Vasárnapi Ujság – 1893
1893-05-14 / 20. szám - Petőfi Sándor aszódi tanítója (arczképpel). Verner László 340. oldal / Élet- és jellemrajzok - A magyar tud. akadémia nagygyűlése 340. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
340 holta után tudta meg ő, a fia is, hogy apjának e nemű segélyezései több százakra rúgnak. «Mennyi önmegtagadás kellett ehhez, akinek csak 400 forint évi nyugdíja volt!» Olyan ember volt, aki hetven éves korában tanult meg görögül. Olyan ember, ki a mai hiú világban titkos jóltevő. Olyan ember, aki négyszáz forintból tisztességesen megélt és még másokat is segélyezett. Lehetséges ez ? Áldja meg az isten porában is a ritka embert, ki ennek lehetőségét egész életével tanúsította. VERNER LÁSZLÓ: VASÁRNAPI UJSÁG. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE. A tud. akadémia május havában szokta tartani nagygyűlését, mely oda itéli a jutalmakat, kitűzi a pályakérdéseket és megválasztja az uj tagokat. Az idei nagygyűlés e hó 9-ikén kezdődött, s május 14-én, vasárnap, az ünnepélyes közüléssel és Arany szobrának leleplezésével ér véget. Az osztályok tanácskozásai. Ehó 9-ikén délelőtt az akadémia három osztálya tartott külön tanácskozást, megállapítván az akadémia nagygyűlése elé terjesztendő tárgyakat. Az első osztályt (nyelv- és széptudományi osztály) illeti meg az idén az akadémiai nagyjutalom ítélése. Ez 200 arany s a Magyar nyelvtörténeti odaszótár érdemes szerkesztői, Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond részesülnek benne. A Marczibányi-féle mellékjutalmat (50 arany) P. Thewrewk Emilnek, Festus kódex szövegkiadásáért adták oda. A pályázatok közül a Bulyovszky-jutalmat (ódáért) nem adják ki. A Sámuel-dijat Bartha József tanárjelöltnek a «palócz nyelvjárásról» szóló értekezéséért adják ki. A Berzsenyi életrajzára egy munka érkezett, melyet jutalmazásra méltónak találtak a birálók. A Lukács Krisztina-dijat «Magyar hangtan»-ra kiadják a pályázó munkának, de csak akkor, ha be lesz fejezve. A magyar-német frazeologia, mely tavaly függőben tartatott, most teljesen befejezve küldetett be; kiadják az osztálynak bírálatra. A tagajánlásokra kandidáló bizottság által előterjesztett névsor alapján szavaztak az osztályok. Az első osztály tiszteleti tagságra Vámbéry Ármint, rendes tagságra Simonyi Zsigmondot nagy többséggel ajánlta. Levelező tagságra Kunos Ignácz (15 szóval 6 ellen) és Némethy Géza(19—2) ajánltatnak. Balassa József nem kapta meg a többséget. Kültagnak Von der Gabelentz berlini nyelvészt ajánlják. Második osztály. (Történelem, államtudomány, bölcsészet.) A pályázatok eredménye a következő: A Beck Miksa-jutalom (Budapesti bankok története) nem adatik ki. Az Első magyar ált. biztositó-táraság dija (Olasz valuta) a beérkezett munkának kiadatni ajánltatik. A Gorove-jutalom (Az angol moralisták) nem adatik ki. Az Első magyar ált. biztosító és Baross miniszter együttes 1000 frtos dija, melyért a «Magyar vasipar történeté»-vel nyilt tervrajzok pályáztak, kiadatik s a munka megírásával Edvi Illés Károlyt bízzák meg. Az Ullmann-jutalmat a «Concordia res parvae crescunt» stb. jeligéjű munkának akkor adják ki, ha befejezi a szerző. A Lévagjutalom (A kőszénbányászatról) nem adatik ki. A Péczely-jutalomra érkezett munka szerzőjét megbízzák a befejezéssel. — Rendes tagokul ajánlja a 2-ik osztály Hegedűs Sándort (30 szóval 18 ellen), Jekelfalussy Józsefet (30—14) és Fehérpataky