Vasárnapi Ujság – 1893
1893-01-08 / 2. szám - A román trónörökös nősülése (arczképekkel) 27. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
28 VASÁRNAPI UJSÁG. 1. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. egész nagy végtelen világot. A költőnő izzó képzeletében ott kavarog a pogány görögök, a budhisták, a keresztények isteneszméje s talán innen van, hogy Czóbel Minka költeményeiből ép úgy hiányzik a keresztényi hit, mint Faust híres hitvallásából Margit előtt. Komor, pesszimista hang vonul végig az egész köteten s olykor szinte ólomsúllyal nehezül lelkünkre. A költemények jó része szaggatott, rapszodisztikus, maga a költőnő egész csomót csak rythmikus prózának nevez. De ezekben az úgynevezett rythmikus prózákban is sok költészet van s főleg gazdag a képzelet játéka, az eleven festések színpompája. Czóbel Minka érdekes költői egyéniség, a képzelet heve szokatlan erővel működik nála s az eredetiség bélyegét nyomja rá. A kötetből mutatványul adjuk a következő költeményt: Örökre, mindörökre. Ha érzésed, ha vágyad van. Temesd el hűs magányba. Megfejthetlen titok marad A boldogság talánya. Hiába űzöd , elvonul Csalóka, szürke ködbe, S te tőle távol elmaradsz Örökre, mindörökre. Ha életed reménytelen, Ha többé már nem kérded : A holnap, a titkos jövő Még mit tehetne érted ? Ne gondold, hogy nyugalmat lelsz, Hisz' életedhez kötve A föld vége, a föld pora, Örökre, mindörökre, De csendesen, csak csendesen, Egy távol fényre várunk, Ez örök éjjelünk talán ? Vagy örök napsugárunk ? Egy fehér fátyol szállt le rád, Szemed már el van födve — Pihenhetsz édes-csendesen örökre, mindörökre. A «Budapesti Szemle» új évfolyamát megnyitó kötete már megjelent, bő és magvas közleményeket nyújtva a komoly olvasmányt kedvelő közönségnek. Pasteiner Gyula dolgozata nyitja meg a sorozatot «Az építészet I. Mátyás király alatt», melyet az akadémián olvasott föl s melyben a nagy király idejére vonatkozó adatok közül az építészetieket állítja össze. Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti fejtegetése «Az Edda eredete» a világirodalom e nevezetes német dalgyűjteményének keletkezését tárgyalja kimerítőn. Domanovszky Endrétől Kepplernek, a nagy csillagvizsgálónak tudományos méltatását és életrajzát olvassuk. magyar művészet válságos helyzeten czímű czikkben pedig kl. erőteljesen szólal föl, hogy az immár szépen fejlődött festészet és szobrászat támogatására a kormány többet tegyen, mert megrendelésekre, vásárlásokra ma sem fordít többet, mint 20—25 évvel ezelőtt, pusztán a társadalomra pedig nem szabad bízni a magyar művészet sorsát. Megkezdődik a füzetben egy franczia regény is «Colette fogadalma» Schultz Johannától, fordította L. N. Költeményeket közölnek: Lévay József («Téli táj») és Kozma.Andor, ki Lenau egyik költeményét («Őszi hangulat») fordította le. Egy czikk a mesterséges esőről szól, mellyel Amerikában tettek kísérletet. Könyvismertetések fejezik be a tartalmat, a Pallas lexikonáról, Szüry Dénes könyvéről, stb. A «Budapesti Szemle», melyet Gyulai Pál szerkeszt, előfizetés utján egész évre 12 frt, félévre 6 frt. «Az osztrák magyar monarkhia írásban és képben» nagy munkának 171 -ik füzete jelent meg. Tirol és Vorarlberg leírásának immár 8-ik füzete az, mely kizárólag etnográfiával foglalkozik. A tiroli nép testtartásáról Toldt Károly, a népszokásokról Hermann Lajos