Vasárnapi Ujság – 1897
1897-08-22 / 34. szám - Fadlallah-El-Hedad Mihály ezredes 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Canovas Del Castillo Antal 34. szám / Arczképek, Külföldiek - A Nyergestetőn állított honvédemlék leleplező ünnepélye 34. szám / Időszerű illusztrácziók - Árvíz a Margitszigeti fürdőépület előtt 34. szám / Időszerű illusztrácziók - Szent-István-napi körmenet 1860-ban. Egykorú kőrajz után 34. szám / Időszerű illusztrácziók - A «Hires asszonyok» czímű történeti rajzokhoz: Pompadour márkiné (3 arczkép) 34–36. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - Szent István legyőzi a pogányságot. – Szent István hirdeti a keresztény vallást. Székely Bertalan falfestményei a budavári Mátyás-templom Szent-István kápolnájában 34. szám / Műtárgyak - A budavári Mátyás-templom (jobb oldalt a Szent-István kápolna) 34. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A szent jobb oltára a budavári Mátyás-templom Szent-István kápolnájában 34. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A római magyar történelmi intézet. Gróf Vay Péter vázlata után rajzolta Háry Gyula. – A történelmi intézet a kert felől nézve. Fénykép után 34. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - Szent István király ünnepére (képekkel). Forster Gyula 549. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak - A szent jobb ereklyetartója 34. szám / Vegyes tárgyuak - A szent jobb. Szentkirályi Antal fényképe után 34. szám / Vegyes tárgyuak - Angiolito Canovas gyilkosa 34. szám / Vegyes tárgyuak - Szent István állkapczája. Háry Gyula rajza 34. szám / Vegyes tárgyuak
550 VASÁRNAPI UJSÁG. 27. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM, illetőleg a raguzai domonkos szerzetesektől visszaszerzett Szent Jobb tiszteletére rendelt körmenettel kapcsolta össze. A királynő az ereklye őrző helyéül a budai várban a Szent Zsigmond prépostsághoz tartozó régi kápolna helyett, az ő rendelkezéséből emelt új, díszesebb kápolnát jelölte ki, melyet a várlakba telepített apáczáknak, az angol kisasszonyoknak adott át s egyúttal a Szent Jobbról is akként rendelkezett, hogy azt ők vegyék át a királyi vár Zsigmondkápolnai plébánosával együtt és a Szent Jobbot örökre az angol kisasszonyok őrizzék. A királynő a visszaszerzett Szent Jobbnak Bécsből Budára szállítását országos ünnepéllyel eszközlendőnek rendelte el, melynek részleteit mindenre kiterjedőleg ő maga határozta meg. A Szent Jobb szállításával Bajzáth József püspököt, az udvari kanczellária tanácsosát, mint királyi biztost, s az átvételnél való közreműködéssel Grassalkovics Antal és Hadik János grófokat szintén mint királyi biztosokat bizta meg. A harangzúgás közt, a legnagyobb ünnepélyességgel Budára hozott Szent Jobbot az angol kisasszonyok főnöknője, gróf Hohenfeld Katalin és mellette Scheiner János, az 1723. évi 96. törvényczikk értelmében az országban betegápolásra befogadott és a királynő által Pozsonyból 1770-ben Budára áttelepített vörös csillagos keresztesrend tagja, ki az angol kisasszonyok zárdájában a lelki igazgatói és a várlakban a lelkészi teendőket végezte, 1771 július 21-én vették át s az átvételről az okiratot kiállították. Az ereklyét tartalmazó szekrény egyik kulcsát a főnöknő, másikát pedig Scheiner vette őrizete alá. Időközben a Szent Jobb őrizetében változás állott be, mert a királynő 1777-ben az angol kisasszonyokat Váczra és helyükbe Budára a várpalotába Nagy-Szombatból az egyetemet helyezte át, amelynek a Zsigmond-kápolnát is átadta és a Szent Jobbot is az ő őrizetére bízta, sőt 1780 márczius 25-én kiadott ünnepélyes alapító oklevelében a Szent István királynak az egyetem templomában elhelyezett jobbját, mint szent zálogot, a dolog örök emlékezetére egyenesen az egyetemnek adományozta s a Szent Jobb őreivé az egyetemi templomnak és az egyetemmel válhatatlan kapcsolatban levő akadémiának igazgatóit tette, kiket e tisztükben az 1780. évi ünnepélyes diplomával is megerősített. Azonban H. József alatt gyökeres változás állott be, részint azért, mert 1784-ben az egyetemet Pestre helyezte át, részint, mert ő a körmenetek tartását megszüntette s megszüntette 1785-ben a Szent-István-napi körmenetet is. A budai várba még II. József visszahelyezte a vörös csillagos keresztes-rendet s ettől fogva ennek tagjai közül neveztetett ki a várlaki lelkész, kinek ekként a Szent Jobb is őrizete alá jutott, mikor évek multán a Szent Jobb régi tiszteletébe visszahelyeztetett. S ez nagy lelkesedést keltett a nemzetben. Valamint hogy az újabb időkben is, minden nevezetesebb politikai változás alkalmával különös fénynyel, lelkesedéssel szokták az első szent király ünnepét megülni. Így például az 1857-iki, 1860-iki István-napi körmenet egyszersmind a nemzeti lelkesedés nyilvánulásának fényes tanúságai voltak. Az 1860. évi