Vasárnapi Ujság – 1893
1893-05-14 / 20. szám - Arany Jánosról. Dr. Borovszky Samu 333. oldal / Élet- és jellemrajzok - Arany János: Válasz Petőfi Sándornak 333. oldal / Költemények
20. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 335 ARANY JÁNOS EGY KIADATLAN VERSE. Arany Jánost végső éveiben, midőn hosszú hallgatás után néhány versét kiadja a «Budapesti Szemlé»-ben és lapunkban, sokat ostromolták a különböző lapok szerkesztői kiadatlan versekért. Az «Őszikék» szép tisztán le voltak másolva abban a kapcsos könyvben, a melyet •Gyulai Pál ajándékozott Aranynak, de a könyvet féltékenyen őrizte s alig egy-két meghitt barátjának mutatta meg. De mert annak híre volt, hogy a kapcsos könyvben több kiadatlan költemény van: a költő nem zárkózhatott el a szerkesztők elől. Ilyen hangulatban írta Arany az alább közölt sorokat, amelyeket a Gyulai Pálnál levő eredetéről közlünk. Szenvedek én egyben másban, Vénhurutban, fulladásban, Rokkant ideggyengeségben, Félvakságban, süketségben , impertinens dicsőségben. KÉPEINKHEZ, Arany János szobrának leleplezése alkalmával lehetőleg egy csoportba foglalva mutatjuk be mindazt, amit eddig a képírás és képfaragás a költőre vonatkozólag előállított. Elsősorban Arany János arczképeiről teszünk említést. Mai számunkban a költőnek minden eddig ismeretes arczképét közöljük, még pedig 1848-ból és 1856-ból, amelyeket Barabás Miklós rajzolt; továbbá a Horovitz festménye után készült rézmetszetet, amelynek eredetijéül egy 1863-ban készült családi fénykép, Arany János első fényképi fölvétele szolgált, s még más kettőt, a melyek szintén fényképek másolatai: egyik 1879-ből, mikor «Toldi Szerelme» megjelent, s néhány hónapig minden könyvkereskedés kirakatában látható volt a költő arczképe; az utolsó 1880-ból való. Ez bottal és kalappal tünteti föl Arany Jánost, a mire czélzást is tett a kép alatt olvasható négy sorban. Családjára vonatkozólag annak a három nőnek mutatjuk be arczképét, akik a költőnek legjobban szívéhez voltak nőve : a felesége, leánya és unokája arczképeit. Aranyné, mint tudva van, túlélte férjét, akinek még utolsó éveiben gondját viselte; 1885-ben halt meg. Arany Juliska Széll Kálmánné ifjú korában hunyt el 1866-ban. Ezt a csapást a mélyen sújtott apa alig volt képes elviselni, miről első czikkünk végén bővebben van szó. Aranyéknak életben levő fiuk, Arany László mellett egyetlen vigaszuk még mint csecsemő árván maradt unoka, Széli a Piroska volt, akit nagyszülei neveltek maguknál a legféltőbb gonddal és szeretettel. Az agguló költőnek, mondhatni, valóságos szeme fénye volt Széli Piroska s meg is énekelte élte vége felé egy pár költeményében. 1886. júliusában halt el virágjában. Az Arany János életében fontos szerepet játszó helyek közül is többet bemutatunk. A Nagy-Szalontán legnevezetesebb volna az a ház, melyben Arany János született. De, mint ő maga írja, «híre, pora sincsen már az öreg háznak». E helyett azt az egykori, 1620 körül épült Csonka-tornyot, a hajdú városa utolsó maradványát mutatják be képeink, mely a város főterétől keletre s ez idő szerint még minden oldalról házak közé szorítva emelkedik, s melyet a város a végből sajátított ki, hogy Arany ereklyéinek múzeumává alakíttassa át. Than Mór rajza. AZ ARANY-ALBUMBÓL. — CSALÁDI KÖR.