Vasárnapi Ujság – 1893

1893-05-14 / 20. szám - Petőfi Sándor aszódi tanítója (arczképpel). Verner László 340. oldal / Élet- és jellemrajzok - A magyar tud. akadémia nagygyűlése 340. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények

340 holta után tudta meg ő, a fia is, hogy apjának e nemű segélyezései több százakra rúgnak. «Mennyi önmegtagadás kellett ehhez, a­kinek csak 400 forint évi nyugdíja volt!» Olyan ember volt, a­ki hetven éves korában tanult meg görögül. Olyan ember, ki a mai hiú világban titkos jóltevő. Olyan ember, a­ki négy­száz forintból tisztességesen megélt és még má­sokat is segélyezett. Lehetséges ez ? Áldja meg az isten porában is a ritka embert, ki ennek lehetőségét egész életével tanúsította. VERNER LÁSZLÓ: VASÁRNAPI UJSÁG. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE. A tud. akadémia május havában szokta tartani nagygyűlését, mely oda itéli a jutalmakat, kitűzi a pályakérdéseket és megválasztja az uj tagokat. Az idei nagygyűlés e hó 9-ikén kezdődött, s május 14-én, vasárnap, az ünnepélyes közüléssel és Arany szobrá­nak leleplezésével ér véget. Az osztályok tanácskozásai. Ehó 9-ikén délelőtt az akadémia három osztálya tartott külön tanács­kozást, megállapítván az akadémia nagygyűlése elé terjesztendő tárgyakat. Az első osztályt (nyelv- és széptudományi osztály) illeti meg az idén az akadémiai nagyjutalom ítélése. Ez 200 arany s a Magyar nyelvtörténeti oda­szó­tár érdemes szerkesztői, Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond részesülnek benne. A Marczibányi-féle mellékjutalmat (50 arany) P. Thewrewk Emilnek, Fes­tus kódex szövegkiadásáért adták oda. A pályázatok közül a Bulyovszky-jutalmat (ódáért) nem adják ki. A Sámuel-dijat Bartha József tanárjelöltnek a «palócz nyelvjárásról» szóló értekezéséért adják ki. A Berzsenyi életrajzára egy munka érkezett, melyet jutalmazásra méltónak találtak a birálók. A Lukács Krisztina-dijat «Magyar hangtan»-ra kiadják a pá­lyázó munkának, de csak akkor, ha be lesz fejezve. A magyar-német frazeologia, mely tavaly függőben tartatott, most teljesen befejezve küldetett be; kiad­ják az osztálynak bírálatra.­­ A tag­ajánlásokra kandidáló bizottság által előterjesztett névsor alap­­­ján szavaztak az osztályok. Az első osztály tiszteleti tagságra Vámbéry Ármint, rendes tagságra Simonyi Zsigmondot nagy többséggel ajánlta. Levelező tag­ságra Kunos Ignácz (15 szóval 6 ellen) és Némethy Géza­(19—2) ajánltatnak. Balassa József nem kapta meg a többséget. Kültagnak Von der Gabelentz ber­lini nyelvészt ajánlják. Második osztály. (Történelem, államtudomány, bölcsészet.) A pályázatok eredménye a következő: A Beck Miksa-jutalom (Budapesti bankok története) nem adatik ki. Az Első magyar ált. biztositó-tár­a­ság dija (Olasz valuta) a beérkezett munkának ki­adatni ajánltatik. A Gorove-jutalom (Az angol mo­ralisták) nem adatik ki. Az Első magyar ált. bizto­sító és Baross miniszter együttes 1000 frtos dija, melyért a «Magyar vasipar történeté»-vel nyilt terv­rajzok pályáztak, kiadatik s a munka megírásával Edvi Illés Károlyt bízzák meg. Az Ullmann-jutalmat a «Concordia res parvae crescunt» stb. jeligéjű mun­kának akkor adják ki, ha befejezi a szerző. A Lévag­jutalom (A kőszénbányászatról) nem adatik ki. A Péczely-jutalomra érkezett munka szerzőjét meg­bízzák a befejezéssel. — Rendes tagokul ajánlja a 2-ik osztály Hegedűs Sándort (30 szóval 18 ellen), Jekelfalussy Józsefet (30—14) és