Vasárnapi Ujság – 1894
1894-10-21 / 42. szám - Képek a felkelő nap országából. Naplótöredékek. Irta Reményi Ferencz cs. és kir. sorhajózászlos 694. oldal / Általános nép- és országisme - A művészet a lembergi kiállitáson (képekkel). Dr. Nyári Sándor 694. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
VASÁRNAPI ITJSÁG. 701 44. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. TELEFMMMDÓ. — Ismertetés. — A nagy közönség, melynek tájékoztatására vannak szánva e sorok, ugy van a Telefon-Hirmondóval, mint volt évek előtt a telefonnal magával. Fölfogta és megértette lényegét, csodálta a találmány nagyszerűségét és nem törődött vele tovább addig, míg a gyakorlati élet nem kényszerítette reá. Így járt a Telefon-Hírmondó is. Megindulása idején általános feltűnést keltett és a közönség érdeklődése oly mértékben nyilvánult, hogy a vállalat a tömeges megrendelésnek eleget tenni nem tudott. Az új találmány gyakorlati hasznát kevés ember látta és találta meg. A vállalat szerencséje az volt, hogy az első időben annyi előfizetőt szerzett, amennyivel az első kísérletek idejére biztosítva volt fennállása. Küzdelmes másfél esztendő telt el, míg a szerzett tapasztalatok feltünteték a hiányokat és kijelölték azt az irányt, melyet a gyakorlati érvényesülés terén követni kell. Ez az új irány pedig abban áll, hogy legyen a Telefon-Hírmondó nappal hasznos, komoly, gyors és megbízható értesítője a közönségnek, este pedig szórakoztatója a családnak. Hogy e kitűzött czélt a Telefon-Hírmondó minél rendszeresebben és megbízhatóbban szolgálhassa, meg lett állapítva a felolvasás új napirendje, mely szerint a különböző hírek a társadalom osztályainak kívánalmai szerint csoportosítva, bizonyos meghatározott időben kerülnek felolvasás alá. Ezt a mutatóul ide mellékelt új napirendet nyomtatásban megkapja minden előfizető és így csak akkor hallgatja meg a Hírmondót, amikor az őt érdeklő hírek vannak felolvasásra kitűzve. Mert egészen más a nyomtatott újság, mely a napközben felmerült híreket összegyűjtve, részletesen kifejtve és megokolva, másnap reggel bocsátja olvasói rendelkezésére. Sok hír és értesítés így elveszti ugyan gyakorlati értékét, mert elkésve kerül a közönség tudomására. Ezen a bajon segít a Hírmondó, mert módjában áll, hogy a nap bármely perczében felhívhassa valamely eseményre a közönség figyelmét, alkalmat adva ezzel a rögtöni intézkedésre. A hivatalban lévő családapa megtudja, hogy tűz ütött ki abban a házban, melyben családja vagy ismerőse lakik és megelőzheti a veszedelmet. Viszont az otthonlevők idejekorán értesülnek valamely szerencsétlenségről és gondos ápolás alá vehetik a család szerencsétlenül járt tagját, akinek életét menthetik meg ezzel. A kíváncsiak kielégíthetik ezt a vágyukat, mert, például, a napközben érkezett érdekes külföldit, aki csak estig marad Budapesten, a Hírmondó utján nyert gyors értesülés után rögtön fölkereshetik az utczán, szállodában vagy vendéglőben. Így van ez bármely látványossággal vagy tüneménnyel, mely előre megmondható nem volt és mely napközben csak rövid ideig, néhány óráig tart. A közönségnek hasznára is van a Hírmondó gyors értesítése, mert a tőzsdét nem látogató közönség, mely ott mégis érdekelve van, a nap folyamán folyton kapja a tőzsdetudósításokat s idejekorán intézkedhetik megbízott ügynökénél vagy bankárjánál. Korábban értesülve bizonyos tervekről vagy árlejtésekről a városnál, megyénél vagy minisztériumoknál, a Telefon-Hírmondó előfizetője még oly időben rendelkezhetik, amikor még az újságok révén nem értesült róla a nagyközönség. Megtalálja benne hasznát az ügyvéd, mert egy fél nappal előbb, délután 1/i 4—31i 4-ig megtudja a Tábla és Kúria jövendő tárgyalási sorrendjét és egyéb őt érdeklő ügyet; megkímélte ezzel alkalmazottját egy úttól és időt nyer az előkészületre. Soknak lényeges szükség, hogy a politikai helyzetről és az országgyűlésről mielőbb értesüljön s ez csak a Hírmondó révén lehetséges, amennyiben már az ülés folyamán kapnak megbízható és eléggé terjedelmes tudósítást az ülésről. A sportkedvelőket bizonyára kellemesen lepi meg majd az, hogy pl. a lóversenyekről és az egyes futamok eredményéről, a verseny ideje alatt félóráról félórára kapnak értesítést, ha egészségi állapotuk vagy hivatalos teendőjük nem engedné meg, hogy a versenytérre kimehessenek. Összevetve mindezeket, alig képzelhető, hogy oly helyen, hol az intelligens közönség összejön, mint ügyvédek, orvosok, magánosok és intézetek várótermében, kellemesebb szórakozást nyújtson valami, mint a Hírmondó. Mert ez a közönség otthon már olvasott újságot, a tegnapi híreket már ismeri s így az elébe tett újság nem elégíti ki, holott a Hírmondó