Vasárnapi Ujság – 1896
1896-07-05 / 27. szám - A biharmegyei és nagyváradi muzeum (képpel). Paur Géza 450. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Erkel szobra Gyulán (képpel) 450. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
450 VASÁRNAPI ÚJSÁG. zat nagy része kész is. Berczik Gyula műszaki tanácsos készítette a tervrajzokat, a szobrászati részt pedig Kallós végzi. Az emlékmű 15 méter magas lesz, körülbelül tehát majdnem akkora, mint egy négyemeletes ház. Alsó része kapuzatot tüntet föl, mintegy emléktáblát, melybe a mű rendeltetése bevésetik. A két oldalt emelkedő doriai oszlopokkal együtt ez a rész márelkészült. Az oszlopokra még mind a két oldalon egy-egy nyugvó oroszlán jön, s aztán Árpád harmadfél méter magas szobra. Június 27-ikén tartották meg az alapkő elhelyezésének ünnepélyét. Csongrád megye, Szeged és Hódmező-Vásárhely városok hatósága gondoskodott, hogy az ünnepély fényes legyen. Bandériumokat is ültettek lóra, Szegedről honvéd lovasság is kivonult, gondoskodtak, hogy a környékből összegyűlő nép ünnepelhessen. A fővárosból is sokan érkeztek. A kormányt Darányi Ignácz földmivelési miniszter képviselte; az országgyűlés számos tagjával lement Berzeviczy Albert, a képviselőház és b. Vay Béla, a főrendiház elnöke, a tud. akadémia és a Kisfaludy-társaság részéről b. Eötvös Loránd, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, a főváros részéről Gerlóczy Károly alpolgármester, fővárosi bizottsági tagok s még igen sokan. Talán soha a pusztaszeri 34 napig tartott országgyűlés óta ezen a vidéken ily sokaság nem gyűlt össze. A falvakból a szekerek egész tábora lepte el a történeti emlékű mezőt. Sátrak emelkedtek, zászlók lobogtak. De az idő nagyon rosz volt. Már előtte való éjjel szakadt az eső s napközben sem szűnt meg, még tüzet is alig lehetett gyújtani, pedig nagy népmulatság, ökörsütés, laczikonyhás lakoma volt tervben. A kisteleki vasúti állomásra szakadó esőben érkeztek meg a vendégek, s Vadnay Andor csongrádi főispán üdvözölte őket. Pallavicini kastélyában öltöztek át a vendégek, s aztán a szakadó esőben az ünnepély színhelyére hajtattak, hol külön sátor volt fölállítva a kormány és az országgyűlés és a hatóságok küldöttei számára, ormán a legendabeli turul madárral. Másik sátra volt, zöldgalyakkal díszítve az oltárnak, melynél Hoffman Károly kulai plébános és pusztaszeri apát az ünnepélyt megnyitó szent misét mondotta. Harmadik sátort •Csongrád megije emeltetett, hogy ott tartsa ezredévi közgyűlését, azon Darányi Ez déli 12 órakor kezdődött. Megjelent miniszter, az országgyűlés, és a hatóságok a testületek küldöttsége. Vadnay Andor főispán az ünnep jelentőségéről mondott beszédet. Majd Csathó Zsigmond alispán indítványozta, hogy a megye az első országgyűlés színhelyéről intézzen hódoló feliratot a királyhoz, az országgyűléshez. Ezután következett az Árpád-emlék alapkövének letétele, melyhez a másik sátorban gyűltek össze, hol Darányi miniszter tartott nagyobb beszédet. Utána fölszólaltak: Csathó Zsigmond alispán, Helfy Ignácz képviselő,mint Csongrádmegye legrégibb képviselője. Ő olvasta föl az alapkőbe helyezett iratot is, mely elmondja az emlék keletkezésének körülményeit s e szavakkal végződik: «Te pedig, emlékkő, állj az időknek végzeteig! Állj, míg a haza áll». Berczik Gyula éreztokba helyezte az iratot, s így falazták be a kőbe, melyet helyére illesztettek. Fájdalom, hogy az eső a tervezett népmulatságot megzavarta, de teljesen mégsem rontotta el. A népet ellátták étellel és itallal. A meghívott vendégek pedig esernyő alatt fogyasztották el az ebédet. A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI MÚZEUM. 27. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM. ERKEL SZOBRA GYULÁN. A jeles zeneköltőnek, a magyar klasszikai zene megteremtőjének, Erkel Ferecznek emlékszobrot állított szülővárosa Gyula. Junius 26-ikán leplezték le ünnepélyesen, Békésmegye értelmiségének s a fővárosi művészi világ számos tagja jelenlétében. A nemzeti színházat gr. Festetiek Andor, az operaszínházat Káldy Gyula igazgatók képviselték, a két intézet több tagjával együtt. Szobrászok, festők, írók szintén leutaztak Budapestről. Képviselve volt az aradi Kölcsey-egylet, a nagyváradi Szigligeti-kör, a budapesti Liszt Ferencz-egylet, az országos zeneakadémia, a filharmóniai társulat, Békés megye és Gyula város valamennyi egyesülete és testülete. Az Erkel-családból jelen volt: Erkel özvegye, s fiai, Erkel Gyula és Lajos. Délután ment végbe az ünnepély. A teret, melyen a szobor a megyeházával szemben van felállítva, fellobogózták, feldíszítették s ünneplő sokaság vette körül. A megye és város tisztviselői testületileg jelentek meg. Az ünnepélyt Erkel «Himnusza» nyitotta meg. Fábry Sándor alispán a szoborbizottság nevében mondott szép beszédet Erkel érdemeiről. Elmondta, hogy szülővárosa nem monumentális szobrot akart emelni kitűnő fiának, hanem szeretetének, hálájának adott kifejezést. Erkel elhunyta után Göndöcs apát azonnal a kegyeletes mozgalom élére állt. A gyűjtés lelkesültséggel indult meg, s ma már itt áll az emlék, melyet Kallós Ede szobrászművész készített. Végül köszönetet mondott azoknak, kik eljöttek az ünnepély emelésére. Káldy Erkelnek Gyula, az opera igazgatója szólt még, a magyar zeneköltészetben korszakot alkotó működéséről. Erre lehullt a lepel a szoborról, s elhelyezték talapzatára a koszorúkat. A szobor öt méter magas, ebből negyedfél méter a talapzat, s ezt Kann Gyula műépítész készítette. A mellszobor sikerült műve Kallós Edének. Alatta babérkoszorú, a talapzat elején a költő neve lant fölött és két pálmaággal övezve. A talapzat jobb oldalába bevésték a Hymnusz két első sorát és hangjegyét. A közönség hosszú éljenzéssel üdvözölte az emléket, éltette a szobrászt. Ezután Somló Sándor színműíró és a nemzeti színház tagja szavalta el ódáját. Fábry alispán pedig rövid beszéddel átadta a szobrot a város közönségének, amelynek nevében Dutkay Béla polgármester vette át. Az ünnepélyt a Szózat eléneklése fejezte be. Este hangverseny volt, melyben az operaház művészei működtek közre, s Erkel operáiból adtak elő részleteket: Ábrányiné, Pevny Irén, Takács, Arányi. Az előadást Erkel Gyula igazgatta, kit zajosan tapsoltak. A hangverseny utolsó számában Káldyt is hatalmasan megéljenezték. A zenei részekben az opera zenekarának legjobb művészei vettek részt. Az ünnepélyt vacsora fejezte be. Tallián mondta az első köszöntőt a királyra, Fábry főispán alispán az Erkel-családra, Oláh főügyész a vendégekre. A király után gr. Szapáry Géza főudvarmester halad; a felső lépcsőn b. Fejérváry miniszter, tőle balra gr. Paar a király főhadsegéde és gr. Szapáry István főrendi háznagy, mögöttük Perczel miniszter és Csávossy képviselőházi háznagy láthatók. A KIRÁLY AZ UJ ORSZÁGHÁZBAN, Divald fényképe után. A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI MÚZEUM. Junius 27-ikén, Szent László király napján, a város védszentje ünnepén avatták fel Nagy-Váradon az új történelmi múzeumot. Hazánk ez új múzeummal ismét oly műkincsek tulajdonába jutott, amelyek nemcsak itthon, de a külföldön is nagy hírnévre jutottak. A biharmegyei és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület a legelső hazai ilynemű intézetek közé tartozik. Kezdetben Gyalokay Lajos törvényszéki elnök buzgó elnöksége alatt, kevés műtárgyaival, melyek többnyire a megye történetére vonatkozó ből s leletekből állottak, szerényen oklevelekhúzódott meg először a vármegyeház két szobájában, később mikor a város előkelői kezdték fölkarolni czéljait, 1885-ben átköltözködött apáczautczai bérházába. Az egyesület fejlődése s az állandó múzeum eszméje tulajdonkép csak itt