Fehérpataky Lászlót (34—9). Plosz Sándor nem nyerte meg a sza­vazatok kétharmadát. Levelező tagokul ajánltatnak : Farkas Lajos (31—13), Földes Béla (30-8), Bubics Zsigmond püspök (35—8), Marczali Henrik. Nem kapták meg a kétharmad többséget: Bokor József (24—18), Nagy Ferencz (28—14), Böhm Károly (22—21), Kuncz Ignácz (26—14), Lechner Károly (20—23), Öreg János (25- 14). Kültag lett Huber József (29—4). Harmadik osztály. (Természettudomány és ma­thematika.) Az egyetlen pályázat, mely a «Magyar gabona nitrogén tartalma» czimü műre ki volt tűzve, eredménytelen maradt. Megválasztásra ajánlja a 3-ik osztály rendes tagnak Heller Ágostot, kisebb­ségben maradt Klug Nándor és Horváth Géza. A 10 üres levelező tagsági helyre jelöltek közül csak Zipernovszky Károly, a Ganz-féle gyár villamossági osztályának igazgatója, kapta meg a többséget. Czogler Alajos, Hankó Vilmos, Kossutány Tamás, Liebermann Leo, Rados Gusztáv, Bókai Árpád, Schwimmer Ernő, Staub Móricz, Tormay Béla nem nyerték meg a kellő többséget. Kültagokul ajánlja az osztály : Du Bois Reymonds Emil berlini egye­temi tanárt (30—1), Lister József híres angol orvost (23—1) és Pringsheim Náthán berlini botanikust (17—7). A nagygyűlés első napja. Május 10 ikén kezdő­dött a tulajdonképeni nagygyűlés b. Eötvös Loránd elnöklete alatt. A vasárnapi közülés programmját következőkben állapították meg: 1. Elnöki megnyitó beszéd, báró Eötvös Loránd akadémiai elnöktől. 2. Arany János lírájáról, Lévay József rendes tagtól. 3. Arany János mint főtitkár, Szily Kálmán főtitkártól. Az osztályok jelentéseit a jutalmakról és pályá­zatról a nagygyűlés helyben hagyta. A pályadíjat nyert művek jeligés levélkét bontattak föl ezután. Az 500 frtos Lévay-díjat (Berzsenyi életrajza) dr. Váczy János tanár, lapunk dolgozótársa nyerte­ A Lukács jutalomra érkezett mű («Hang- és alaktan») szerzőjét megbízzák a dolgozat befejezésével s ha a bírálat kedvező lesz, a jutalmat kiadják. — A Sztró­kay-pályázatra (jogi kérdés) egy mű érkezett be, a­mely jutalomra érdemes; szerzője : Tankó Mihály, igazságügyminiszteri tisztviselő. — Az első m­ ált. biztosító-társaság jutalmát Kohin Dávid hírlapíró nyerte az «Olasz valuta» czimű munkájával. — Az Ullmann-pályázatra (a Duna-gőzhajózás története) beérkezett mű szerzőjét megbízzák a dolgozat befeje­zésével. — A Péczely-pályázatra («A XIV. század­beli magyar nemzetségek») érkezett mű szerzőjét, Karácsonyi János őrnagyot, felhívják a munka be­fejezésére.­­ «A vasipar története Magyarországon» nyilt pályázatra érkezett ajánlat alapján Edvi Illést megbízzák a munka elkészítésével. Az osztályok által tagul ajánlottak felett a szava­zást a május 12-iki gyűlésre tűzték ki. Az igazgató tanács. Az akadémia igazgató ta­nácsa május 11-ikén ült össze b. Eötvös Loránd és Szász Károly elnöklete alatt, hogy meghallgassa Fejérpataki Kálmán ügyész jelentését az alapítvá­nyokról, az Akadémia anyagi ügyeinek jogi állásáról s ezzel kapcsolatban arról való értesítését, hogy a Rudics br. és Skublics féle hagyatékok mintegy száz­ezer frttal fogják gyarapítani az Akadémia vagyonát. so. SZÁM, 1893. 