Vasárnapi Ujság – 1893
1893-01-15 / 3. szám - Makai Emil: A pásztor 44. oldal / Költemények
44 annak idején még a Dubarry, Pompadour és Maintenon-ok korszakában sem láttak. Képzelj magadnak mindent, ami ily alkalommal a szemet kápráztathatja, s akkor a valóságot még meg sem közelítetted!" Flóra, ki mint tudod ruhák dolgában mérvadó szerepet visz, ezelőtt három nappal mutatta be legújabb öltönyét. Minthogy a ruha az ő tulajdontervei után készült, Riley divattermében rögtön igen sikerült fényképet vettek róla, melynek másolatát itt küldöm. A ruha szövete pedlcuma színű posztó, ötszörös fekete csipke-szegéllyel, hátul bő testtel, mely Flóra bájos termetének szépségét még inkább emeli. A gallér fehér csipkecsokrot mutat és mellényszabásu derékkal oly kitűnő egészet képez, mely helyeslésedet bizonyára megnyeri. Minden egyebekről jövő levelemben küldök részletes tudósítást. Alice. VASÁRNAPI UJSÁG, 1. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Énekek éneke. Lyrai történet 8 képben. A bibliai eredetit szabadon feldolgozta Makai Emil. Budapest, 1893. Singer és Wolfner kiadása. Makai Emil, ki ezelőtt egy évvel a középkori zsidó költőket, Jehuda ben Halevyt, Gabriolt, stb. mutatta be a magyar közönségnek egy érdekes kötetben, most Salamon király «Énekek énekének» átdolgozását nyújtja. Csinosan, kellemesen versel, de — nem tudjuk, akarva-e vagy nem akarva — erősen modern szellembe gyúrta át a héber költészetnek ezt az ódon remekét. A költeményt a dialógok feltüntetésével fordította s átdolgozásában némileg az eredetinek kuszáltságát s a keleti képzelet mértéktelenségéből eredő ugrásait, szökelléseit is igyekezett rendezni, mérsékelni, anélkül, hogy sikerült volna egy természetesen fejlődő cselekvényű költői beszélyt alakítani belőle. Azoknak, akik az ó testamentum e kiváló költői érzékkel bíró darabja iránt érdeklődnek, megemlítjük, hogy az «Énekek énekének» szép rythmikus fordítása jelent meg a «Protestáns Szemle» 1890. évfolyamában Kecskeméthy Istvántól. A két fordítás közt nem érdektelen megvonni a párhuzamot. Makai Emil kötete Köves Izsó több rajzával van ellátva. Mutatványul álljon itt a pásztor ifjú beszéde a szép Szulamithoz : A pásztor: A zivatarnak vége van, Jel fussunk a szabadba, Lásd, túl a kéklő bérczeken A nap fejét lehajtja. Az éjszaka is közeleg És hosszúak az árnyak . Siessünk, künn az őzikék És a virágok várnak. Fészkükbe a kis madarak Hallod, hogy üdvözölnek ? Elébünk szórja a tavasz Virágait a völgynek. Benépesül a rengeteg, Bólintanak a lombok, Az almafa virágban áll , zöldülnek a hegyormok. Amott lealkonyul a nap És lángoló az arcza, Az éj sűrű felhőivel Száll nap nap után harczra. Hallgat a nedves ágakon A fülemile csattog; Ti nem halljátok meg e dalt, Kik lenn a völgybe' laktok. Mért vagy oly néma Sulamith ? Ugy vágyódom egy dalra; A zivatarnak vége van, Elmúlt a tél viharja. Egykor a mélységek fölött Repültél szárnyszegetten : Most véremmel is védelek Édes galambom, lelkem, Szép vagy, mint Sión temploma, Mikor a nap süt rája ; És szebb vagy, mint Jeruzsálem, A világ koronája. Jókai művei illusztrálva. Az Athenaeum Jókai illusztrált műveire adott ki fölhívást. Elég az olvasónak tudni, hogy nagy írója, műveinek egy részét ezentúl képes kiadásban is megszerezheti. Jókait a nagyok és kicsinyek egyforma szeretettel és élvezettel olvassák ; idegen nyelvekre (főkép német nyelvre) mind többet és többet fordítanak le a fényes tollú, és költői fantáziájú magyar költőtől. Egyelőre az Athenaeum-társaság a következő hat regény illusztrált kiadását tervezi: «Egy magyar nábob», «Kárpáthy Zoltán», «Az arany ember», «Török világ Magyarországon», «Az új földesúr«, «A kőszívű