Vasárnapi Ujság – 1893
1893-01-01 / 1. szám - Endrődi Sándor: Petőfi születésének 70-ik évfordulója alkalmából 3. oldal / Költemények - Petőfi pesti lakásai (képekkel). Dr. Baróti L. 3. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak
4 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. oly kicsiny, hogy ágynál, asztalnál egyéb bútor nem igen fér el benne. Ebben a szobában lakott 1844 szeptember végétől 1845 elejéig Petőfi. Itt írta a «Helység kalapácsát,»«János vitézt» és azokat a víg dalokat, melyekből akkori derült kedélye sugárzik. S e szoba, mint említem, jelenleg lomtárul szolgál!.. Úgy látszik, előbb konyhául használták, mert tűzhely és vízvezeték van benne. Kölber Ferencz úr állítása szerint abban az időben, mikor Petőfi az ő szülei házában lakott, szobácskájának bejárata a folyosó felől volt, az ablaktól jobbra. A szobából egy kis szőnyegajtó Vahot lakásának egyik szobájába vezetett s ezen az ajtón át érintkezett a szerkesztő és segédje egymással. (Hogy üvegajtó lett volna, amint Vahot állítja, az nem áll.) Kár, hogy Vahot Petőf lakásáról nem ír részletesebben, hanem csak annyit, hogy Petőfinek kis szobája volt, melyben fel és alá járva s pipájából nagy füstfelhőket eregetve, írta költeményeit. Szobájáról Petőfi maga is megemlékezik «A naphoz» czímű költeményében, melyben panaszkodik a nap ellen, hogy nem akar besütni a szobájába. Panasza nem volt alaptalan, mert szobájával szemben a Zrínyi-ház magas tűzfala, jobbról a kiszögellő konyha tetőzete fogja el a világosságot. Ha a nap útjában elvonul is a ház fölött, legfölebb a kis udvarba nézhet le, de az említett szobácskába nem pillanthat be soha. 1845 elején néhány hétre Vachott Sándorékhoz, a Kecskeméti-utczai Wenkheim-házba költözött, abba a szobába, melyben kevéssel előbb a váratlanul elhunyt Etelka lakott anyjával. Ott készültek azok a bús dalok, melyekben Etelkát siratja. 1845 ápril 1-én Petőfi oda hagyta a «Pesti Divatlap »-nál viselt segédszerkesztői állást s a felföldre utazott, ahonnan csak junius vége felé tért vissza. De csakhamar ismét elhagyta a fővárost és Kun-Szent-Miklósra, Borjádra és Szalk-Szent-Mártonba rándult. Szeptember hóban került föl újra s ekkor Várady Antalhoz költözött, kivel közösen bérelt egy földszintes szobát a Hatvani-utczai 6-ik (most 10.) számú házában, (régi helyrajzi szám: 587, most 504.) szemközt a nemzeti kaszinó épületével. E ház akkor Koch Jakabé volt, most Koch Gusztáv és Koch Emma (Merlin Imréné) tulajdona. Petőfi és Várady albérletben laktak egy Takács nevű becsületes csizmadiánál, és pedig valószínűleg a földszinten. Szobájuk kétségtelenül udvari szoba volt. 1840 elején meghívták harmadik társnak Tompát is, ki több heti betegeskedés után akkor került ki a Rókus-kórházból. Kedélyesen folytak napjaik. Azonban Tompát 1846 tavaszán a bejeiek megválasztották papjuknak s elhagyta a fővárost. Petőfi is megunta időközönként a főváros porát, zaját s «kritikusainak csaholásait» és falura ment, hol csendes visszavonultságban egészen a költészetnek élt. Falun tölté az 1846 februárius és márczius elejét és ott mulatott május és június hónapokban is. 1846 június végén Várady Antal megházasodott, Petőfi pedig eladván összes költeményeit Emickmek, szeptember hó elején Szathmár-megyébe utazott. — Szathmárról csak novemberben vetődött ismét Pestre, a Szendrey Júlia képét hozva szívében. Ekkor maga bérelt egy szobát Friebeisz Istvántól, a Hatvani-utczai Jankovich-házban (régi telekszám : 585, most: 506 ; utczai házszám régente: 4, most 6.), a régi Horváth-, most Pálffy-házzal szemközt. A ház külső képe ép úgy nem változott, mint azé, melyben Váradyval lakott. Petőfi szobája a második emeleten, az udvaron volt. 1846 karácsonykor még egyedül lakott, mint az kitűnik egyik leghangulatosabb költeményéből, a «Karácsonkor» czíműből, melyben panaszkodik, hogy a családok ünnepét egyes-egyedül kell töltenie. Utóbb azonban Pákh Alberttel oszta meg kis szobáját, ki akkoriban a «Pesti Hírlap» újdonságírója volt. E szobát Petőfi egész 1847 július hónapig bérelte, ámbár a tavasz nagy részét a fővárostól távol, leginkább Szathmáron tölté, türelmetlenül várva a napot, melyen örökre egyesülend imádott Júliájával. Esküvője 1847 szept. 8-án történt. A mézes hetek alatt ívoltan időzött a fiatal PETŐFI NEJE, SZENDREY JULIA. Leánya, Horváth Ilona birtokában levő fényképek után, Orlai rajzai után. PETŐFI SZÜLEI: Borsos és Doctor 1873-iki férképe után, PETŐFI ISTVÁN.