Lászlót (34—9). Plosz Sándor nem nyerte meg a szavazatok kétharmadát. Levelező tagokul ajánltatnak : Farkas Lajos (31—13), Földes Béla (30-8), Bubics Zsigmond püspök (35—8), Marczali Henrik. Nem kapták meg a kétharmad többséget: Bokor József (24—18), Nagy Ferencz (28—14), Böhm Károly (22—21), Kuncz Ignácz (26—14), Lechner Károly (20—23), Öreg János (25- 14). Kültag lett Huber József (29—4). Harmadik osztály. (Természettudomány és mathematika.) Az egyetlen pályázat, mely a «Magyar gabona nitrogén tartalma» czimü műre ki volt tűzve, eredménytelen maradt. Megválasztásra ajánlja a 3-ik osztály rendes tagnak Heller Ágostot, kisebbségben maradt Klug Nándor és Horváth Géza. A 10 üres levelező tagsági helyre jelöltek közül csak Zipernovszky Károly, a Ganz-féle gyár villamossági osztályának igazgatója, kapta meg a többséget. Czogler Alajos, Hankó Vilmos, Kossutány Tamás, Liebermann Leo, Rados Gusztáv, Bókai Árpád, Schwimmer Ernő, Staub Móricz, Tormay Béla nem nyerték meg a kellő többséget. Kültagokul ajánlja az osztály : Du Bois Reymonds Emil berlini egyetemi tanárt (30—1), Lister József híres angol orvost (23—1) és Pringsheim Náthán berlini botanikust (17—7). A nagygyűlés első napja. Május 10 ikén kezdődött a tulajdonképeni nagygyűlés b. Eötvös Loránd elnöklete alatt. A vasárnapi közülés programmját következőkben állapították meg: 1. Elnöki megnyitó beszéd, báró Eötvös Loránd akadémiai elnöktől. 2. Arany János lírájáról, Lévay József rendes tagtól. 3. Arany János mint főtitkár, Szily Kálmán főtitkártól. Az osztályok jelentéseit a jutalmakról és pályázatról a nagygyűlés helyben hagyta. A pályadíjat nyert művek jeligés levélkét bontattak föl ezután. Az 500 frtos Lévay-díjat (Berzsenyi életrajza) dr. Váczy János tanár, lapunk dolgozótársa nyerte A Lukács jutalomra érkezett mű («Hang- és alaktan») szerzőjét megbízzák a dolgozat befejezésével s ha a bírálat kedvező lesz, a jutalmat kiadják. — A Sztrókay-pályázatra (jogi kérdés) egy mű érkezett be, amely jutalomra érdemes; szerzője : Tankó Mihály, igazságügyminiszteri tisztviselő. — Az első m ált. biztosító-társaság jutalmát Kohin Dávid hírlapíró nyerte az «Olasz valuta» czimű munkájával. — Az Ullmann-pályázatra (a Duna-gőzhajózás története) beérkezett mű szerzőjét megbízzák a dolgozat befejezésével. — A Péczely-pályázatra («A XIV. századbeli magyar nemzetségek») érkezett mű szerzőjét, Karácsonyi János őrnagyot, felhívják a munka befejezésére. «A vasipar története Magyarországon» nyilt pályázatra érkezett ajánlat alapján Edvi Illést megbízzák a munka elkészítésével. Az osztályok által tagul ajánlottak felett a szavazást a május 12-iki gyűlésre tűzték ki. Az igazgató tanács. Az akadémia igazgató tanácsa május 11-ikén ült össze b. Eötvös Loránd és Szász Károly elnöklete alatt, hogy meghallgassa Fejérpataki Kálmán ügyész jelentését az alapítványokról, az Akadémia anyagi ügyeinek jogi állásáról s ezzel kapcsolatban arról való értesítését, hogy a Rudics br. és Skublics féle hagyatékok mintegy százezer frttal fogják gyarapítani az Akadémia vagyonát. so. SZÁM, 1893. 