40. ÉVFOLYAM- l­é» végül kiemeli, hogy Munkácsy képe az idei Salon egyik legjelesebb műve, A római költészet története. A tud. akadémia könyvkiadó vállalatában Ribbech Ottó «A római köl­tészet története» czímű terjedelmes és kimerítő mun­kájának harmadik kötete is megjelent Katona Lajos fordításában. A császárság korának történetét tár­gyalja, melyet Ribbeck behatóan ismertet egyes kép­viselőiben és alkotásaiban, a­mikben azonban már a római költészet hanyatlása foglaltatik. Kiemelkedő alakjai Annaeus, Seneca, Lucanus, Persius, Petronius, Martialis, if. Plinius és Juvenalis. Katonáéknál czímen egy kötet­rajz jelent meg Sajó Aladártól, ki a katona-életet festegeti elég élénk tollal. Összesen tíz képet rajzol a gyöngyélet­ről. A kötetben, mely Singer és Wolfner bizományá­ban jelent meg, néhány illusztráczió is van Biró Endrétől. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A «Honfoglalás» képe a párisi Szalonban. A május elsején megnyílt párisi szalonban ott van Munkácsy óriás nagyságú képe, a «Honfoglalás» is, és méltó feltűnést okoz. Néhány kisebb franczia lap kicsinyléssel szólt róla, nálunk is lehetett olvasni egy pár ilyen c­ikket, melyekből többi közt az is kitűnt, hogy a­kik írták, még nem is látták a képet. Mindig ki-kitör nál­unk a szokás,hogy ami a magunké, sohasem elég jó. A máris sokat emlegetett kép egyébiránt októberben nálunk is ki lesz állítva, addig szolgáljon megnyugtatásunkra és büszkesé­günkre, hogy a franczia nagy lapok és a londoni «Times» is az elragadtatás hangján szólnak Mun­kácsy új alkotásáról, melyet remeknek találnak. Ama lapoknak, melyek elégületlenek vele, alkalma­sint az háborgatja ítéletét, hogy az idei Szalon­ban a franczia művészektől nincs feltűnő alkotás, a legfeltűnőbb festménynek, a «Honfoglalás­nak fes­tője pedig se nem franczia se nem orosz. «A Gaulois szerint: Munkácsy fényesen oldotta meg feladatát, művén erőtetés nélküli tiszta harmónia ömlik el. A «L' Autorité» írja : «Egy hatalmas mű ragadja meg figyelmünket. Ez Munkácsy fenséges műve, melybe a művész egész tehetségét, lelkét, gondját lehelte ...» Ezután leírja a képet, s így foly­tatja : «Munkácsy remek munkát alkotott, melyért hazája nem lehet hálátlan. A nagyszerűség e kép­nek jellemző vonása.» A «Moniteur UniverseU nagy magasztalással szól; dicséri Árpád alakját, mely egyszerű, de azzal a hatalmas tekintettel, mely egy országszerzőh­öz méltó. «A magyar mű­vész valóban a történelem egy fényes lapját festette meg, teljesen fenséges stílusokban.» «Monde» szerint Munkácsy képe remekmű. «Hatal­­­mas erő kellett ahhoz, hogy megalkothasson ép ily mozgalmas képet, melyen több mint hetven alak van. S hozzátehetem, hogy az erőhöz virtuozitás és fe­gyelem járult. Mindenikben kiváló a mester. Bámu­lom, hogy sikerült­ Munkácsy úrnak, ennyi személy középpontjában, Árpádon központosítani a figyelmet, a­ki, bár a képnek végső részében, maga középpont. E gigantikus kompozíczió nemességgel és meglepő energiával van áthatva. A kolorit, mely a koszümök és typusok változatosságánál fogva számos effektust nyújt, a szín természetessége, egyszerűsége és élénk­sége által hat. Munkácsy urat, kinek arczára az egyik magyar vezérben rá­ismertem, a legmelegeb­ben üdvözlöm. Valóban szép munka ez, talán a leg­szebb azok közül, melyek­­ Munkácsy nevét megala­pították.» A «Moniteur des Arts» írja: «A kompozí­czió, világosan felfogva és finoman felállítva, a kolo­rit azon élénkségével, az izlés azon nemességével, az effektusok azon tudásával van kivive, melyek Mun­kácsy tehetségét jellemzik. A munka rendkívüli relief­jével, a Salonban legkiválóbb.» A lyoni «Salut pub­ KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia május 8-iki ülésén Tóth Lőrincz elnökölt s nagyszámú hallgatóság gyűlt össze. Dr. Alexander