czikkezik, mindkét tanulmányt Katona Lajos fordította magyarra. Tíz illusztráczió díszíti az új füzetet, köztük hangulatos, szép tájkép a vállalat fenséges védasszonyától, Stefánia özvegy trónörökösnőtől. Arany János és Zichy Mihály. Zichy Mihály gyönyörű rajzokat készített Arany János balladáihoz, hasonló gerlreben, mint ahogy az «Ember tragédiáját» illusztrálta. Ráth Mór valószínűleg még az idén kiadja albumszerű kötetben Arany illusztrált balladáit. Életemből írta Jókai Mór; új kiadás, melyet Ráth Mór bocsátott közre, díszes alakban, finom papírra nyomva. A nagy írónak újabb kisebb dolgozatait egyesíti a 258 lapra terjedő kötet, olyanokat, melyek a szerzőnek vagy személyes élményeiről, vagy hozzá közel eső eseményekről szólnak, az ő mesteri tollával elmondva. Kilencz ilyen rajz és visszaemlékezés van benne. «A látható isten», «Életem legszomorúbb napjai», «Az én kortársaim», «A jó öreg asszony», «Az én színpadi életem», «Magyar költők sorsa», «A csendes évek története», «Egy magyar költő éltetéből», «Az erdei dal», — Ara 2 írt. Utazási munkák. Ráth Mór kiadásában két nagyobb utazási mű folytatólagos kötetei kerültek ki a sajtó alól. Mindkettő füzetenkint jutott időközönkint a közönség kezébe, most pedig a befejező második kötet jelent meg együtt. Az egyik munka közelebbről is érdekel bennünket, mert egy magyar utazó afrikai útjával és fölfedezésével ismertet meg. Ez: «A Rudolf és Stefánia tavakhoz» gr. Teleki Sámuel fölfedező útja. Kelet-Afrika egyenlítői vidékén (1887—88-ban Lehta kísérője, Höhnel Lajos cs. és kir. sorhajó hadnagy, 178 képpel és az utazáshoz tartozó színes térképpel. Ez az expediczió 150,000 négyszög kilométernyi eddig ismeretlen részét tárta föl Afrikának, s két nagy tavat is fedezett föl, melyet gr. Teleki Rudolf- és Stefánia-tavaknak nevezett el, valamint egy működő tűzhányó hegyet. Höhnel hadnagy érdekesen írja le a nagy utat, kiterjesztve figyelmét a lakosságra, a természettudományi és földrajzi megfigyelésekre. Ara 5 frt. — A másik munka: «A brit birodalmon keresztül«, függelékül a «La France» postahajó égését (1881 decz. 20.) is leírja. Irta gr. Hühner Sándor egykori nagykövet és osztrák miniszter, ki körülutazta a világot. «A brit birodalmon keresztül» ez útnak leírása, mert a brit birodalom tartományai, gyarmatai ott vannak mindenütt az óczeánok partjain. Második kötet, számos képpel. Ára 4 frt. Mind a két műhöz bekötési táblák is rendelhetők meg a kiadónál. Lexikon: A Pallas nyomdai társaság nagy lexikonából (az összes ismeretek encziklopédiája) megjelent a 6-ik füzet is (az «alaptétel» szótól Alfrédig»). Melléklete az Alhambra híres mór épület oroszlánudvara. Egy füzet ára 60 fillér. Elbeszélések. Salamon Ödön hírlapíró «Józan szerelmesek» czimen adott ki egy kötet elbeszélést, a modern szerelmet festvén ezekben, mely kevesebbet hallgat a szívre, mint az érdekekre. Az öt elbeszélés mind ily hidegebb légkörből merítette tárgyát, melyeket a szerző megfigyeléssel és szatírával dolgozott ki. Ezek a szerelmes párok soha sem esnek kétségbe, soha sem vigasztalanok. «Ahol udvarolnak» czímű elbeszélés egy gazdag leányról szól, akit udvarlók vesznek körül, de mikor kiderül, hogy a szép lány épen nem gazdag, ott hagyják. • A kis grófné», «Egy lehetetlen házasság», «Miért», «Mese a telefonról» (telefon utján kötött házasság) is a számító és szenvedély nélkül érző