ember fiai». Elsőnek «Egy magyar nábob» jön 18 — 20 füzetben, 64 szöveg-képpel s 8 szines aquarellel, melyeket Goró Lajos készített. Az első füzet még január havában megjelenik s ezt a többi kéthetenkint követi. Egy-egy füzet ára 40 krajczár, s előfizetést az Athenaeum könyvkiadó hivatala (Budapest, Ferencziek tere 3. sz.) fogad el. A szépirodalom a római császárság korában, Friedbinder nyomán átdolgozta dr. Bozóky Alajos, a nagyváradi jogakadémia igazgatója. Bozóky a római világ megismertetésére több közhasznú munkát irt már jó külföldi művek nyomán. E mostani kötettel folytatja azokat, s kiegészíti a világhódító nagy birodalom ismeretét és azon hatalmának részletes leírásával, mely legjobban fentartotta dicsőségét. A költészet, az irodalom őrzi legfényesebben Róma emlékét. A könyv hat fejezetben foglalkozik ezzel: «A nevelés befolyása az irodalomra.» «Az Augustus korabeli remek költészet befolyása az irodalomra.» «A monarchia politikai állapotainak befolyása.» «A költők anyagi helyzete.» «Dilettantizmus a költészet terén.» «A görög sophistika befolyása ez irodalomra.» A tanulságos könyv Nagy-Váradon jelent meg, s ott rendelhető meg egy írttal a szerzőnél. «Marina» czimmel Gunter A. C. amerikai írótól kétkötetes regény jelent meg a Singer és Wolfnerczég kiadásában, mint az Egyetemes regénytár legújabb két kötete. Tárgya a korzikai nép életéből van merítve, melyet Gunter elevenen, érdekesen jellemez. A két kötet ára kötve 1 forint, és Szigethiné Szalay Erzsi fordította. Folyóiratok: Az «Élet» januári füzetében Jancsó Benedek érdekes emlékezést közöl azon romániai emigránsok és Kossuth érintkezéseiről, akik a szabadságharcz alatt a magyarság s a románok szövetségét akarták létrehozni. Bérczik Árpádnak «Egy ábránd» czímű drámai aprósága, melyet az ősszel tetszéssel adtak a nemzeti színházban, itt jelenik meg először. Katona Lajos a karácsonyi ünnep történetéről emlékezik meg, Pápai Károly egy szibériai karácsonyról, melyhez saját útjában nyerte a tapasztalatokat. Garsin Vszevolod orosz novellája «A pálma», közgazdasági szemle, könyvbírálat, stb. egészíti ki a füzet tartalmát. — A «Petőfimuzeum» a Petőfire vonatkozó adatokat gyűjtő folyóirat (megjelenik Kolozsvártt) ötödik évfolyamát fejezte be. Tartalma : Petőfi tábori levelei 1848/9-ből. Bem hadi jelentése a «Honvéd»-ben. A kortársak bírálatai Petőfi műveiről. Egykorú megjegyzések Petőfi műveiről 1848-ban. Vonatkozások Petőfire. A «Petőfi-muzeum» előfizetési ára egy évre 2 frt 50 kr. — Az «Athenaeum» filozófiai, széptani és államtudományi folyóirat, melyet az akadémia kiadásában Pauer Imre szerkeszt, új füzetének első czikkében Renan jelentőségét tárgyalja. Lyka Károly, Meltzl Oszkár, Palágyi Menyhért, Nagy Ernő, Várnai Sándor írtak még czikkeket e füzetbe. «Ellenzéki arczképcsarnok» czímen Szeless Adorján oly vállalatot indított meg, melyben az ellenzék parlamenti tagjait és parlamenten kívüli harczosait akarja bemutatni arczképekben. A vállalatot 12 füzetre tervezi, mindenikben 20 arczképpel. Az első füzetben Kossuth nyitja meg a sort, s következnek függetlenség-párti és nemzeti-párti képviselők. Előfizetés az egész folyamra 12 frt. A műcsarnok kitüntetett művei. A műcsarnok téli kiállításának jutalmazandó művei fölött e hó 8-án döntöttek a pályabiróságok. Az állami arany érmet, mely magyar művészt illetett volna, tavaly nem adták ki, s így most három érem volt odaítélendő : egy-egy arany érem hazai és külföldi művésznek, a tavalyról maradt érem pedig korlátozás nélkül magyar vagy idegen művésznek. A jury a tavalyi érmet idegen művésznek ítélte oda, s az idei éremre méltó magyar művészt ismét nem talált. A külföldieknek szánt aranyérmeket