Bernát, mint levelező tag tartotta székfoglalóját «Nemzeti szellem a filozófiában» czím alatt, egy nagyobb munkából mutatott be részletet. Bevezetőleg vázolja a filozófia helyzetét Magyaror­szágon a múltban és a jelenben. Nem volt filozófiánk s midőn a tudományok nálunk is fellendültek, a filo­zófia tekintélye a külföldön mélyen lehanyatlott. Ez károsan hatott a filozófia helyzetére hazánkban, s e helyzetben keletkeztek olyféle theóriák, hogy a filo­zófia nem is nekünk való, a magyarnak nincs érzéke, a nemzeti szellemnek nincs tehetsége hozzá. Miután az előadó kimutatta e feltevés képtelen voltát, kifejti, hogy ép e szempontból érdekes a nemzeti szellem hatását a filozófiára kutatni, csakhogy előbb a filo­zófia fogalmát s fejlődésének törvényeit kell vizsgá­lat alá venni. A szerző ahhoz az eredményhez jut, hogy a filozófiának nincs sem külön kiváltságos módszere, sem specziális tárgya. A maga igazi fel­adatához az vezeti, hogy nem egyéb, mint összekötő kapocs a többi tudományok közt, s a tudományok­tól az egyetemes, rendszeres tudáshoz fölemel. A tet­széssel fogadott felolvasás után Thaly Kálmán érde­kes jelentést tett élőszóval a bolognai gr. Marsigli­iratokról. Gr. Marsigli Lajos Ferdinánd a nagy tö­rök háborúk alatt, a XVII. század második felében sok évet töltött hazánkban mint mérnök-tábornok. Részt vett Budavár ostromában is ; beutazta az or­szágot mindenfelé s a­mit látott, mindenről írt, raj­zokat vett föl. Munkái, iratai nagybecsűek hazánkra. Később a Rákóczi-korszakban szerepelt, XIV. Lajos franczia király Rákóczi támogatására hajós betörés­sel bízta meg. A flotta­tüntetés Fiuménál és Trieszt­nél 1706. tavaszán meg is történt, mire Bécsből fegyverszünetet kötöttek Rákóczival. Thaly főkép a magyar-franczia érintkezésre vonatkozó adatok után kutatott Bolognában, a családi levéltárban s becses levelezésekre talált. Az erdélyi muzeum-egylet e hsó 9-ikén tartotta Kolozsvártt közgyűlését Szász Domokos püspök elnöklete alatt. Finály Henrik titkár előadta, hogy az egylet jöve­delmei az állampapírok konvertálása miatt csök­kentek s e miatt a kiadásokat is apasztani kellett. Ferenczy könyvtárigazgatónak jelentése szerint a muzeum már eddig is hatalmas könyvtára gyönyö­rűen szaporodik s használata is egyre nő. Végül elő­terjesztetett Csáky miniszter leirata, melyben érte­síti a muzeumot, hogy könyvtárát és ásványtárát a legközelebb megkezdendő egyetemi építkezések alkalmával uj és nagyobb épületbe fogja helyezni. MI ÚJSÁG ? * A leendő angol trónörökös menyasszonya. György yorki herczegnek, a walesi her­czeg fiának jegyváltását Teck Mária herczegnővel, hivatalosan­­ közzétették. Teck Mária Viktoria herczegnő előbb a walesi herczeg első­szülött fiának, Albert Viktor herczegnek volt menyasszonya, a­ki azonban meg­halt. Teck herczegnő, a­ki az angol királynő ked­vencze, 1867. május 26-ikán született, s anyai ágon magyar származású. Apai nagyanyja Sándor Würt­temberg­ herczeg osztrák tábornok neje, kis-rhédei gróf Rnédey Klaudia volt. Az eljegyzés alkalmából Londonban élő hazánkfia, dr. Duka Tivadar, üdvözlő levelet írt Teck Ferencz herczeghez, a ki szívélyes hangú válaszában ismét fölemlítette, hogy a magya­rok honfitársai. A két levelet itt közöljük: Duka Tivadar levele Teck herczeghez. Május 4. 1893. Uram ! Legyen szabad remélnem azon kegyes en­gedélyt, hogy Ő királyi Fenségének, a herczegnőnek és Önnek azon rég óhajtott örömhír hallatára,

Next