40. ÉVFOLYAM- lé» végül kiemeli, hogy Munkácsy képe az idei Salon egyik legjelesebb műve, A római költészet története. A tud. akadémia könyvkiadó vállalatában Ribbech Ottó «A római költészet története» czímű terjedelmes és kimerítő munkájának harmadik kötete is megjelent Katona Lajos fordításában. A császárság korának történetét tárgyalja, melyet Ribbeck behatóan ismertet egyes képviselőiben és alkotásaiban, amikben azonban már a római költészet hanyatlása foglaltatik. Kiemelkedő alakjai Annaeus, Seneca, Lucanus, Persius, Petronius, Martialis, if. Plinius és Juvenalis. Katonáéknál czímen egy kötetrajz jelent meg Sajó Aladártól, ki a katona-életet festegeti elég élénk tollal. Összesen tíz képet rajzol a gyöngyéletről. A kötetben, mely Singer és Wolfner bizományában jelent meg, néhány illusztráczió is van Biró Endrétől. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A «Honfoglalás» képe a párisi Szalonban. A május elsején megnyílt párisi szalonban ott van Munkácsy óriás nagyságú képe, a «Honfoglalás» is, és méltó feltűnést okoz. Néhány kisebb franczia lap kicsinyléssel szólt róla, nálunk is lehetett olvasni egy pár ilyen cikket, melyekből többi közt az is kitűnt, hogy akik írták, még nem is látták a képet. Mindig ki-kitör nálunk a szokás,hogy ami a magunké, sohasem elég jó. A máris sokat emlegetett kép egyébiránt októberben nálunk is ki lesz állítva, addig szolgáljon megnyugtatásunkra és büszkeségünkre, hogy a franczia nagy lapok és a londoni «Times» is az elragadtatás hangján szólnak Munkácsy új alkotásáról, melyet remeknek találnak. Ama lapoknak, melyek elégületlenek vele, alkalmasint az háborgatja ítéletét, hogy az idei Szalonban a franczia művészektől nincs feltűnő alkotás, a legfeltűnőbb festménynek, a «Honfoglalásnak festője pedig se nem franczia se nem orosz. «A Gaulois szerint: Munkácsy fényesen oldotta meg feladatát, művén erőtetés nélküli tiszta harmónia ömlik el. A «L' Autorité» írja : «Egy hatalmas mű ragadja meg figyelmünket. Ez Munkácsy fenséges műve, melybe a művész egész tehetségét, lelkét, gondját lehelte ...» Ezután leírja a képet, s így folytatja : «Munkácsy remek munkát alkotott, melyért hazája nem lehet hálátlan. A nagyszerűség e képnek jellemző vonása.» A «Moniteur UniverseU nagy magasztalással szól; dicséri Árpád alakját, mely egyszerű, de azzal a hatalmas tekintettel, mely egy országszerzőhöz méltó. «A magyar művész valóban a történelem egy fényes lapját festette meg, teljesen fenséges stílusokban.» «Monde» szerint Munkácsy képe remekmű. «Hatalmas erő kellett ahhoz, hogy megalkothasson ép ily mozgalmas képet, melyen több mint hetven alak van. S hozzátehetem, hogy az erőhöz virtuozitás és fegyelem járult. Mindenikben kiváló a mester. Bámulom, hogy sikerült Munkácsy úrnak, ennyi személy középpontjában, Árpádon központosítani a figyelmet, aki, bár a képnek végső részében, maga középpont. E gigantikus kompozíczió nemességgel és meglepő energiával van áthatva. A kolorit, mely a koszümök és typusok változatosságánál fogva számos effektust nyújt, a szín természetessége, egyszerűsége és élénksége által hat. Munkácsy urat, kinek arczára az egyik magyar vezérben ráismertem, a legmelegebben üdvözlöm. Valóban szép munka ez, talán a legszebb azok közül, melyek Munkácsy nevét megalapították.» A «Moniteur des Arts» írja: «A kompozíczió, világosan felfogva és finoman felállítva, a kolorit azon élénkségével, az izlés azon nemességével, az effektusok azon tudásával van kivive, melyek Munkácsy tehetségét jellemzik. A munka rendkívüli reliefjével, a Salonban legkiválóbb.» A lyoni «Salut pub KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia május 8-iki ülésén Tóth Lőrincz elnökölt s nagyszámú hallgatóság gyűlt