Butti olasz szobrász és Hans Bartels képíró viszik el, az első életnagyságú bronzszobrával, a Bányász»szíj,a másik «Hullámtörés» czímű festményével. A jutalmak odaítélése titkos szavazással történt. A képzőművészeti társulat ezerforintos díját egyhangú szavazással Fadrusz János fiatal szobrászunk «Krisztus a keresztfán» szép szobra nyerte meg. Egyhangúlag ítélték oda a Ráth-féle 300 frtos díjat is Pállik Béla «Bégető kos» állatképének. A vizfestményekre kitűzött Esterházy-dij pályabirósága is egyhangúlag Nádler Róbertnek ítélete oda a dijat • Mocsaras Balaton-part» czimű művéért. A Műbarátok 1500 forintos ösztöndijánál az első szavazásnál Grünwald Bélára 3, Veress Zoltánra 1, Zemplényi Tivadarra 1 és Mark Lajosra 1 szavazat esett. A második szavazásnál Grünwald Béla 4, Zemplényi és Veress egy-egy szavazatot kapott s így Grünwaldé lett a Műbarátok ösztöndija, nem egy festményéért, hanem a haladásért, melyet képei feltüntetnek. Az operaszínház bevételei. Egyik lap azt írta, hogy az operaszínház idei bérlete 25,000 fittal kevesebb, mint tavaly volt. Ezzel szemben hivatalosan kijelentik, hogy az áprilisig tartó színházi év bérletének eredményéről még nem lehet szólani, eddig csak 14,298 frt a különbség. Az intendatura szerint az idei bérlet épen a kedvezőbbek közé tartozik, mert januárig már 87,717 forint gyűlt be: 1889-ben 88,781 frt volt, a tavalyi bérlet jövedelme pedig 102,015 frtot tett. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia január 9-iki ülésén Pulszky Ferencz elnökölt, s az első felolvasó Márki Sándor levelező tag volt, ki székfoglalóul «Péró lázadása» czímen monográfiájából olvasott fel részleteket. Valóságos munkásforradalom volt az, mint előbb a Dósa-féle, vagy mint legújabban a békésmegyei. 1735-ben tört ki s a túlságosan megnövekedett birtokok ellen irányult. A határvidéki ráczok és a magyar kisbirtokosok közel 11 ,OOOQ kilométernyi területen lázadtak föl. Az eset tanulságait a politikusoknak ajánlotta figyelmükbe a felolvasó. Czobor Béla olvasta föl ezután Gerecze Péter pécsi tanárnak (vendég) dolgozatát olasz és német művészi restaurácziókról, tekintettel a pécsi dómra. Széchenyi-ünnep az akadémián. A tud. akadémia január 15-én Széchenyi emlékezetére ünnepet rendez, melynek programmja a következő. Elnöki beszéd, elmondja báró Eötvös Loránd akadémiai elnök. Ezután az első osztály elnöke, Zichy Antal tart megnyitó beszédet, mire Beöthy Zsolt olvassa föl «Széchenyi és a magyar költészet» czimű tanulmányát. A díszülés előtt leleplezik az akadémia palotáján elhelyezett emléktáblát. A Petőfi-társaság nagygyűlése. A Petőfi születésnapját követő január 11-iki ünnepen tartja meg évi nagygyűlését a költő nevét viselő szépirodalmi társaság. Az idén Petőfi hetvenedik születésnapja volt már, a Petőfi-társaság pedig a 17-ik közgyűlésre jött össze. Az akadémia dísztermét nagy közönség foglalta el. Jókai Mór és Komócsy József elnökök, Szana, Tamás és Endrődi Sándor titkárok ültek az elnöki asztalnál, s a gyűlést Komócsy József nyitotta meg rövid, lelkes beszéddel. Endrődi Sándor olvasta föl az évi jelentést, szomorún emelvén ki, hogy a nagyközönségnek nem volt a múlt évben egyetlen krajctárja sem a társulat vagyonának gyarapítására. Felsorolta az üléseken tartott felolvasásokat, s említette, hogy Jókai ötven éves írói jubileuma megülésére a társaság megtette az előkészületeket, hogy ez az ünnep országos legyen. Az ünnepély szeptemberben lesz s ez alkalomra egy «Jókai-albumot» is szerkesztenek. Meleg hangon emlékezett meg Törs Kálmán haláláról s üdvözölte a helyébe választott Pósa Lajost. A jelentés után Jókai Mór állt a felolvasó asztalhoz, hogy az ő ere- ESTÉLY-RUHA.