emléket hagytál tanítványaid szivé­ben, a­kiknek egyszersmind atyjuk, jó barátjuk, segélyezőjük voltál. Végül maradandó az emléked kartársaid szivében, a­kik feddhetetlen, tiszta jel­lemedet, érzésed melegét nagyra becsülték, mert ismerték. Fájdalommal érezzük, hogy bár az idegenből jöttél, hazánk egyik legjobb fiát vesz­tette el benned. Hálánk, szeretetünk kisér ez utolsó utadon. Isten veled!» A beszéd elhangoztával a koporsót rátették a négyfogatú, díszes halottas kocsira s megindult a menet a krisztinavárosi temetőbe. Ott a végső beszentelés után dr. Halász Ignácz tanár mondott búcsúztatót a tanítványok nevében, mire a holttestet átadták az anyaföldnek. SOLDER HUGÓ, a «Budapesti Hírlap» dolgozó társa, meghalt hosszas betegség után e hó 21-ikén. Még csak 30 éves volt, s ama névtelen gárda egyik hiva­tott munkása, mely a napi sajtót táplálja tehetségé­vel és szorgalmával. Hosszabb ideig a «Pesti Napló» dolgozótársai közé tartozott s ekkor utazta be a Bal­kán-félszigetet, a bolgár dolgokról írván sok érde­kest lapjának. Nagyobb irodalmi emlékek nem ma­radnak utána, csak a folytonos hírlapírói munka. Részt vett az «Otthon» írói kör megalapításában is, melynek titkára lett. Solder gyönge szervezetét, exaltált kedélyét körülbelől két év előtt egy végzetes kór ejtette hatalmába, mely mind jobban sorvasz­totta. Hiába járt fürdőkbe, ez a kór rászállt elméjére is, s a halál, mely még fiatalon érte, egy sugár nél­küli sötétségből vitte át lelkét az örök világosságba. ALEXANDRINA (Friderika Vilhemine), Frigyes Pál mecklenburgi nagyherczeg özvegye, néhai I. Vilmos német császár nővére, meghalt Schwerinben e hó 21-ikén, 89 éves korában. Tizenkilencz éves volt, mikor a mecklenburgi nagyherczeg neje lett, a ki 1842 márcz. 7-ikén halt meg. Gyermekei nem ma­radtak. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: DÉCSY DÉNES, makádi ref. lelkész, 60 éves korában, s halá­lát özvegye és több gyermeke gyászolja. — SZÁVA FARKAS, gimnáziumi nyug. tanár, Maros-Vásárhelytt, élete 66-dik évében. — HOMICSKÓ SÁNDOR, nyug. pénzügyi titkár, Békás-Megyeren, élete 62-dik évé­ben.­­— HAVRANEK ANTAL, székesfehérvári városi ő, építő vállalkozó, 63 éves. — MANDL ANTAL, fővárosi tekintélyes polgár, 75 éves, Budapesten; ugyanitt PÁDITS MIKLÓS, fővárosi kereskedő, 40 éves. — Dr. SINGER BERNÁT, orvos, élte 5- ik évében, Keszthelyen. — WIENER ADOLF, Krassó-Szörény me­gye törvényhatósági bizottságának tagja, Kápolná­son, 64 éves. — GYÁRFÁS ISTVÁN, a beszterczei pol­gári iskola 3-ik osztályú növendéke, Gyárfás Albert bethleni ref. pap 14 éves fia, Középfalván. — CZAKÓ­DIÓSGYŐRI LAJOS, nyug. kir. főmérnök, 76 éves, Mis­kolczon. — SZABÓ GÉZA, sárosmegyei árvaszéki ül­nök, 34 éves, Eperjesen. — DURET JÓZSEF, a kolozs­vári egyetemen a franczia nyelv magán­tanára, 56 éves. KACZIÁNY GÉZÁNÉ, szül. Oroszi Vilma, Kacziány Géza, budapesti ref. főgymnáziumi tanár és ismert író neje, hosszas szenvedés után, Nógrád-Verőczén. — VIDÁKOVICS JENŐNÉ, 40 éves korában, Nemes-Militicsen. — Özv. JESZE ISTVÁNNÉ, szül. Sziklay Jozefin, 74 éves, Miskolczon. — HADFY IMRÉNÉ, szül. Band Gabriella, honvédszázados, Ludovika­akadémia tanár­neje, életének 29-ik évében. — KAMINÁR JÁNOSNÉ, szül. Nagy Etelka, Nagy Sándor lapszerkesztő nővére, Szegeden, 34-dik évében. — Makfalvi DÓSA IRÉN, élete 20-ik évében, hosszas szen­vedés után, Maros-Vásárhelytt. —­­VWIRTHL MARISKA, postamesternő, 21 éves korában, Noszlopon. — Özv. KLONKA PÁLNÉ, Budapest legöregebb asszonya, száz­három éves korában, végelgyöngülés következtében. — Özv. ZSÓRY LAJOSNÉ szül. Soldos Terézia, 81 éves. Bóldván. — CSÁKI JÓZSEFNÉ, tekintélyes dévai pol­gár és városi képviselő neje. — Özv. BUZÁTH MÁR­TONNÉ, szül. Govrik Margit, 91 éves, N. Váradon. Dr. Köffinger Frigyes. Szerkesztői mondanivalók. Egy év után. A végrendelet (Lermontow.) Az ere­deti elég csinos, bár egy kis javítás még