érdekes felolvasása leginkább van hivatva szórakoztatni a várakozó feleket. Mintha arra volna hivatva a Hírmondó, hogy megszüntesse azokat a gyakran hátránnyal járó távolságokat, melyek nagy városok keretén belül önkéntelenül támadnak. Mert a külterület lakossága vagy a várossal összeforrt nyaralóhelyek közönsége a Hírmondó útján épp oly gyorsan és ugyanabban az időben értesül mindenről, akárcsak a központ. A hivatása és foglalkozása által e helyekre utalt üzletember, politikus, ügyvéd, orvos vagy a fővárosi társadalomnak bármely más tagja nyugodtabban él, ha biztosítva látja magát minden oly meglepetés ellen, melynek következményei nem sújtják, ha rögtön intézkedhetik. Ezer apró vonást lehetne felsorolni — olyant, mely a közönség hasznára van és történjék ez csak ritkán, mégis megéri az előfizetésre költött összeget, mely naponkint csak 5 krajczárt tesz ki. De bekövetkeznek a hosszú, unalmas téli esték. Az utczán dúl a hózivatar és a család önmagára van utalva a meleg otthonban. Ismerős csak ritkán téved a házhoz és alig nyújt szórakozást más, mint a megszokott zongora, duruzsoló beakatlan, nők kezében a horgolótű, a délután jött estilap, néha egy uj könyv vagy szépirodalmi újság. És boldog claj ,1 ki a tél unalmát még így űzheti el. De hányan vannak önmagukra utalva, szomorú együttlétben, beteg nővel, férjjel vagy anyával, a tovatűnt boldogság emlékével, kiknél minden szó valami forradó sebet tép fel újból, minden visszaemlékezés csak fájdalmat okoz. Azért lesz szívesen látott vendég bizonyára mindenütt a Telefon-Hírmondó bizalmas két kagylója, mely kézről-kézre adva, édes, csengő dallal, muzsikaszóval, apró, kedves történeteivel vígabb kedélyt csempész a házba. Micsoda mohó kíváncsisággal lesi majd az apróság Pósa bácsi, Elek apa és Forgó bácsi kedves meséit, vígan tapsolva kicsiny kövér kezeivel, és nevetve álmodja tovább a regét a puha ágyban — reggelig. A gyermek lehunyó pilláival megcsappanna az elevenség, de a Hírmondó kagylója tovább suttog, tovább beszél. Megcsendül az ének, vidám zeneszó szűrődik át rajta, a népszínházban talán éppen akkor éneklik azt a pajzán nótát, és mintha éppen onnan jönne a hang és lopná be magát a távoleső otthonba. Még duzzog az asszony, hogy a színház pénztárához elkésve jutott a férj, de lassan megbékíti őt az a tudat, hogy az a két kis kagyló ott a falon haza varázsolja neki a kivánt dalt, vagy az elmulasztott koncert zenéjét. Egymáshoz simulnak az öregek és el-el hallgatják az ifjú irodalom termékeit versben és prózában, gyakran az író tulajdon hangjain. Oh, mi másként volt ez régen! És aztán eltűnődnek a csöndes múlton és a zajos jövendőn, mely a maga villámszülte erejével távolságokat szüntet meg és közelebb hozza egymáshoz az embereket. Az újjászervezett Telef.-Hírmondó az elektrotechnika minden újabb vívmányát felhasználta, hogy kellemessé tegye az estéket otthon, a családi körben és mintegy nélkülözhetlen szórakoztatója legyen azoknak, kik a bizalmas családi estéket és kényelmüket nem akarják feláldozni a házon kívül eső szórakozásért. Minden egyes nap estéje a Hírmondó új napirendje szerint egy-egy kész hangverseny, változatos programmal. Kiváló énekesek működnek közre, sőt egész énekkarok tarkítják a sorrendet, váltakozva különféle hangszereken előadott zenedarabokkal. Ügyesen összeállított kvartettek, czigányzene és egyáltalában a zene terén minden, ami szép és kellemes, könnyen közvetíthető a Telefon-Hírmondó révén. A színművészet kiválóbbjai érvényesítik majd a tehetségüket, hogy az irodalomnak szavalásra szánt remekeit a közönségnek bemutassák. Főcélul tűzve maga elé az esti szórakoztatást is, nagy anyagi áldozatoktól sem riad vissza a vállalat, hogy előfizetőinek oly műélvezetet nyújtson, melyhez csak áldozatok árán és ritka alkalmakkor jut a közönség. Ilyennek véljük a külföld jelesebb művészeinek bemutatását a Hírmondó útján, budapesti vendégszerepléseik alkalmával. Lehetővé tesszük a Hírmondó által a tudományos, de népszerű felolvasásoknak minél nagyobb körben való érvényesülését, amennyiben módunkban áll a felolvasást bevinni az előfizető lakásába, vagy a kávéház és vendéglő törzsasztalához. Az emberiség művelődését szolgáljuk mindezekkel, a legkellemesebb formákban utat törve az uj eszméknek, művelve a lelket és kielégítve azok vágyát is, kiknek anyagi helyzete nem engedi meg, hogy ezeket az élvezeteket más uton is megszerezhessék. Alig 5 kr. naponta, egy fél esztendőben csak 9 frt a díj, mely a Telefon-Hirmondó használatáért jár. Budapest minden lakója megrendelheti, hisz a bevezetés költségeit a vállalat viseli. J. Virág Béla, igazgató-szerkesztő, izgató készülék. Felolvasó készülék.