Vasárnapi Ujság – 1897

1897-02-14 / 7. szám - Illyés Bálint: A két turul 98. oldal / Költemények

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 7. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. kinyújtotta jobb kezét és elkezdett énekelni, i tunk. E néhány modoros mozdulatból állt az nagy részét könyv nélkül tudják; ismerik hős Hallottam már sokféle éneket, de ilyen éktelent egész táncz. Hát ilyen sovány élvezetért képes mondáinkat, az istenekről szóló mythoszokat, még nem. Orrhangú nyávogás volt az, melynek a hindu ezer rúpiát is fizetni esténként, a meny­­népünk történelmét és lyrai költészetünk leg-dallama európai értelemben alig volt. Taglejté­­nyit nálunk csak Patti Adelina és más ily csa­­szebb virágait. Nem egy nauthh-leány maga is sok, a leány derekának himbálása, a szári festői logányok tudnak zsebünkből kicsalogányolni ? költőnő, s költeményeiket egész Indiában éneklik, vetése és más egyszerű mozdulatok kisérték az Beszédbe ereszkedtünk a mellettünk ülő fia- Bennük él a hindu nép szelleme, belőlük zeng éneket; az egyes szakaszok közti szüneteket túl szirdárral. «Tudnak-e a nauth­ok még más s rég elmúlt hősi idők szép emléke. Ezért becsül­ körforgásokkal töltötte be, melyeknél a láb­­tánczokat is?» —kérdeztük tőle. A fiatal hindu­jük őket, csörgők csengése hangzott. A leány lába soha sem emelkedett fel a földről. És ez így válto­zatlan módon ismétlődött számtalanszor, a med­dig az ének tartott. Mi nyugati emberek, a­kik az európai ballet tánczosnők merész állásaihoz és mozgásaihoz úgy hozzá vagyunk szokva, hogy a nélkül nem is képzelhetünk művészi tánczot, csak vártuk feszülten, hogy mikor jön már valami igazi táncz, a­mely az európai hallétnél is izgatóbb, mert keleti, érzéki zamatú volna. Hiába vár­nemes udvariasan felelt, megpróbálva az angol nyelvet törni, úgy a­hogy tudta. — Uraim, — mondá — a nautchok igen sokféle tánczot; a legtöbb azonban, tudnak mint ez is, csak mimika, mely az ének és szavalás kifejezésének kidomborítására szolgál. A mű­vészet nem is ebben, hanem az előadásban rej­lik. E lányoknak bámulatosan kifejlett emlékező tehetségük van. Némelyek a Mahabharata (indus hős-éposz, mely a most uralkodó bevándorlott áriás fajnak az őslakók elleni harczait dicsőíti) — Sajnálom, hogy mindezt érdeme szerint méltányolni nem tudom, minthogy sem a bengá­lit, sem más hindu nyelvet nem értek. — Várjon csak, azt hiszem, hogy angolul is fog a nautch­ valamint énekelni. A kalkuttai nautch-leányok már­­ czivilizáltak. Igaza volt a hindu ifjúnak. A hindu ének legalább egyelőre véget ért. Hosszabb szünet következett, mely az íny- és szagérzék élvezetei­nek volt szentelve. Ugyanis szolgák jártak körül, a vendégeket «pan-supari»-val kínálgatva. Ez A GAMBU-HEGYSÉG RATI ÁLLOMÁSTÓL ; MORÉNAK ÉS LENT A VÖLGYBEN VÁNDORKÖVEK. A «KIS-ÁRVA» NEVŰ SZIKLASZIGET A JANG-CZE-KIANGON. KÉPEK GRÓF SZÉCHENYI BÉLA KELET-ÁZSIAI UTAZÁSÁBÓL.

Next