Vasárnapi Ujság – 1897
1897-08-08 / 32. szám - Segesvár (képekkel) 521. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
28. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 521 látta, a Kossuth- és Mátyás-huszárok közt. Egy Szabó nevű súlyosan sebesült tiszttársamtól, ki Petőfinek jó pajtása volt s ki rövid idő múlva még ott a sátorkórházban kiszenvedett, hallottam, hogy ő látta, a midőn Petőfit a kozákok körülfogták s egy segesvári polgára mellén pikával ütött mély sebet. Báró Heydte-nek, ki az ellenség részéről a halottakat takaríttatta, a Fehéregyháza felső felén éjszakról lefutó patak partjára ásott közös sírba hányt 234 halott között megakadt a szeme egy hegyes szakállú és bajúszú ifjún, ki őrnagyi rangot, viselt, s kinek mellén pikával ejtett mély seb tátongott. Megemlékezem még Lüders tábornok főhadvezérről, ki Maros-Vásárhelytt Kemény seregét hiába várván, délután Fehéregyháza felé visszafordúlt, új ütegeket, friss csapatokat vegyített a harczba, s végre Fehéregyházából Bem vitéz honvédeit kiverte. Mindamellett maroknyi seregünk Lüders 12 ezer embere és 32 ágyúja ellen esti 10 óráig tartotta magát, mígnem az orosz lovasság Bem jobb szárnyát, tartalék huszárjait, majd gyalogságát is megtörte, miközben az üldözésre kelt uhránusok és kozákok nagy mészárlást vittek végbe a holdvilágos éjjelen. Bemet a kozákok körme közül az óriás erejű Zeyk Domokos, a fürge Daczó József és a híres Makra Albert vágta ki, kik őt védve, hárman tizennyolcz orosz dzsidást vágtak le. (Zeyk Domokos aztán maga is e csata áldozata lett.) Igy a fehéregyházi ütközet, mely Skariatin halálával kezdődött s Petőfiével ért véget, meg lőn ugyan beszúrva, de nem pótolta a lánglelkű költő helyét azóta senki, s mi élő bajtársak ma is hangoztatjuk, hogy Petőfit nem adtuk volna — az összes tábornokokért! . . . SEGESVÁR, A nyári kora hajnal derengésében akkor foszladozott szét a Nagy-Küküllő szürke párázata, mikor a lombbal, virággal s Petőfi képmásával ízlésesen díszített állomáson kiszálltunk. Valami jól eső enyhe fényfátyol boruit a szelid lejtésű hegyekre, melyek a keletre nyíló völgykatlant három oldalról bezárják s melyek tetőin gyertyán- és bükkerdők sötétlenek, déli lejtőin pedig szőlőtőkék zöldelnek. Segesvár körülbelül 70 méter magas várhegyével, ódon épületeivel, tornyaival és csipkés bástyáival, melyek százados hársfák lombja közül kandikálnak elő, olyanforma hatással van a távolról szemlélőre, mint valami kőből kifaragott és színezett gyönyörű panoráma. Sajátságos jelleget a városnak kiváltképen ódon volta ad, de még az is, hogy részint a máremlített várhegyre, annak oldalára, részint a tövében elterülő és szomszédos völgyekbe, halmokra épült. A Nagy-Küküllő két partján, de nagyobb részben a balparton, hegyektől körülzárt és csak kelet felé nyílt völgykatlanban áll Segesvár s a (i körültekintő» szászok bizony nagy okossággal választották meg a helyet, mikor itt letelepedtek. Bár Segesvár lakói, mikor a szászok ős hazájukat a XII. században elhagyván, Erdélybe jöttek s az Olt és Küküllő völgyében megtelepedtek, előbb jó ideig Segesden laktak. Csak később, a XIII. században építették maguknak az ellenség folytonos támadásai ellen Segesd várát, ahova aztán átköltöztek s így alapíthatták meg, valószínűleg a XIV. században új városukat, Segesvárt, mert a XV. században már a deákhegyi templom építéséhez fogtak s ez időtől fogva a történelemben is gyakran szerepel a város. Legérdekesebb része a városnak ma is az úgynevezett Vár. A főtérről ódon épületek között szűk sikátor vezet fel a várkapuig, mely a régi háborús időkben a vár legfontosabb és legerősebb kapuja volt. E fölött emelkedik a 60 méter magas óratorony (Stundthurm), melynek másolata tavaly az ezredévi kiállításon is látható volt. Köröskörűi lőrésekkel van ellátva, tetején négy kis tornyocska emelkedik, melyek között a torony fő csúcsa magasra fölnyúlik. Érdekes régisége e toronynak hatalmas órája, mely ma is jár, de benne az a gépezet, mely régente minden nap egy-egy apostolt ábrázoló — emberi alakot léptetett az óra lapja mellett levő fülkébe, elromlott s — állítólag — nem akadt mechanikus, a ki meg tudta volna igazítani %r* * r * Vri A SEGESVÁRI PIACZ AZ ÓRATORONNYAL. SKARIATIN TÁBORNOK SÍREMLÉKE A SEGESVÁRI CSATATÉREN.