Szent Istvánnapi körmenet az ország főurainak, az egykori főrendi és követi táblák s megyei gyűlések nagy nevű férfiainak, a Szent István-társulat és egyéb egyesületek tagjainak, minden rendű és rangú buzgó híveknek és a nemzeti ünnepül tekintett körmeneten valláskülönbség nélkül megjelent hazafiaknak óriási részvéte mellett tartatott meg. Az «Oh dicsőséges Szent Jobb kéz» egyházi himnusz mellett ekkor először hangzott fel a várpalota falai között a «Hazádnak rendületlenül». Így indult a tömeg a várpalota Zsigmond-kápolnájából a Mátyás templomba és az ünnepi szónoklat után vissza a várpalotába. Leírhatatlan volt a lelkesedés. Benedek táborszernagy, a helytartó, a két város községi képviselőire bízta a rend fenntartását, és mint lapunk akkori tudósítója írja, ők «a nagyközönség rendszeretetére hivatkozva, gát nélkül hagyták a megáradt folyót, melynek hullámai színig törték ugyan a medret, de a habok a partokon túl nem csapkodának». A Szent Jobb visszahelyezése után újra a Szózat hangjai mellett indult meg a tömeg, hogy az egész országban közszeretettel s nagy népszerűséggel övezett Scitovszky prímást, ki hat szürke által vont díszhintajában foglalt helyet, úri utczai palotájába kisérje. A lelkesedés oly nagy volt, hogy a fiatalság közül a jogászok zászlót ragadtak kezükbe, a díszhintó ülésére ugrottak, mások jobbról és balról sorfalat alkotva, vették körül a díszhintót s igy kisérték a primász palotájába, hol az összes közönség érzelmeit előtte nem csak a katholikusok tolmácsolták, hanem a protestánsok nevében is kifejezte azokat br. Vay. Örömnap volt Szent István ünnepe, a melyen tartott lakomákon a gróf Károlyi és Andrássy családok s azok nevei szerepeltek, kiket a kiegyezési tárgyalások tettek a nemzet évkönyveiben halhatatlanokká. Hazafias beszédek a jövő reményeit fejezték ki, és éltették a prímást, Bartakovits érseket, Deák Ferenczet. Lapunkban István ünnepe alkalmából Pajor Antal énekelte: Mit rejt a jövendő ? Azt nem tudja senki. Noha a reménység Szép nótáját zengi; Reménység madarát. Mennyek csalogányát Halljuk most csattogni Az egész hazán át . . . «Hol vagy István király?» Reményeink nem sejtett mértékben teljesültek. De mintha e közben István királyról mégis megfeledkeztünk volna! Nincs temploma az első királynak az általa alapított ország fővárosában, nincs temploma a szent királynak, ki nemzetét a keresztény hitre vezette s Magyarországon a keresztény egyházat megalapította! Szent Zsigmond kápolnájából a várbeli plebánia-templomba viszik István napján az ő Szent Jobbját, de nincs Istvánnak, vagy az ő Szent Jobbjának szentelt templom vagy kápolna. Pedig alig szenved kétséget, hogy a Mátyás királytól épített torony után most úgynevezett Mátyás-templom, melyben a pogány Vatha és hívei fegyverétől 1046-ban mártírságot szenvedett Gellért püspök tetemeit a keresztény magyarok örök nyugalomra helyezték, Szent Istvánnak köszönhette keletkezését. Újraépíttette e templomot IV. Béla, majd bővíttették és szépítették Nagy Lajos és Zsigmond. E templom volt Budán a király és az ország temploma. Róbert Károlyt itt koronázta meg 1309-ben az esztergomi érsek. Itt tették holttestést is ravatalra, mielőtt Fehérvárott nyugalomra helyezték. Zsigmond alatt nagy ünnepségek színhelye volt a templom is, midőn 1412-ben Zsigmond békebíró képen járt el a lengyelek, az osztrák herczegek, Velencze és a német lovagrend között. Mikor pedig Komnen görög császár meglátogatta Zsigmondot, a pápai követ vezetése alatt végzett úrnapi ünnepélyes körmenetben Zsigmond király mellett részt vett 1424-ben a görög császár is. A választófejedelemmé tett szász herczegnek Budán adta Zsigmond, mint német császár, azt a kardot, melyet Drezdában ma is őriznek s az ünnepély egy része bizonyára e templomban folyt le, mert mindenkor ide helyezték el a győzelmi jelvényeket, ide jártak hálaadó isteni tiszteletre s körmenetekre a királyok. Itt adott hálát a Mindenhatónak Hunyadi János a törökön kivívott győzelmeiért, s maga Ulászló hagyta meg, hogy Hunyadi annyi győzelmének jelvényei örök dicsőségül itt függjenek. Itt hirdette Kapisztrán a keresztes háborút a török ellen. E templomban adott hálát Hunyadi Mátyás királlyá választatásáért, s itt tartotta esküvőjét Podjebrad Katalinnal. Itt függesztette fel ő is a győzedelmi zászlókat és egyéb hadi jelvényeket. Itt tarta második esküvőjét Beatrixszal. Itt volt a nagykirály halála után 1490-ben kitéve a magyar korona. A mohácsi csata után a Habsburg királyok elseje, Ferdinánd, Budára bevonulásakor 1527-ben Szent István ünnepén e templomban adott hálát Istennek, mielőtt a királyi palotába vonult volna. Midőn a török Budát 1541-ben elfoglalta, Szulejmán a templomot mecsetté alakíttatta át. Háry Gyula rajza. SZENT ISTVÁN ÁLLKAPCSÁJA. A SZENT JOBB. Szentkirályi Antal fényképe után.