szerelmesek története. A kötetet aforizmák fejezik be. A könyv Singer és Wolfner könyvkereskedésében 1 forintért kapható. Előfizetések: A pécsi székesegyház falfestményei czimű mű történelmi tanulmányra hirdet előfizetést Gerecze Péter dr. pécsi főreáliskolai tanár. A mű kapható a szerzőnél, ára 5 frt. — Jubileumi emlékkönyvet ad ki Kolozsvártt a magyar színészet százados jubileumának rendezésére alakult bizottság. Irodalmi közleményeken kívül tartalmazni fog négy-öt csoport képet (köztük fénynyomatokban a «Zrínyi»-ből vett élőképeket), a leleplezési ünnepély, a kolozsvári színház és színtársulat, az emléktábla képeit, továbbá harminczöt-negyven különböző kiállítású arczképet. Előfizethetni 1 forint 50 kijával Hóry Bélánál, Kolozsvártt. A szerkesztéssel Hegyesy Vilmos van megbízva. Művészi benyomások, Rembrandttól Beethovenig. Irta Dumesnil Alfréd ; francziából fordította De Gerando Antonina A gr. Teleki Blanka-kör kiadványai közül való, mely elhatározta, hogy a serdültebb ifjúság számára tanulságos könyveket fog kiadni. Ez az első kiadványa, mely Dumesnil könnyed stílű előadásában Rembrandt hollandi festő, Claude Lorrain franczia és Ruisdael hollandi tájfestők, Potter Pál hollandi állatképfestő művészetével és két nagy zeneköltővel, Mozarttal és Beethovennal foglalkozik s azok jelentőségéről nyújt felvilágosítást. Egy vígjátéki pályázat eredménye. A nemzeti színháznál Garai adományából kitűzött 1500 frtos pályázatnak jó eredménye volt. Mint már említettük, a jutalmat «A mai divat« czímű vígjáték nyerte meg, melynek szerzője Berczik Árpád. Volt ötvenhárom pályázó, a darabok nagy része selejtes, de a bírálók hat vígjátékot előadásra méltónak találtak, ami elég örvendetes eredmény. Paulay Ede, a nemzeti színház igazgatója írta meg a bírálók jelentését, melyben felsorolja a tehetségre mutató darabokat is. A pályadíjat nyert vígjátékhoz legközelebb áll a «Miniszteri tárcza» czimű, melyet a bírálók egyike megjutalmazásra is ajánlott. A többi megdicsért darabok : «Hozomány», «Ipam, uram»,« A baba«, «A papa». A megjutalmazott«ilai divat« azt a lábrakapott és mindinkább elharapózó szokást ostorozza, hogyy fiatal nők, meg leányok is, ismerőseikkel, udvarlóikkal szemben bizonyos pajtáskodó hangot használnak és fogadnak el, mely a bemutatott férfit azonnal olyan bizalmasságra jogosítja, mely csakhamar lerombolja a tisztelet korlátait. E vígjáték alakjai ismerőseink, iránya nemes, cselekvénye kerek, világos ; főszemélyei érdekesek, mellékalakjai változatosak, és külön-külön találó eredeti vonásokkal vannak kidomborítva. Ha komolyabban számot tevő versenytársainak némi előnyei ingadozóvá tették is a bírálók véleményét, hasonló értékű társai közül «A mai divat» mindenesetre kitűnt azzal, hogy tárgya a magyar társadalomból van választva, hangja és cselekvényének egész menete teljesen magyaros, és ezzel a pályázati hirdetés ez előnyét biztosítván magának, a bírálók a pályadíjat négy szavazattal egy ellenében, mely a «Miniszteri tárczá' -ra esett, «A mai divat»-nak ítélték. A jelentés még kiemeli, hogy ha a vígszínház már állna, e pályázat darabjaiból jó ideig elláthatná eredeti műsorának szükségletét. Hir szerint a «Miniszteri tárcza» vígjátékot Almássy Tihamér írta. Eredeti új operettek a vidéken. A közelebbi nónapokban két eredeti operettet adtak elő vidéki színpadokon. A debreczeni színházban «A máltai lovag» került színre, melynek szövegét Beksics Gusztáv képviselő neje (Bogdanovics Krisztina) írta zenéjét pedig D'Amant Leó. Az újdonság tetszett, valamint tetszéssel találkozott a kolozsvári nemzeti színházban egy kis operette, a «Szoknyás hősök.» Ez Borsay Samu nagyenyedi főiskolai zenetanár műve. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia január 2-iki ülésén Zichy Antal elnökölt, s két felolvasás volt a nyelvtudomány köréből. Az első felolvasást Halász Ignácz tartotta s az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdésével foglalkozott. E rokonságba tartozik a magyar, a török-tatár, a mongol, a mandsu. Fejtegette, hogy az ugor és szamojéd csoport között, melyet közös néven uráli ágnak nevez, nemcsak külső, hanem a nyelv egész belső életét átható egyezések vannak. Munkácsy Bernát olvasta fel ezután Zsolnay vendégnek «Mondattani búvárlatok» czímű tanulmányát. Tagajánlások a Kisfaludy társaságban. A Kisfaludy-társaságban öt üres helyet kell betölteni. A tagajánlások határnapja decz. 31-én telt le és e napig számos ajánlást nyújtottak be. Most aztán élénk mozgalom uralkodik a tagok közt, hogy kiket válasszanak meg. Az ajánlottak közt van gr. Apponyi Albert országgyűlési képviselő is, mint kitűnő szónok és államférfi. Az ő ajánlásáról beszélnek és vitatkoznak legtöbbet. Némelyek ugyanis arra hivatkoznak, hogy a társaság alapszabályai szerint a tagok jeles írók közül választandók, de gr. Apponyi irodalmilag nem működött. Míg mások azt hozzák fel, hogy ha Apponyit meg nem választja a társaság, a közönség egy része arra fogja ezt magyarázni, hogy mint ellenzéki vezért mellőzik. Gr. Apponyit Ágai Adolf ajánlotta. Ajánlva vannak még a Kisfaludy-tagságra: Hegedűs István (ajánlja Szász Károly), Szüry Dénes (hatszoros ajánlat), Nerczegh Ferencz (többszörös ajánlat), Radó Antal (háromszoros ajánlat), Dr. Pauler Gyula, Pasteiner Gyula (ajánlja Szász Károly), Szana Tamás, Ambrus Zoltán, Kozma Andor (többszörös ajánlat), Jakab Ödön, Szabolcska Mihály. Gr. Apponyi jelölésével a lapok sokat foglalkoznak, s többi közt felhozzák, hogyha eddig nem tekintették volna a Kisfaludy-társaságot kizárólag szépirodalmi társaságnak, akkor már régen ajánlottak volna tagai nevezetes politikai férfiakat, szónokokat. Kossuthot, noha a stíl mestere és nagyon sokat írt, sem ajánlották eddig, mert politikai kitűnőségnek és publiczistának tekintik. Minden politikai pártnak vannak jelesei, kik egyszersmind irodalommal is foglalkoznak, de se Szilágyi Dezső, se Eötvös Károly (aki jeles szépirodalmi működést is fejtett ki), se Ugron Gábor nem jöttek szóba e szépirodalmi testület választásaikor. Egyik lap idézi Gyulai Pál véleményét, mely szerint még nem is volt példa arra a társaságban, hogy valakit szónoki kitűnőségeinél fogva beválasszanak. A Horváth Boldizsárra való hivatkozás — úgymond Gyulai — helytelen. Mert Horváth Boldizsár költeményeket írt s igen szép akadémiai emlékbeszédeket olvasott fel, tehát a Kisfaludy-társaság alapszabályai által követelt kvalifikácziónak megfelelt. Hisz — jegyzé meg Gyulai — ha szónokot akartunk volna megválasztani, első sorban Deák Ferenczet választottuk volna meg! A Petőfi társaság közgyűlése e hó 6ikán délben ment végbe, az akadémia dísztermében. Tárgyai ezek voltak: elnöki megnyitó Komócsy Józseftől, titkári jelentés Endrődi Sándortól, «Lámpaláz», cse-