Vasárnapi Ujság – 1893

1893-05-14 / 20. szám - Arany Jánosról. Dr. Borovszky Samu 333. oldal / Élet- és jellemrajzok - Arany János: Válasz Petőfi Sándornak 333. oldal / Költemények

20. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 335 ARANY JÁNOS EGY KIADATLAN VERSE. Arany Jánost végső éveiben, midőn hosszú hallgatás után néhány versét kiadja a «Buda­pesti Szemlé»-ben és lapunkban, sokat ostro­molták a különböző lapok szerkesztői kiadatlan versekért. Az «Őszikék» szép tisztán le voltak másolva abban a kapcsos könyvben, a melyet •Gyulai Pál ajándékozott Aranynak, de a köny­vet féltékenyen őrizte s alig egy-két­ meghitt ba­rátjának mutatta meg. De mert annak híre volt, hogy a kapcsos könyvben több kiadatlan költe­mény van: a költő nem zárkózhatott el a szer­kesztők elől. Ilyen hangulatban írta Arany az alább közölt sorokat, a­melyeket a Gyulai Pálnál levő eredetéről közlünk. Szenvedek én egyben másban, Vén­hurutban, fulladásban, Rokkant ideggyengeségben, Félvakságban, süketségben , impertinens dicsőségben. KÉPEINKHEZ, Arany János szobrának leleplezése alkal­mával lehetőleg egy csoportba foglalva mutatjuk be mindazt, a­mit eddig a képírás és képfaragás a költőre vonatkozólag előállított. Első­sorban Arany János arczképeiről teszünk említést. Mai számunkban a költőnek minden eddig ismeretes arczképét közöljük, még pedig 1848-ból és 1856-ból, a­melyeket Barabás Mik­lós rajzolt; továbbá a Horovitz festménye után készült rézmetszetet, a­melynek eredetijéül egy 1863-ban készült családi fénykép, Arany János első fényképi fölvétele szolgált, s még más kettőt, a melyek szintén fényképek másolatai: egyik 1879-ből, mikor «Toldi Szerelme» megjelent, s néhány hónapig minden könyvkereskedés kira­katában látható volt a költő arczképe; az utolsó 1880-ból való. Ez bottal és kalappal tünteti föl Arany Jánost, a mire czélzást is tett a kép alatt olvasható négy sorban. Családjára vonatkozólag annak a három nő­nek mutatjuk be arczképét, a­kik a költőnek leg­jobban szívéhez voltak nőve : a felesége, leánya és unokája arczképeit. Aranyné, mint tudva van, túlélte férjét, a­kinek még utolsó éveiben gond­ját viselte; 1885-ben halt meg. Arany Juliska Széll Kálmánné ifjú korában hunyt el 1866-ban. Ezt a csapást a mélyen sújtott apa alig volt ké­pes elviselni, miről első czikkünk végén bőveb­ben van szó. Aranyéknak életben levő fiuk, Arany László mellett egyetlen vigaszuk még mint csecsemő árván maradt unoka, Széli a Piroska volt, a­kit nagyszülei neveltek maguk­nál a legféltőbb gonddal és szeretettel. Az ag­guló költőnek, mondhatni, valóságos szeme­ fénye volt Széli Piroska s meg is énekelte élte vége felé egy pár költeményében. 1886. júliusá­ban halt el virágjában. Az Arany János életében fontos szerepet ját­szó helyek közül is többet bemutatunk. A Nagy-Szalontán legnevezetesebb volna az a ház, melyben Arany János született. De, mint ő maga írja, «híre, pora sincsen már az öreg háznak». E helyett azt az egykori, 1620 körül épült Csonka-tornyot, a hajdú városa utolsó maradványát mutatják be képeink, mely a vá­ros főterétől keletre s ez idő szerint még min­den oldalról házak közé szorítva emelkedik, s melyet a város a végből sajátított ki, hogy Arany ereklyéinek múzeumává alakíttassa át. Than Mór rajza. AZ ARANY-ALBUMBÓL. — CSALÁDI KÖR.

Next