össze. Dr. Alexander Bernát, mint levelező tag tartotta székfoglalóját «Nemzeti szellem a filozófiában» czím alatt, egy nagyobb munkából mutatott be részletet. Bevezetőleg vázolja a filozófia helyzetét Magyarországon a múltban és a jelenben. Nem volt filozófiánk s midőn a tudományok nálunk is fellendültek, a filozófia tekintélye a külföldön mélyen lehanyatlott. Ez károsan hatott a filozófia helyzetére hazánkban, s e helyzetben keletkeztek olyféle theóriák, hogy a filozófia nem is nekünk való, a magyarnak nincs érzéke, a nemzeti szellemnek nincs tehetsége hozzá. Miután az előadó kimutatta e feltevés képtelen voltát, kifejti, hogy ép e szempontból érdekes a nemzeti szellem hatását a filozófiára kutatni, csakhogy előbb a filozófia fogalmát s fejlődésének törvényeit kell vizsgálat alá venni. A szerző ahhoz az eredményhez jut, hogy a filozófiának nincs sem külön kiváltságos módszere, sem specziális tárgya. A maga igazi feladatához az vezeti, hogy nem egyéb, mint összekötő kapocs a többi tudományok közt, s a tudományoktól az egyetemes, rendszeres tudáshoz fölemel. A tetszéssel fogadott felolvasás után Thaly Kálmán érdekes jelentést tett élőszóval a bolognai gr. Marsigliiratokról. Gr. Marsigli Lajos Ferdinánd a nagy török háborúk alatt, a XVII. század második felében sok évet töltött hazánkban mint mérnök-tábornok. Részt vett Budavár ostromában is ; beutazta az országot mindenfelé s amit látott, mindenről írt, rajzokat vett föl. Munkái, iratai nagybecsűek hazánkra. Később a Rákóczi-korszakban szerepelt, XIV. Lajos franczia király Rákóczi támogatására hajós betöréssel bízta meg. A flottatüntetés Fiuménál és Triesztnél 1706. tavaszán meg is történt, mire Bécsből fegyverszünetet kötöttek Rákóczival. Thaly főkép a magyar-franczia érintkezésre vonatkozó adatok után kutatott Bolognában, a családi levéltárban s becses levelezésekre talált. Az erdélyi muzeum-egylet e hsó 9-ikén tartotta Kolozsvártt közgyűlését Szász Domokos püspök elnöklete alatt. Finály Henrik titkár előadta, hogy az egylet jövedelmei az állampapírok konvertálása miatt csökkentek s e miatt a kiadásokat is apasztani kellett. Ferenczy könyvtárigazgatónak jelentése szerint a muzeum már eddig is hatalmas könyvtára gyönyörűen szaporodik s használata is egyre nő. Végül előterjesztetett Csáky miniszter leirata, melyben értesíti a muzeumot, hogy könyvtárát és ásványtárát a legközelebb megkezdendő egyetemi építkezések alkalmával uj és nagyobb épületbe fogja helyezni. MI ÚJSÁG ? * A leendő angol trónörökös menyasszonya. György yorki herczegnek, a walesi herczeg fiának jegyváltását Teck Mária herczegnővel, hivatalosan közzétették. Teck Mária Viktoria herczegnő előbb a walesi herczeg elsőszülött fiának, Albert Viktor herczegnek volt menyasszonya, aki azonban meghalt. Teck herczegnő, aki az angol királynő kedvencze, 1867. május 26-ikán született, s anyai ágon magyar származású. Apai nagyanyja Sándor Württemberg herczeg osztrák tábornok neje, kis-rhédei gróf Rnédey Klaudia volt. Az eljegyzés alkalmából Londonban élő hazánkfia, dr. Duka Tivadar, üdvözlő levelet írt Teck Ferencz herczeghez, a ki szívélyes hangú válaszában ismét fölemlítette, hogy a magyarok honfitársai. A két levelet itt közöljük: Duka Tivadar levele Teck herczeghez. Május 4. 1893. Uram ! Legyen szabad remélnem azon kegyes engedélyt, hogy Ő királyi Fenségének, a herczegnőnek és Önnek azon rég óhajtott örömhír hallatára,