rá­férne. Igy például az első versszakban azt mondja, hogy lelkét még most is általjárja a régi fájdalom ; ez rövid, leg­főlebb m­eg-megújuló hatást fejez ki, míg az utolsó versszak szerint fájdalma folyvást, megszakítás nélkül tart éjjel-nappal. Nagyon rossz kifejezés, hogy «a víg kaczat körülövez» s «ha pirkad az égbolton» szintén nem állhat meg. Az ég, az égalja, vagy a hajnal pir­kadhat, de az előbbi összetételben a pirkad, személy­telenül, nem használható. — A végrendelet már le van fordítva magyarra, és pedig sokkal szebben, mint a minő ez az egészen gyönge kísérlet. Ki lelkesül még. Nem sikerült. A gondolat nem emelkedik ki tisztán, az egész zavaros benyomást tesz ránk. Logikátlansággal kezdődik, és ez a hiba több­ször ismétlődik benne. Halász­legény. Irodalmi színvonalon álló kísérlet, csak hogy kissé színtelen. Virágszálak. Elég csinos, de van benne bizonyos szakadozottság, befejezése pedig bágyadt, erőtlen. Békülj ki végzeteddel. Ha lehet, sort kerítünk rá 14. SZÁM. 1892. xxxix. ÉVFOLYAM. Betegségemben. Az érző szív, eszmélkedő kicsillan belőle, de költői tehetséget nem árul el. lélek Hozzá. Hazajáró lélek lettél. Mindkettő borzasztón el van nyújtva, innen a sok ismétlés s az össze nem illő vonások tarkasága. A verselés is nagyon fogya­tékos. SAKKJÁTÉK, 1716. számú feladvány. Norlin A.-tól. A «Manchester Weekly Times» feladványtornájában első­díjat nyert. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Az 1710. sz. feladvány megfejtése. Juchly A.-túl* Megfejtés: Világos. Sötét. Világos. a. Sötét. 1. Hd3— el ... He8—d6 • — 1. ... ... ... e5— e4 (b) f6—g7 (a) 2. Hc5—etí mat. 2. Va8—h8 t. sz. 3. V v. B v. H mat. b. 1. . t. sz. •2. Hel—c2—f3 mat. * E feladványban c6-ra sötét gyalog állítandó; különben következő mellékfestés lehetséges. Helyesen fejtették meg : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Ung-Tarnóczon : Németh Péter. — Kecskeméten: Balogh Dietiel. — Eperjesen: Somogyi Mik­lós. — Nagy-Kőrösön: Kovács László. — A pesti sakk-kör. M ÉS 1 §|§ V 11 11 m His ál | MP M • á • ü i §§f ||| | • á­s in 3 é w §p­H Is j§§ | V­á­k­H §§| N­ A §§ B Ül I §j| Éü«f % a­b­c d­e VILÁGOS. Í g h Világos. Sötét. 1. Bgc—g4 f e5— e4 2. Bg4—e4 f d5—e4 : 3. "VaS—e4 mat. KÉPTALANY. A «Vasárnapi Újság» 14-ik számában közölt kép­talány megfejtése: Ha fáradt vagy, pihenj. — A 15-ik számban közölt képtalány megfejtése: Itt nyugszik ö. * Hibaigazítás. A mult számban közölt virág­rejtvénynél az alakítandó szók közt «Schiller egyik híres drámája» hibásan van szedve. «Schiller» he­lyett «Goethe» teendő. Heti naptár, április hó. Nap Kat­tolikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.) 24 V. B 1 Quasi mod. 25 H. Márk ev. 26 K. Kletus. Marczel. 27 S. Zita sz. 28:C.­­ Vitalis, Valéria 29 P. Péter vt. 30 S. Szién. Katalin Holdváltozás.­­ I­ 1 György Márk. Kilit Zita Valeria Szibilla Zsófia | Újhold 26-án 12 D Vazul pk. 13 Márton pápa 14 Arisztark 15 Kreszczenez 16 Agape 17 Simeon pk. 18 János szerz. 11 éra 3 pk. e 27 28 29 30 2 1 Ijar 3 ThJez. ste. Fekete, feh­ér és szines selymeket méteren­ként 45 kr.-tól 16 frt 65 kr.-ig sima és mintázott mintegy 240 különböző fajta és 2000 különböző szín­ben szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végek­ben is postabér- és vámmentesen Henneberg­ G. (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kres bélyeg ragasztandó. (1) A «Magyar-franczia» biztosító részvénytársaság tizenkettedik rendes évi közgyűlése f. hó 16-ikán tartatott meg, Beniczky Ferencz pestmegyei főispán ur Ő Nagyméltó­ságának elnöklete alatt. Az 1891-iki üzletév a társaságra nézve a legörvendetesebb eredménynyel, 65,003 forintnyi tiszta nyeremén­nyel végződött, mely fényes módon bizonyítja az újabb igazgatás kiváló működését. A közgyűlés az igazgató­ság és felügyelőbizottság jelentését örvendetes tudomásul véve,­­ a felmentvényt minden irányban megadta.

Next